dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ... dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
VII. Összegzés 1. Stratégia 110 Egyértelmű, hogy Magyarország számára az elkövetkező évtizedek legnagyobb problémája a demográfiai kérdés lesz. Már ma is a szinte visszafordíthatatlan népességfogyás, a társadalom elöregedése tüneteit láthatjuk mindenhol, jelentős részben ezek okozzák a tragikus gazdasági folyamatokat. Felmerülhet, hogy a bevándorlás ezeket a folyamatokat meg tudja állítani vagy legalábbis tompítani tudja. Európában mind tagállami, mind uniós szinten komoly szakpolitika-alkotás történt vagy éppen történik, próbálnak mind a versenyképességi, mind a demográfiai, mind az integrációs kérdéskörre megfelelő választ találni. Egyre növekszik a jelentősége az Európai Unión belül a legális és az illegális migrációval kapcsolatos politikának, új megközelítéséket keresve mind nagyobb szelete kerül uniós hatáskörbe. A tagállamok belpolitikájában pedig már régóta az egyik legfontosabb kérdése a bevándorlás és a bevándorlók integrálása. Magyarországon az elfogadott Kormányhatározatok ellenére azonban ennek nyoma sincsen, semmilyen migrációs stratégia, szakpolitika vagy koncepció sem létezik. Hazánk ezen a területen is lemaradásban van, holott már legalább egy évtizede rendelkeznie kellene egy koherens migrációs stratégiával, amelyet végre is hajtanak. Ahogy talán az előző fejezetekből látszódott, ilyen migrációs stratégia hiányában mind a szervezetrendszer, mind a jogalkotás, mind a joggyakorlat csak sodródik, és természetesen az uniós döntéshozatalban sem tudjuk érdekeinket megfelelően érvényesíteni. Hozzá kell tenni, a magyarországi kormányzati stratégiai menedzsment, stratégia-alkotás és különösen stratégia-megvalósítás sajnos nem sok pozitív példát tudott más területen sem produkálni. A stratégiai dokumentumoknak hierarchikusan kell felépülniük, a koncepciótól a konkrét projektek szintjéig (6. ábra). A koncepció a legáltalánosabb, amely a távlati célokat határozza meg, amely célokat aztán az egyes stratégiák valósítanak meg. A stratégiákat általában két éves cselekvési programok „váltják aprópénzre”, amelyek konkrét projektekből állnak. Jellemző erre a rendszerre a stratégiai menedzsment eredményeinek felhasználása, a távlati célok figyelembe vételével a folyamatos a monitoring, a visszacsatolások megléte és adott esetben a „gördülő tervezés”. Egy-egy területnek ilyen piramis-szerűen elkészített stratégiai dokumentumokkal kell rendelkeznie, amelyek természetesen az ágazaton belül és tágabban is más stratégiákhoz kapcsolódnak. Az ábrán látható háromszög hierarchiája tehát nem önmagában létezik, hanem egymáshoz kapcsolódva a stratégiai dokumentumok összeérnek, belső kapcsolatban vannak egymással 337 . A bevándorlás kérdésköre szorosan kapcsolódik a demográfiához, ezért együtt kell a távlati válaszokat megtalálni. Sürgető lenne, hogy egy hosszabb távú, a magyarság első számú létkérdésével foglalkozó népesedési koncepció (nemzetstratégia) készülne, amelyben megjelennének mind a bevándorlási, mind a demográfiai, mind a határon túli magyarsággal kapcsolatos 338 policy elemei. A tragikus népességfogyás megállítását célzó koncepciót rövidebb időtartamú demográfiai és migrációs stratégiák valósítanák meg. Ezek a stratégiák jövőkép- 337 Legjobban egy középkori „rózsaablakként” lehet elképzelni a stratégiai dokumentumok rendszerét, amelynek közepén, központi helyén a nemzetpolitikai koncepciónak kell lennie. 338 Nemzeti konszenzust kellene kialakítani a határon túli magyarok vonatkozásában. Bizonyos prioritást is ki kellene alakítani, azaz eltérő megoldásokat kell meghatározni a tömbmagyarság, a szórvány és a csángók vonatkozásában. Korábban már felmerült, hogy a csángók és a szórvány helyzete kevéssé javítható, hosszabb távon megmaradásuknak kevés az esélye.
