Március 24. - Gödöllői Szolgálat

6 Gödöllői Szolgálat Kultúra 2010. március 24.A Bagoly könyvesbolt ajánlataEgy francia New YorkbanAki még nem járt Amerikában,csak ott készült filmeket látott,azt hiheti, hogy az amerikaiemberek gyönyörűek. Karcsúak,magasak, kisportoltak.Mint a filmszínészek. Mert afilmszínészeket ismerjük csak.Akik valóban karcsúak, magasakés kisportoltak és a plasztikaisebészeket sem kerülik elszéles ívben.(folytatás az 1. oldalról)Ezt a várost tekintette második otthonánaka művész, aki Gödöllőn erdőjáró,Szentendrén pedig Duna járó volt, s aki,mint az a visszaemlékezésből is kiderült– mindig megőrizte remek humorát.Egy későbbi generáció szemszögébőlidézte meg Remsey Jenő György alakjátaz unoka, Remsey Flóra.Szavaiból egy csodálatos, mindenkireodafigyelő, mindenkit szerető és mindenkiáltal szeretett ember rajzolódottki, aki mindig mindenre odafigyelt, akinekmindig mindenre maradt ideje annakellenére, hogy a mindennapok feladataitis ellátta.Nem vette körül a művészek körésokak által odaképzelt kék-lila köd hanembenne élt a mindennapok vérkeringésében,és mindenhol ott volt a kezenyoma a családban.– Mindig nyitva volt a kapu. Állítom,hogy az utcában utoljára csukta bekulcscsal a kaput. Valami sugárzó voltbenne, s ezt a sugárzást, szeretetet továbbítottasokfelé, amit bizonyít az is,hogy ilyen sokan vagyunk itt – mondtaRemsey Flóra, akinek nagyszívű jóágként,de ugyanakkor hihetetlen erővelküzdeni tudó dupla tüzű paripaként élemlékezetében a sokszor idegenek általis Apának nevezett Remsey JenőGyörgy.A városi könyvtárban látható festmények,irodalmi emlékek, valamint aKresz Albert és Winkler Csaba általkészített fotók mellett az érdeklődők figyelemmelkísérhették azt a filmet is,Csak az Amerikában megfordultakelbeszéléseiből értesülhetünk róla,hogy sehol annyi duci, elhízott emberrelnem lehet találkozni, mint azona tájon.Hja, a hamburger! Meg a hot dog.Meg a sültkrumpli. A fánk, a palacsinta…Nem is csoda, ha nagy siker lehetettAmerikában egy valódi francianő, Mireille Guiliano A francia nőknem híznak című könyve. Tényleg?!– tágulhatott kerekre a ducik szeme.Nem híznak? És hogy csinálják?Mireille Guiliano például úgy,hogy csak elsőosztályú éttermekbejár. Vagy osztályon felüliekbe. Mindenesetre,ötcsillagosokba. Minimum.Az otthoni főzéstől sem riad vissza,de halat készít, csirkét, s melléjük sokzöldséget tálal.A most megjelent harmadik könyvének– a második ezt a címet viselte:Francia nők télen-nyáron –, A francianők karriert csinálnak címűnek a végénis közöl néhányat a saját receptjeiből.De mint a cím mutatja, elsősorbana karrierépítésrőlír.Amerikába ment férjhez.S a férjének semkis szerepe volt benne,hogy milyen foglalkozást választott.Feltette Mireille-nek a kérdést: mit isszeretsz te, drágám? Meg is válaszolta:enni, inni és utazni. Hát akkor?Mireille-ből nagykereskedő lett. Őlett a pezsgő őshazája, a franciaországiChampagne egyik pezsgőmárkájánakaz utazó nagykövete. Az arca. Ahangja. Veuve Clicquot a márka neve.Hát ugye, először is be kellett vezetnia köztudatba, hogy kell ezt a nevet kimondani.A különböző rádiócsatornákhozügyeskedte be magát Mireille,ott