dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...

dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ... dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...

02.12.2012 Views

106 Az idegenrendészet engedélyügyi statisztikáival szorosan összefüggenek az állampolgársági ügyintézéssel kapcsolatos táblázatok. Honosítási vagy visszahonosítási kérelmet az nyújthat be, aki már rendelkezik magyarországi lakóhellyel, azaz bevándorolt, letelepedett, menekültként elismert vagy aki az Szmtv. alapján a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarországon gyakorolja, és bejelentési kötelezettségének eleget tett. A 28. táblázat mutatja, hogy viszonylag állandó a honosítási és visszahonosítási kérelmek száma, az utóbbi évtizedben 5-6 ezer között mozgott, csak az ún. „Avarkeszi-csomag” bevezetése idején vártak ki a külföldiek, majd nyújtották be a következő évben, 2006-ban tömegesen a kérelmeiket. A nyilatkozatok és a lemondások száma meglehetősen alacsony, viszont az állampolgárság megállapítási kérelmek (egykori magyar állampolgárok vagy leszármazottaik) jelentős számot tesznek ki. Ezek a személyek olyan magyar állampolgárok vagy leszármazottaik, akik nem vesztették el állampolgárságukat lemondással vagy a határok változása révén. Sokan az állampolgárság megállapításával csak azért szerzik meg a magyar állampolgárságot, hogy az uniós állampolgársággal, illetve útlevéllel járó előnyöket kihasználják és különösebben nem kötődnek az anyaországhoz. Vannak, akik inkább az érzelmi kötődés miatt szerzik vissza az állampolgárságot, de csak rövidebb időre látogatnak vissza Magyarországra. Akik mégis viszszatérnek az anyaországba, azok döntően már idős emberek. A másod- és harmadgenerációs kivándorlók jelentős részben asszimilálódtak, viszonylag kis számban telepednek haza, de visszatérésük ismereteik, nyelvtudásuk miatt mindenképpen komoly haszonnal jár az ország részére. Tehát az állampolgárság megállapításával magyar állampolgárságot visszaszerzett személyek száma kifejezetten magas, de népesedéspolitikai szempontból sokkal jelentősebb a honosítottak, illetve visszahonosítottak csoportja. 28. Táblázat: állampolgársággal kapcsolatban benyújtott kérelmek számának alakulása, 2004-2008. 332 Ügytípus 2004 2005 2006 2007 2008 Honosítási, visszahonosítási kérelem 5 761 3 898 9 127 5 437 4 143 - ehhez kapcsolt névmódosítási kérelem 1 227 780 2 599 1 674 1 304 Nyilatkozat 144 136 104 85 68 Lemondás 236 135 126 82 69 Állampolgárság megállapítás 5 984 5 482 4 121 4 276 4 958 Ebből állampolgársági bizonyítvány nincs adat nincs adat 476 338 308 Állampolgárság visszaállítás 1 0 0 0 0 Egyéb állampolgársági ügy 393 287 343 350 395 Összesen 12 519 9 938 13 821 10 230 9 633 A 29. táblázat mutatja, hogy az idegenrendészethez hasonlóan, a honosítási és visszahonosítási kérelmet benyújtók döntő része román állampolgár, illetve szerb és ukrán állampolgár, döntő részben határon túli magyar. Az átlagosan évente 6 000 magyar állampolgárságot nyert személy közül körülbelül 4 000 tud magyar felmenőket igazolni, és legalább 1 000 maga is egykor magyar állampolgár volt. Ezek a személyek szinte mind magyar nemzetiségűek, mint ahogy az alapesetben, a kedvezményre nem jogosultak egy része is, akik között vannak magyar felmenőket igazolni nem tudó csángók is. A családi kapcsolat nélkül vagy menekültként állampolgárságot nyertek száma a vizsgált évek többségében a 400 főt sem érte el, azaz az állampolgársági törvény főszabálya alá a kérelmezők kb. 5 %-a tartozik, a többi 95 % valamilyen kedvezményt, felmentési lehetőséget tud igénybe venni. 332 Forrás: Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal

