Záróvizsga tételsor

KRIMINALISZTIKA ZÁRÓVIZSGA TÉTELEKa bűnügyi igazgatási szak számára„A” tételsor (Krimináltechnikai témájú záróvizsgakérdések)1. A kriminalisztikai célú fényképezés legfontosabb követelményei, a kriminalisztikában leggyakrabbanalkalmazott fényképfelvétel készítési módszerek2. A helyszíni szemle képi rögzítése, és a holttest helyszíni fényképezése3. A videotechnika eljárási célú alkalmazásának jogszabályi háttere, és a videotechnikai képalkotásalapfogalmai4. Videotechnikai felvétel készítési módok (kameramozgások), és a videotechnika alkalmazása azegyes nyomozási cselekményekben5. A nyomtan felosztása, a nyom fogalma, a nyomképződés tényezői, és a nyomok osztályozása6. A nyomok felkutatása, láthatóvá tétele (előhívása), rögzítése, és a bűnjeltárgyak csomagolása7. Az igazságügyi nyomszakértő kirendelésére vonatkozó legfontosabb tudnivalók8. Az emberi testrészek által létrehozott nyomokra vonatkozó legfontosabb tudnivalók, és az állatoktólszármazó nyomokra vonatkozó legfontosabb ismeretek9. Az eszköznyomok fajtái, és az eszköznyomokra vonatkozó legfontosabb általános tudnivalók10. A közlekedési eszköz nyomokra vonatkozó legfontosabb tudnivalók, és a közlekedési eszköznyomokfelkutatásának és rögzítésének specialitásai11. A zárakra és a zárnyitási módokra vonatkozó legfontosabb kriminalisztikai ismeretek, a zárnyitásimódok, és a zárnyitás során keletkezett nyomok felkutatásának és rögzítésének specialitásai12. A daktiloszkópia kialakulásának legfontosabb állomásai, a daktiloszkópia elméleti alapjai, és adaktiloszkópia alapelvei13. A bőrlécrajzolat morfológiai sajátosságai, a legfontosabb mintatípusok, a bőrlécrajzolatrendszerjellegzetességei, és az ujjlenyomatok osztályozása14. Daktiloszkópiai nyilvántartási rendszerek, és a tenyérnyomatok vizsgálata15. A daktiloszkópiai nyilvántartás jogszabályi háttere, és a daktiloszkópia alkalmazási területei16. Az ujjnyomok felkutatása, az ujjnyom előhívás módszerei, és az ujjnyomok rögzítése17. Ujjnyomok vizsgálata esetén a szakértő kirendelésére vonatkozó tudnivalók, és az összehasonlítótenyér- és ujjlenyomatok helyes biztosításának módja18. A lőfegyverekkel és a lőfegyver használattal összefüggő legfontosabb kriminalisztikai ismeretek:jogszabályi háttér, fegyverismeret és lőszerismeret

219. A kaliber (golyós lőfegyverek kalibere, sörétes lőfegyverek kalibere), valamint a lőtávolság, alőirány és a lőállás fogalma és értelmezése20. A lőfegyverhasználat következtében létrejött elváltozások (a lőfegyveren keletkezett elváltozások,lőszeren keletkezett elváltozások, a lövés hatókörébe került objektumokon keletkezett elváltozások,és a lövést leadó személyen keletkező elváltozások)21. A legfontosabb lövési elváltozások jellemzése és a belőlük levonható következtetések (lőpormaradványokés gyúelegymaradványok)22. A lőfegyverhasználattal összefüggő cselekmények helyszíni szemléjének specialitásai, a szakértőkigénybevétele (igazságügyi orvosszakértő, igazságügyi fegyverszakértő kirendelése)23. Az írás és az iratok kriminalisztikai vizsgálata, a kriminalisztikai kézírás-azonosítás (a kézírásegyedisége, a kézírás megváltozása, a kézírás megváltoztatása)24. A kézírás vizsgálat esetei (az írás álcázása, az írás torzítása, az írás hamisítása)25. Az iratok rögzítése és csomagolása, az írásszakértő bevonása az eljárásba, az összehasonlítóírásminták (az írásminták fajtái, próbaírás felvételével kapcsolatos legfontosabb tudnivalók)26. A technikai úton előállított írások vizsgálata (írógéppel