111 vezérelt stratégiák 339 , amelyek több szakterületet 340 érintenek (átfogó stratégiák szemben a szakstratégiákkal), és fontosságuk miatt az Országgyűlés fogadná el őket. 6. ábra: Stratégiai tervezés hierarchiája 341 A magyar migrációs stratégiának kellene hosszú távú választ adni arra, hogy – a nemzetközi és uniós jogszabályok betartásával – mennyi és milyen bevándorlót vár az ország, ezért milyen intézkedéseket tesz és hogyan állja útját az illegális migrációnak. Bár az eddigi viszonylag kisebb, és elsősorban magyar nemzetiségű bevándorlás miatt a külföldiek integrációjával kapcsolatban nem merültek fel komolyabb, nyugat-európai szintű problémák, a migrációs stratégiának mindenképpen széles körűen foglalkoznia kell az integráció kérdéskörével, hogy megelőzze az ilyen nehezen kezelhető problémák kialakulását. A migrációs stratégia megalkotásakor figyelemmel kell lenni a kapcsolódó területek stratégiai dokumentumaira (rendészeti-rendvédelmi stratégia, emberkereskedelem elleni stratégia, bűnmegelőzési stratégia, stb.) Alapvető kérdés: A) Mennyi bevándorlóra van elméletileg szükség? B) Milyen bevándorlókat preferáljunk? C) Milyen eszközöket lehet felhasználni? D) Milyen legyen az integrációs politika? A) Mennyi bevándorlóra van elméletileg szükség? Bár a jelenlegi statisztikák nem tökéletesek, a népességfogyás megállítására évente 35 ezer bevándorlót kellene befogadni, hogy 339 Az evolutív stratégiával szemben a ellentétben a megközelítés alapja a kidolgozott célállapotban (jövőképben) rejlik. Ennek megfelelően egy részletes és jól kidolgozott kell rendelkezésre állnia, mely kiindulási alapként szolgál a komoly innovációs kapacitásokat igénylő tervezéshez. Módszertani útmutató a kormányzati stratégiai tervezéshez, Miniszterelnöki Hivatal, Budapest, 2004. 6. oldal 340 A gazdasági területtől a külkapcsolatokon keresztül egészen a kulturális-oktatási területig. 341 dr. Sántha György stratégiai tervezéssel kapcsolatos gondolatainak felhasználásával
- Page 59 and 60: 59 érintett, a hatáskörrel rende
- Page 61 and 62: 61 letelepedési engedéllyel, idei
- Page 63 and 64: 63 A foglalkoztatásra vonatkozó r
- Page 65 and 66: 65 Minthogy lehetetlen az összes t
- Page 67 and 68: 67 - a harmadik országbeli államp
- Page 69 and 70: 69 - a számára előírt megjelen
- Page 71 and 72: 71 rópai Bírósága az üldöztet
- Page 73 and 74: 73 A letelepedési engedély - amel
- Page 75 and 76: 75 termőföldről szóló törvén
- Page 77 and 78: 77 Nem kaphat ideiglenes leteleped
- Page 79 and 80: 79 zott jövedelem, valamint a kér
- Page 81 and 82: 81 A Magyar Köztársaságban tört
- Page 83 and 84: 83 A kérelem benyújtásáig kell
- Page 85 and 86: 85 Az idegenrendészeti hatóság a
- Page 87 and 88: 87 bad mozgás és tartózkodás jo
- Page 89 and 90: 89 bírósági gyakorlatnak megfele
- Page 91 and 92: 91 sában „a 2. cikk 2. pontjána
- Page 93 and 94: C) A tartózkodási jog megszűnés
- Page 95 and 96: 95 Az állandó tartózkodási jog
- Page 97 and 98: 97 dekének védelmezéséhez szük
- Page 99 and 100: 99 14. Táblázat: bevándorolt, le
- Page 101 and 102: 101 A 16. táblázat mutatja az ut
- Page 103 and 104: 103 21. Táblázat: az Idtv., valam
- Page 105 and 106: 105 26. Táblázat: az Szmtv. alapj
- Page 107 and 108: 107 29. Táblázat: a honosítási,
- Page 109: 109 32. Táblázat: Főbb idegenren
- Page 113 and 114: 113 C) Milyen eszközöket lehet fe
- Page 115 and 116: 115 csolódó struktúra számunkra
- Page 117 and 118: 2. Szervezet 117 Szinte minden orsz
- Page 119 and 120: 119 pontjából célszerű megíté
- Page 121 and 122: 121 e) Minthogy a magyar állampolg
- Page 123 and 124: VIII. Felhasznált jogszabályok 19
- Page 125 and 126: 99/2002. (V. 5.) kormányrendelet 9
- Page 127 and 128: 127 Észak-atlanti Szerződés tag
- Page 129 and 130: 129 Aussiedlergesetz 1992 Brazil De
- Page 131 and 132: 131 State of the Netherlands v Ann
- Page 133 and 134: 133 27. Táblázat: az Szmtv. alapj
- Page 135 and 136: 135 Ausländisches Personenrecht. I
- Page 137 and 138: 137 Gulyás-Kis Zsuzsa: Az idegenre
- Page 139 and 140: 139 Kiss Attila: A külföldiek ren
- Page 141 and 142: 141 Münz, Rainer: Long-distance ci
- Page 143 and 144: 143 Sousek, Jakob: Das Ausweisungsr
- Page 145 and 146: 145 Világosi Gábor: Az idegenrend
- Page 147: 147 Tartalomjegyzék I. Bevezetés
VII. Összegz<strong>és</strong><br />
1. Stratégia<br />
110<br />
Egyértelmű, hogy Magyarország számára az elkövetkező évtizedek legnagyobb problémája<br />