107 29. Táblázat: a honosítási, visszahonosítási kérelmet benyújtó külföldiek állampolgárság szerinti megoszlása, 2004-2008. 333 Eredeti állampolgárság 2004 2005 2006 2007 2008 román 63,62% 67,80% 66,00% 67,80% 60,63% szerb-montenegrói 12,68% 11,00% 9,30% 10,00% 11,66% ukrán 14,28% 12,30% 11,90% 12,20% 14,87% egyéb európai 4,96% 4,30% 6,40% 4,40% 5,68% Európán kívüli 3,44% 3,90% 5,70% 5,10% 6,69% "hontalan" 1,02% 0,70% 0,70% 0,50% 0,47% A 30. táblázat mutatja az idegenrendészeti és a bíróság által elrendelt kiutasítások számát. A Magyarországon tartózkodó külföldiek számához viszonyítva viszonylag kevesen kerülnek kiutasításra, és a statisztika folyamatosan csökkenő tendenciát mutat (1999-2000. évben még a 10 ezret közelítette a kiutasítások száma). 30. Táblázat: Kiutasítottak száma főbb állampolgársági bontásban, 2004-2008. 334 Az idegenrendészeti hatóság által elrendelt kiutasítások száma Állampolgárság 2004 2005 2006 2007 2008 román 2 310 2 398 1 750 0 0 ukrán 410 623 165 43 59 moldovai 62 34 32 32 74 szerb-montenegrói 42 54 123 349 106 koszovói 0 0 0 0 262 egyéb 430 233 259 103 242 összesen 3 254 3 342 2 329 527 743 A bíróság által elrendelt kiutasítások száma Állampolgárság 2004 2005 2006 2007 2008 román 259 340 274 168 102 ukrán 224 332 147 164 156 moldovai 81 33 32 27 26 szerb-montenegrói 55 66 67 77 90 szlovák 29 32 22 13 9 egyéb 256 200 161 119 123 összesen 904 1 003 703 568 506 Idegenrendészeti őrizetbe évente átlagosan 400 külföldit vesznek, az utóbbi években elsősorban szerb és koszovói állampolgárokat. A kitoloncolások száma is folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, 2003-ban még 1 605 kitoloncolás történt, az utóbbi években ez 500 körülire csökkent (elsősorban szerb állampolgárok). Végezetül a 31. táblázat mutatja az utóbbi években menekültként elismert személyek számát állampolgárság szerint. Minthogy Magyarország nem igazán célország a menekültek számára, az idegenrendészeti statisztikák mögött látható népmozgásokhoz képest sokkal kevesebb személyről van szó, a menekültként elismert személyek száma töredéke csupán a tartózkodási jogosultsággal rendelkezőknek. Évente átlagosan 3 ezer menekültügyi kérelmet nyújtanak be, az alacsony elismertség oka elsősorban a menekültügyi eljárással való vissza- 333 Forrás: Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 334 Forrás: Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal

107<br />

29. Táblázat: a honosítási, visszahonosítási kérelmet benyújtó külföldiek állampolgárság szerinti megoszlása,<br />

2004-2008. 333<br />

Eredeti állampolgárság<br />

2004 2005 2006 2007 2008<br />

román 63,62% 67,80% 66,00% 67,80% 60,63%<br />

szerb-montenegrói 12,68% 11,00% 9,30% 10,00% 11,66%<br />

ukrán 14,28% 12,30% 11,90% 12,20% 14,87%<br />

egyéb európai 4,96% 4,30% 6,40% 4,40% 5,68%<br />

Európán kívüli 3,44% 3,90% 5,70% 5,10% 6,69%<br />

"hontalan" 1,02% 0,70% 0,70% 0,50% 0,47%<br />

A 30. táblázat mutatja az idegenrend<strong>és</strong>zeti <strong>és</strong> a bíróság által elrendelt kiutasítások számát. A<br />

Magyarországon tartózkodó külföldiek számához viszonyítva viszonylag kevesen kerülnek<br />

kiutasításra, <strong>és</strong> a statisztika folyamatosan csökkenő tendenciát mutat (1999-2000. évben még<br />

a 10 ezret közelítette a kiutasítások száma).<br />

30. Táblázat: Kiutasítottak száma főbb állampolgársági bontásban, 2004-2008. 334<br />

Az idegenrend<strong>és</strong>zeti hatóság által elrendelt kiutasítások száma<br />

Állampolgárság 2004 2005 2006 2007 2008<br />

román 2 310 2 398 1 750 0 0<br />

ukrán 410 623 165 43 59<br />

moldovai 62 34 32 32 74<br />

szerb-montenegrói 42 54 123 349 106<br />

koszovói 0 0 0 0 262<br />

egyéb 430 233 259 103 242<br />

összesen 3 254 3 342 2 329 527 743<br />

A bíróság által elrendelt kiutasítások száma<br />

Állampolgárság 2004 2005 2006 2007 2008<br />

román 259 340 274 168 102<br />

ukrán 224 332 147 164 156<br />

moldovai 81 33 32 27 26<br />

szerb-montenegrói 55 66 67 77 90<br />

szlovák 29 32 22 13 9<br />

egyéb 256 200 161 119 123<br />

összesen 904 1 003 703 568 506<br />

Idegenrend<strong>és</strong>zeti őrizetbe évente átlagosan 400 külföldit vesznek, az utóbbi években<br />

elsősorban szerb <strong>és</strong> koszovói állampolgárokat. A kitoloncolások száma is folyamatosan csökkenő<br />

tendenciát mutat, 2003-ban még 1 605 kitoloncolás történt, az utóbbi években ez 500<br />

körülire csökkent (elsősorban szerb állampolgárok).<br />

Végezetül a 31. táblázat mutatja az utóbbi években menekültként elismert személyek<br />

számát állampolgárság szerint. Minthogy Magyarország nem igazán célország a menekültek<br />

számára, az idegenrend<strong>és</strong>zeti statisztikák mögött látható népmozgásokhoz képest sokkal kevesebb<br />

személyről van szó, a menekültként elismert személyek száma töredéke csupán a tartózkodási<br />

jogosultsággal rendelkezőknek. Évente átlagosan 3 ezer menekültügyi kérelmet<br />

nyújtanak be, az alacsony elismertség oka elsősorban a menekültügyi eljárással való vissza-<br />

333 Forrás: Bevándorlási <strong>és</strong> Állampolgársági Hivatal<br />

334 Forrás: Bevándorlási <strong>és</strong> Állampolgársági Hivatal

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!