készített szövegek, számítástechnikaiúton előállított iratok, fénymásolt iratok, faxolt iratok)27. A biztonsági okmány fogalma, a biztonsági okmányok védelmének általános szabályai, a biztonságiokmányok felépítése és a legfontosabb okmányvédelmi elemek28. Az okmányhamisítás alapvető formái és módszerei29. Az okmányszakértő bevonása az eljárásba, az okmányszakértőnek feltehető kérdések30. Az anyagmaradvány kriminalisztikai fogalma és az anyagmaradványokra vonatkozó legfontosabbismeretek31. A leggyakrabban előforduló anyagmaradványok általános jellemzése és a szakértői vizsgálat lehetőségei32. A DNS-profil-nyilvántartás és a DNS-mintavétel módja33. A krimináltechnikai csapdák ismertetése (fajtái, alkalmazás módja)34. Mit értünk kábítószer alatt? A kábítószerekkel és a kábítószer fogyasztással kapcsolatban leggyakrabbanhasznált fogalmak. A kábítószerek csoportosítási lehetőségei, a kábítószerek kriminalisztikaiosztályozása35. A kender növény és a belőle származó kábítószerek ismertetése. A máknövény és a belőleszármazó kábítószerek ismertetése2

336. A kokacserje és a belőle származó kábítószerek ismertetése. Szintetikus úton előállított kábítószerekismertetése37. Kábítószerekkel kapcsolatos kriminalisztikai vizsgálatok (kábítószer anyagvizsgálatok és kábítószerhumánvizsgálatok)38. A személyazonosítás lehetséges módjai39. A személyazonosító okmány alapján történő személyazonosításra vonatkozó tudnivalók40. Biometrikus alapú személyazonosítási eljárások, és a speciális kriminalisztikai személyazonosításimódok41. A személyleírás készítésének alapelvei, a személyleírás módszerének elméleti alapja, a személyleírásalapelemei42. A személyleírás készítésének kötelező esetei, a személyleírás készítésének gyakorlati végrehajtása(személyleírás készítése a hatóság saját észlelése alapján, személyleírás készítése másokelmondása (kikérdezése) alapján, a személyleírás során alkalmazható legfontosabbkrimináltecnikai eljárások)43. A szagnyomok felkutatása és rögzítése, szagazonosítás, személyi szagminta felvétele, a szagazonosításesetei44. A szakértői vizsgálatok leggyakoribb típusai, a szakértői rendszer felépítése, és az igazságügyiszakértői szakterületek45. A szakértő eljárásba történő bevonásának módja, a kompetens (a vizsgálat végzésére feljogosított)szakértő/szakértői intézmény kiválasztása, és a szakértő kizárása46. A szakértő kirendelése, a szekértő rendelkezésére bocsátandó anyagok, és a szakértői vizsgálat47. A szakértői vélemény, a szakértői vélemény részei, a szakértői vélemények lehetséges megállapításai,a szaktanácsadó bevonása az eljárásba„B” tételsor (Kriminalisztikai elméleti és krimináltaktikai témájú záróvizsgakérdések)1. A kriminalisztika kialakulása, helye a tudományok rendszerében. A kriminalisztika fogalma,tárgya, belső rendszere, tudományos kapcsolatai. A krimináltechnika fogalma és területei2. A krimináltaktika fogalma, tárgya, belső rendszere; a taktikai módszerek, elvek és ajánlások.3. A kriminálmetodika fogalma, tárgya, kapcsolata más tudományágakkal; a kriminálmetodikai tételekösszetevői (általános felépítése).4. Az azonosítás és az azonosíthatóság lehetősége a kriminalisztikában3