reklámozta a terméket. Sajátmaga. Előbb-utóbb felkeltette ahallgatók figyelmét a franciás akcentussalrendelkező női hang meg amondanivalója.Persze, nem mindenki pezsgőt forgalmaz,számtalan más munkaterületenvannak jelen ma már a nők. Akönyv elsősorban általános tanácsokkalszolgál arra nézve, hogyan kapaszkodhatnakfel, egyre feljebb avállalati ranglétrán. Hogyan maradhatnakmeg a már kivívott vezető pozícióban.Nagy szerepe lehet olyan dolgoknak,melyeket talán hajlamosakvagyunk elbagatellizálni. A köszönömnek.A mosolynak. Annak, hogyaludjuk ki magunkat. Együnk jól.Tartsunk néha egy-egy kis szünetet.Engedjünk meg magunknak „moiidőt”.„Moi” a francia nyelvben az„én” hangsúlyos alakja. Tehát: olykor-olykormagunk legyünk a legfontosabbaka magunk számára.Lényeges az első benyomás. Akézfogás. A nő kézfogása legyen„vasököl bársonykesztyűben”. Nézzünka szemébe annak, akivel beszélünk.Tudjunk nemet mondani,váltani, helyet, főnököt, ha megállapíthatjuk,hogy a jelenlegivel sehogysem vergődünk zöldágra.Az igazi természetesen az, ha mimagunk válunk főnökökké. (Mintahogy Mireille vezérigazgatójává aVeuve Clicquot Részvénytársaságnak.)Nő főnök? Ettől a nő beosztottaktöbbségét is kirázza a hideg. Dehát bebizonyítani azt, hogy mi nőksem vagyunk rosszabb vezetők, minta férfiak, ahhoz képest, hogy megszereztüka magas pozíciót, már egyszerű,mint a pofon.Mireille Guiliano: A francia nők karriertcsinálnak.-nád-Tavaszi Fesztivál- Gödöllői Tavaszi NapokMegnyílt a Remsey Jenő György emlékévamit a Magyar Televízió készített a művészről.A tervek szerint ezt az 50 percesdokumentum-műsort az emlékév keretébenkülön esten is levetítik majd. A jubileumhozkapcsolódóan a következőkbenelőadást is rendeznek, melynek segítségévelrészletesen áttekintik a mostbemutatott életművet.A rendezvénysorozat a Kiskastélybanzárult, ahol a magángyűjteményekbenlévőRemsey-képekből láthatnakválogatást az érdeklődők.Bálint Zsuzsa és Szűcsi Balázszenei műsora után RemseyFlóra megköszönte mindazokmunkáját, akik részt vettekabban az óriási munkában,aminek eredményekénta háromhelyszínes programmegvalósulhatott, s külön köszönetetmondott Gémesi Györgypolgármesternek, amiért a városilyen nehéz gazdasági viszonyokmellett is támogatta az emlékévmegrendezését.***A Gödöllői Tavaszi Napok programjáhozkapcsolódott az a koncert is, amitmárcius 21-én adott a Gödöllői SzimfonikusZenekar a Szentháromság templomban.A tavaszi hangverseny műsorán– a városunkban élő Juniki Spartakushegedűművész ötletét megvalósítva– barokk (Handel) és XX. századi (Messiaen)művek szerepeltek. A zenekarkarmester nélkül, kamaraegyütteskéntlépett fel, ahogyan a kortárs művészek istolmácsolták századokkal ezelőtt a barokkdarabokat. A hangversenyen közreműködöttKirály Csaba Liszt Ferencdíjaszongora- és orgonaművész, a MagyarLiszt Ferenc Társaság főtitkára, akoncertmester Juniki Spartakus volt.Ferenczi Anna, a Gödöllői SzimfonikusZenekar Alapítvány kuratóriumánakelnökhelyettese lapunknak elmondta,a műsorválasztással azt a célt szolgálták,hogy minél több érdeklődővel megszerettesséka XX. századi zeneirodalomértékes műveit.Messiaen 1956-1958-ig összegyűjtötteés