dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...

112
Magyarország jelenlegi 10 milliós lakossága szinten maradjon. Ez a mostani bevándorlás legalább
megduplázását, az eddigi folyamatokon felül újabb 20 ezer bevándorlót jelent.
A magyarországi push- és pull-hatásokat ismerve erre nagyon kevés esély van. Pushhatásként
lehet értékelni a globális migrációs folyamatokat, illetve a határon túli magyarság
számára esetleg kedvezőtlenebbé váló feltételeket 342 . Pull-hatás az anyaország vonzása, a szabad,
plurális demokrácia, a gazdasági fejlettség és perspektíva. Ha a határon túli magyarok
természetes bevándorlását figyelmen kívül hagyjuk, gyakorlatilag „tágra kellene nyitni a kapukat”,
a jelenlegi idegenrendészeti szabályokat drasztikusan liberalizálni kellene. Azonban a
gazdasági fejlődés perspektívája, az egyéni boldogulás lehetősége nélkül a migránsok továbbszivárognának
fejlettebb uniós országokba.
Figyelembe véve más szempontból ezt a 35 ezres számot, akkor ez körülbelül 10 ezres
magyar származású és 25 ezres nem magyar származású bevándorlót jelent. A Bevándorlási
és Állampolgársági Hivatal statisztikái szerint a nem magyar nemzetiségű bevándorlás 70-80
%-a koncentrálódik Budapest és Pest megyére, így évente 15-20 ezres idegen bevándorlás
jutna a fővárosra. Ez már pár év alatt annyi bevándorlót jelentene, hogy az integráció szinte
lehetetlen vállalkozás lenne.
B) Milyen bevándorlókat preferáljunk? Megállapítható, hogy a honosítottak általában
jól képzett fiatalok, középkorúak, akik szorosan kötődnek Magyarországhoz, integrációjuk
gyakorlatilag zavartalan. 1990 óta minden évben hasonló volt az állampolgárságot szerzettek
szociológiai helyzete, így mind gazdasági, mind demográfiai szempontból bevándorlásuk előnye
az országra nézve felbecsülhetetlen. Megállapítható tehát, hogy a jelentős népességfogyást
a határon túli magyarok beáramlása ellensúlyozza, akik minden szempontból felbecsülhetetlen
értékei az anyaországnak. Megvizsgálva a bevándorlók szociológiai felméréseit, kijelenthető,
hogy az ideális bevándorlónak:
- magyar nemzetiségűnek, vagy a magyar társadalomba nagyon könnyen beilleszkedőnek
(elsősorban a Kárpát-medencéből, vagy az európai kultúrkörhöz tartozónak),
- munkájával lakhatását és megélhetését a magyar társadalom jelenlegi színvonalán
biztosítani tudónak,
- közepes- vagy felsőfokú végzettségűnek (alsóbb szintű végzettségű külföldiek integrálása
a nyugat-európai tapasztalatok szerint nagyon komoly problémákat vet
fel, különösen gazdasági magas munkanélküliség esetén),
- 20 és 40 év közötti életkorúnak kell lennie.
Sajnos a határon túli magyarság sem kifogyhatatlan tartalék az anyaország számára,
hiszen negatív demográfiai tendenciák figyelhetők meg a szlovákiai, ukrajnai, romániai és
vajdasági magyarság körében is, amelyet az elvándorlás csak tovább súlyosbít. Minthogy
egyetlen magyar kormányzatnak sem lehet célja a határon túli területek kiürítése (szemben a
klasszikus befogadó államokkal, mint Izrael vagy Németország), gyakorlatilag „saját ujjainkat
kell harapdálnunk.” Nyilvánvaló, hogy egyfajta sorrendiséget kell megállapítani, amely alapján
a nyugati diaszpóra – a csángók – a szórvány – a tömbmagyarság következik fontosságban.
A jelenlegi letelepedési szabályozás a felmenők egykori magyar állampolgárságát, tehát
nem a magyar nemzetiséget preferálja. Ezt a lehetőséget mégis szinte teljes mértékben magyar
nemzetiségűek használják ki, holott magyarul beszélő, a magyar kultúrterületről származók
bevándorlása a magyar nemzetiségűek után a legkívánatosabb. A kommunikáció fontossága
ebben és a csángóság visszatelepítése tekintetében megkerülhetetlen, ugyanakkor kijelenthető,
hogy a prosperáló magyar gazdaság nélkül mindez kevés eredménnyel járhat.
342 Ez egyelőre nem valószínű.