45. A kriminalisztikai megismerés sajátosságai; a nyomozás, mint megismerő tevékenység jellemzői.A kriminalisztikai gondolkodás. A kriminalisztikai alapkérdések és szerepük a nyomozásban.6. A felderítés és a bizonyítás szerepe a nyomozásban (a felderítés és a nyomozásbeli bizonyításfogalma, tárgya, eszközei, módszerei; és kapcsolódásuk).7. A nyomozás alapelvei (alapkövetelményei).8. A nyomozás (az eljárás) megindítása (tudomásra jutás és az azt követő intézkedések, a halasztástnem tűrő nyomozási cselekmények és intézkedések).9. A nyomozás sajátosságai az ún. ismeretlenes ügyekben (az eljárás megindulása, az ismeretlentettes felderítése, tartózkodási helyének megállapítása, hatóság elé állítása).10. Az adatok és az adatforrások fajtái (adat, információ, bizonyíték, adat- és bizonyítékforrások).11. Az adatelemző-értékelő munka elemei, folyamata és funkciója a nyomozásban.12. A verziók szerepe a nyomozásban (a verzió fogalma, fajtái; a fajták egymással való összefüggése;a verziók szerepe a feladatok meghatározásában és megoldásában).13. A verziókkal végzett munka (a verziókkal végzett munka elemei, a verziók felállításának és ellenőrzésénekalapelvei).14. A nyomozás tervezésének és szervezésének főbb elméleti kérdései (fogalma, elvei, a tervezésfolyamata, a terv általános tartalma, a tervek fajtái). A nyomozás tervezésének egyes gyakorlatikérdései (a tervezési segédletek, a nyomozó munkájának megszervezése, a nyomozócsoportmunkájának főbb vonásai).15. Az adatgyűjtés általános kérdései (az adatgyűjtés fogalma, szerepe a nyomozásban; az adatgyűjtéshezkapcsolódó egyes fogalmak, az adatgyűjtés elvei).16. A megkeresés. A puhatolás.A lakosság és a tömegkommunikációs eszközök igénybevétele az adatgyűjtésben.17. A környezettanulmányozás. A megfigyelés.18. A kriminalisztikai csapda alkalmazásának taktikai kérdései.19. A kutatás fogalma, fajtái, jogi szabályozása; alkalmazási lehetőségei a rendőri munkában, anyomozás során, az egyes nyomozási cselekmények keretei között.20. Felkészülés a házkutatásra (előkészítés, tervezés, szervezés). A házkutatás lefolytatásának taktikája.4

521. Nyílt területek, nyilvános helyek, többek által lakott/használt helyek, járművek átkutatásának(átvizsgálásának) krimináltaktikai sajátosságai. A ruházatátvizsgálás és a motozás esetei,krimináltaktikai sajátosságai.22. A helyszíni szemle fogalma, célja, jelentősége, taktikai elvei. A helyszín fogalma, fajtái. Ahelyszíni szemlét megelőző feladatok (ügyelet, szemlebizottság-vezető, helyszínbiztosító); ahelyszín biztosításának elvei és általános feladatai.23. A helyszíni szemle szakaszai; végrehajtásának módszerei; lefolytatásának taktikája. A helyszíniszemle eredményeinek rögzítése, értékelése és felhasználása a nyomozásban.24. A kihallgatás szerepe a nyomozásban. A kihallgatás általános taktikai kérdései (előkészítés, felkészülés,a kihallgatás szakaszai, a vallomás rögzítése). A kérdések összeállítása, megfogalmazása;helyes és tiltott kérdések/kérdezési módok, a kihallgatás (meghallgatás) során.25. A kihallgatási taktika pszichológiai tényezői (személyiség megismerése, kontaktusteremtésépítés,kihallgatási alapszituációk, taktikai blöff).26. A panaszfelvétel; a sértett és a tanúk kihallgatásának taktikai sajátosságai.27. A gyanúsított kihallgatásának taktikai kérdései. Az alibi vizsgálata. A szembesítés.28. A helyszíni kihallgatás fogalma, célja, változatai, szerepe a felderítésben és a bizonyításban.Felkészülés a helyszíni kihallgatásra, a helyszíni kihallgatás tervezése, szervezése.29. A helyszíni kihallgatás előkészítésének és végrehajtásának sajátosságai helyszín, illetve tárgyibizonyítási eszköz hollétének megmutatása esetében.30. A helyszíni kihallgatás előkészítésének és végrehajtásának sajátosságai cselekmények bemutatásaesetében. A helyszíni kihallgatás rögzítése, eredményeinek értékelése és felhasználása.31. A