rendszerezte Franciaország madárdalkincsét.Zeneszerzési stílusábanerőteljesen megmutatkoznak a hindu ésgörög ritmika, a népzene, a gregorián,illetve az idő és időtartam elméleténekFotó: Samuné Tusor Máriahatásai. Gondolatvilágában a katolikushit, a természetközelség és a francia hagyományfolytatása játszotta a legfontosabbszerepet. Az Úr születése címűorgonameditációjából három tétel csendültfel a hangversenyen.A műsorban Handel 16 orgonaversenyébőlhárom mű hangzott el, melyekérdekes kontrasztot képeztek Messiaenművének befelé forduló, meditatív jellegével.A zenekar előadásával tanúbizonyságottett arról, hogy kamarazenekarkéntis színvonalas koncertet tud adni.Az est talán legnagyobb tetszéssel fogadottműve Messiaen Jézus vállalja aszenvedést című darabja volt, melyneknagyszerű zenei íve csodálatosan érzékeltettea szenvedés fájdalmából a feltámadásmegdicsőülésébe vezető utat.***A Tavaszi Fesztivál – Gödöllői TavasziNapok eseményeibe bekapcsolódotta GIM-Ház is. Március 26-án az alkotóházbanjelenleg látható, Minitextilekcímű kiállításhoz kapcsolódóanszakmai tárlatvezetést tartanak, 17 óraikezdettel, majd 18 órától FeketeGyörggyel, a Magyar Iparművészet címűfolyóirat főszerkesztőjével találkozhatnakaz érdeklődők.-jk-A csoda hangjaiKántorkoncertKülönböző internetes vitafórumokonhívők és ateisták közöttazt látom, hogy utóbbiakúgy képzelik, templomba menni,istentiszteleten részt venniborzasztó kínszenvedés, csakisvalami kényszernek engedelmeskedhet,aki templombamegy. Vagy külső kényszernek,vagy belsőnek, mert azthiszi, bűnt követne el az istentiszteletekelmulasztása révén,s feltétlenül a pokolra jutna.Nos, engem nem kényszerít senki, ésnem félek semmitől. Egyszerűen: szeretektemplomban lenni. Szeretem azistentiszteleteket. Többek közt azért is,mert ott olyan élményekben lehet részem,mint az elmúlt hét szerdáján éscsütörtökén a II. Gödöllői ÖkumenikusKántorkoncert közönségének.Csütörtökön, a Királyi Kastély dísztermébenmegtartott koncerten voltamott, s tapasztaltam: elállhatott azember lélegzete attól, amit a szereplőtíz kántor – illetve kilenc, mert azegyik fellépő, a görög katolikusSivadó János lelkész nem az,de hát az ő liturgiájuk jó részeamúgy is énekbeszéddel zajlik –vitt végbe. A gyönyörű, felszárnyalóférfihangok mintha a magasbaröpítettek volna minket, hallgatókatis.Az ünnep elképzelhetetlen zene nélkül.Ujjongó, örömteli ének nélkül.Most bejártuk a zene által a különbözőünnepeket, az egész egyházi évet,ádventtől pünkösdig. Betekinthettünkhitbéli elődeink – ahogy már hallottamemlíteni, idősebb testvéreink – , azsidó hívők ünnepeibe is, Jakal Zoltánkántor jóvoltából, aki Jom kippuri– Engesztelő napi - , és Ros hassanai– zsidó újévi – énekkel ismertetettmeg bennünket.Ő volt az egyetlen, aki nem gödöllőitemplomhoz kötődött, hanem budapestiimaházhoz, de nem a vendégiránti udvariasság volt az oka óriásisikerének, amit különösen az este vezetőjeként,műsorközlőjeként is közreműködőBalogh P. Piusz zongorakíséretévelelőadott Ros hassanaiszólóénekével ért el.Szóval, legszívesebben rögtön újravégighallgattuk volna az egészet. Dehát jövő ilyenkorig várni kell. N. A.