a demográfiai kérd<strong>és</strong> lesz. Már ma is a szinte visszafordíthatatlan népességfogyás, a<br />
társadalom elöreged<strong>és</strong>e tüneteit láthatjuk mindenhol, jelentős r<strong>és</strong>zben ezek okozzák a tragikus<br />
gazdasági folyamatokat. Felmerülhet, hogy a bevándorlás ezeket a folyamatokat meg tudja<br />
állítani vagy legalábbis tompítani tudja.<br />
Európában mind tagállami, mind uniós szinten komoly szakpolitika-alkotás történt<br />
vagy éppen történik, próbálnak mind a versenyképességi, mind a demográfiai, mind az integrációs<br />
kérd<strong>és</strong>körre megfelelő választ találni. Egyre növekszik a jelentősége az Európai Unión<br />
belül a legális <strong>és</strong> az illegális migrációval kapcsolatos politikának, új megközelít<strong>és</strong>éket keresve<br />
mind nagyobb szelete kerül uniós hatáskörbe. A tagállamok belpolitikájában pedig már régóta<br />
az egyik legfontosabb kérd<strong>és</strong>e a bevándorlás <strong>és</strong> a bevándorlók integrálása.<br />
Magyarországon az elfogadott Kormányhatározatok ellenére azonban ennek nyoma<br />
sincsen, semmilyen migrációs stratégia, szakpolitika vagy koncepció sem létezik. Hazánk<br />
ezen a területen is lemaradásban van, holott már legalább egy évtizede rendelkeznie kellene<br />
egy koherens migrációs stratégiával, amelyet végre is hajtanak. Ahogy talán az előző fejezetekből<br />
látszódott, ilyen migrációs stratégia hiányában mind a szervezetrendszer, mind a jogalkotás,<br />
mind a joggyakorlat csak so<strong>dr</strong>ódik, <strong>és</strong> term<strong>és</strong>zetesen az uniós dönt<strong>és</strong>hozatalban sem<br />
tudjuk érdekeinket megfelelően érvényesíteni. Hozzá kell tenni, a magyarországi kormányzati<br />
stratégiai menedzsment, stratégia-alkotás <strong>és</strong> különösen stratégia-megvalósítás sajnos nem sok<br />
pozitív példát tudott más területen sem produkálni.<br />
A stratégiai dokumentumoknak hierarchikusan kell felépülniük, a koncepciótól a<br />
konkrét projektek szintjéig (6. ábra). A koncepció a legáltalánosabb, amely a távlati célokat<br />
határozza meg, amely célokat aztán az egyes stratégiák valósítanak meg. A stratégiákat általában<br />
két éves cselekv<strong>és</strong>i programok „váltják aprópénzre”, amelyek konkrét projektekből állnak.<br />
Jellemző erre a rendszerre a stratégiai menedzsment eredményeinek felhasználása, a távlati<br />
célok figyelembe vételével a folyamatos a monitoring, a visszacsatolások megléte <strong>és</strong> adott<br />
esetben a „gördülő tervez<strong>és</strong>”. Egy-egy területnek ilyen piramis-szerűen elk<strong>és</strong>zített stratégiai<br />
dokumentumokkal kell rendelkeznie, amelyek term<strong>és</strong>zetesen az ágazaton belül <strong>és</strong> tágabban is<br />
más stratégiákhoz kapcsolódnak. Az ábrán látható háromszög hierarchiája tehát nem önmagában<br />
létezik, hanem egymáshoz kapcsolódva a stratégiai dokumentumok összeérnek, belső<br />
kapcsolatban vannak egymással 337 .<br />
A bevándorlás kérd<strong>és</strong>köre szorosan kapcsolódik a demográfiához, ezért együtt kell a<br />
távlati válaszokat megtalálni. Sürgető lenne, hogy egy hosszabb távú, a magyarság első számú<br />
létkérd<strong>és</strong>ével foglalkozó népesed<strong>és</strong>i koncepció (nemzetstratégia) k<strong>és</strong>zülne, amelyben megjelennének<br />
mind a bevándorlási, mind a demográfiai, mind a határon túli magyarsággal kapcsolatos<br />
338 policy elemei. A tragikus népességfogyás megállítását célzó koncepciót rövidebb időtartamú<br />
demográfiai <strong>és</strong> migrációs stratégiák valósítanák meg. Ezek a stratégiák jövőkép-<br />
337 Legjobban egy középkori „rózsaablakként” lehet elképzelni a stratégiai dokumentumok rendszerét, amelynek<br />
közepén, központi helyén a nemzetpolitikai koncepciónak kell lennie.<br />
338 Nemzeti konszenzust kellene kialakítani a határon túli magyarok vonatkozásában. Bizonyos prioritást is ki<br />
kellene alakítani, azaz eltérő megoldásokat kell meghatározni a tömbmagyarság, a szórvány <strong>és</strong> a csángók vonatkozásában.<br />
Korábban már felmerült, hogy a csángók <strong>és</strong> a szórvány helyzete kev<strong>és</strong>sé javítható, hosszabb távon<br />
megmaradásuknak kev<strong>és</strong> az esélye.
Change language