bizonyítási kísérlet fogalma, célja, fajtái, szerepe a felderítésben és a bizonyításban. A bizonyításikísérlet előkészítése, tervezése és szervezése.32. A bizonyítási kísérlet lefolytatásának taktikája; rögzítése, eredmények értékelése és felhasználása.33. A felismerésre bemutatás elméleti kérdései (fogalma, alanya, tárgya, célja, fajtái, változatai, jelentősége,alkalmazásának lehetőségei a nyomozásban). A felismerésre bemutatás általános előfeltételei,az előzetes kihallgatás.34. Személyek felismerésre bemutatásának tervezése-szervezése, végrehajtása, rögzítése, eredményeinekértékelése. Helyhez, szituációhoz kötött felismerésre bemutatás tervezése-szervezése,végrehajtása, rögzítése, eredményeinek értékelése.5

635. Holttestek, állatok, tárgyak felismerésre bemutatásának tervezése-szervezése, végrehajtása, rögzítése,eredményeinek értékelése.36. A körözés fogalma és rendszere, szerepe a rendőri munkában (körözési alapfogalmak; a körözésfajtái, elrendelésével, közzétételével, nyilvántartásával kapcsolatos rendőrségi feladatok; a körözésközzétételének és nyilvánosságra hozatalának eszközei).37. A körözési munkafolyamat végrehajtásának sajátosságai eltűnési ügyekben. A körözési munkafolyamatvégrehajtásának sajátosságai ismeretlen tettes, és személyi adatok szerint ismert terheltesetében.38. A körözési módszerek, és a krimináltaktikai módszerek alkalmazása a körözési munkában.39. A forrónyomos felderítés fogalma, szerepe, szervezeti modellje, végrehajtásának taktikája.„C” tételsor (Kriminálmetodikai témájú záróvizsgakérdések 1 )1. A kriminálmetodika fogalma, tárgya, kapcsolata más tudományágakkal; a kriminálmetodikai tételekösszetevői (általános felépítése).2. A bizonyítandó tények köre, a bizonyítás tárgya a nyomozás során.3. Az igazságügyi orvos szakértőhöz intézett kérdések az okozott sérülés és betegség vonatkozásában.Az igazságügyi elmeorvos szakértőhöz intézett kérdések a terhelt (vagy más személy)beszámítási képességével kapcsolatosan.4. A könnyű testi sértés, a magántitok megsértése és a levéltitok megsértése nyomozása (hatáskörés illetékesség, az eljárás megindítása, a nyomozás elrendelése és lefolytatása, az eljárás befejezése).5. A rágalmazás, a becsületsértés és a kegyeletsértés nyomozása (hatáskör és illetékesség, az eljárásmegindítása, a nyomozás elrendelése és lefolytatása, az eljárás befejezése).6. A rendkívüli halálesetek vizsgálata: alapvető rendelkezések (a rendkívüli halál fogalma, alapelvek,ügyfél), hatáskör és illetékesség, ügyintézési határidő, a rendőri szerv döntései, jogorvoslatok.7. Különleges eljárások rendkívüli halál esetén (ismeretlen holttest, nem magyar állampolgár,bűncselekmény gyanújára utaló adatok).8. Rendkívüli halálesetek vizsgálata az önakasztás, és a mérgezés esetében (tudomásra jutás, helyszíniszemle, halottszemle, a tanúk és a szakértők útján tisztázandó kérdések).1 Egyes tételek esetében a vonatkozó büntetőjogi ismeretek alkalmazása elkerülhetetlen!6

79. Rendkívüli halálesetek vizsgálata a vízbefulladás, és a lőfegyverhasználat esetében (tudomásrajutás, helyszíni szemle, halottszemle, a tanúk és a szakértők útján tisztázandó kérdések).10. Az emberölés kriminalisztikai fogalma, a bizonyítás tárgya, hatáskör és illetékesség.11. A nyomozás lefolytatásának egyes kérdései emberölés esetében (a nyomozás tervezéseszervezése,adatgyűjtés, az emberölés felderítését és bizonyítását elősegítő adatforrások és azadatok felhasználása)12. A nyomozás lefolytatásának egyes kérdései emberölés esetében (tanúk felkutatása, a tanúk és agyanúsított kihallgatása, szakértők igénybevétele és a szakértőkhöz intézett kérdések)13. Tudomásra jutás, a helyszíni szemle, a tanúk és az elkövető felkutatása és kihallgatása, a szakértőkközreműködése az újszülöttek sérelmére elkövetett emberölés esetében. Az emberölés, arendkívüli halál és a halált okozó testi sértés elhatárolása a nyomozás során.14. A nyomozás megindulása súlyos testi sértés esetén (tudomásra jutás, az elsődleges intézkedések,a halasztást nem tűrő nyomozási cselekmények és a helyszíni szemle sajátosságai; a nyomozástervezése-szervezése).15. A súlyos testi sértés nyomozásának sajátosságai (az adatgyűjtés; a tanúk felkutatása; a sértett, atanúk és a gyanúsított kihallgatása; a sértett orvosi vizsgálata, a látlelet; a szakértők igénybe vételeés a szakértőkhöz intézett kérdések).16. A nyomozás megindulása erőszakos közösülés esetén (hatáskör és illetékesség, tudomásra jutás,az elsődleges intézkedések és a halasztást nem tűrő nyomozási cselekmények; a helyszíni szemlesajátosságai; a sértett kihallgatása, a szakértők igénybe vétele és a szakértőkhöz intézett kérdések;a nyomozás tervezése-szervezése).17. A nyomozás megindulása szeméremsértés esetén (a hatáskör és illetékesség, tudomásra jutás, azelsődleges intézkedések és a halasztást nem tűrő nyomozási cselekmények; a nyomozás tervezése-szervezése).18. A szeméremsértés nyomozásának speciális szabályai (az adatgyűjtés megszervezése, az ismeretlenelkövető kézre kerítése, és a tanúk felkutatása, a tanúk és a gyanúsított kihallgatása, aszakértők igénybevétele és a szakértőkhöz intézett kérdések).19. A nyomozás megindulása megrontás esetén (hatáskör és illetékesség, tudomásra jutás, az elsődlegesintézkedések és a halasztást nem tűrő nyomozási cselekmények, a helyszíni szemle, anyomozás tervezése-szervezése).7

820. A megrontás nyomozásának speciális szabályai (az adatgyűjtés megszervezése és a tanúk felkutatása,a sértett, a tanúk és a gyanúsított kihallgatása, a sértett orvosi vizsgálata, a szakértőkigénybe vétele és a szakértőkhöz intézett kérdések).21. A korrupció, az előny, a passzív és az aktív vesztegető fogalma, a bizonyítás tárgya.22. A nyomozás megindulása hivatali aktív vesztegetés esetén (hatáskör és illetékesség, tudomásrajutás, az23. elsődleges intézkedések és a halasztást nem tűrő nyomozási cselekmények, a nyomozás tervezése,szervezése).24. A nyomozás speciális szabályai hivatali aktív vesztegetés esetén (az adatgyűjtés és a tettenérésmegszervezése, valamint a helyszíni szemle végrehajtása, a tanúk felkutatása, a tanúk és a gyanúsítottkihallgatása, a bűnmegelőzés speciális feladatai).25. A nyomozás megindulása hivatali passzív vesztegetés esetén (hatáskör és illetékesség, tudomásrajutás, az elsődleges intézkedések és a halasztást nem tűrő nyomozási cselekmények, a nyomozástervezése-szervezése.26. A hivatali passzív vesztegetés nyomozásának speciális szabályai (az adatgyűjtés és a tettenérésmegszervezése, valamint a helyszíni szemle végrehajtása, a tanúk felkutatása, a tanúk és a gyanúsítottkihallgatása, a bűnmegelőzés speciális feladatai).27. A nyomozás megindulása garázdaság esetén (a hatáskör és illetékesség, tudomásra jutás, az elsődlegesintézkedések és a halasztást nem tűrő nyomozási cselekmények, a nyomozás tervezése-szervezése,az adatgyűjtés megszervezése és a tanúk felkutatása, a tanúk és a gyanúsított kihallgatása,a garázdasággal párhuzamosan megvalósuló más bűncselekmények).28. A nyomozás megindulása az alkalmi, a trükkös és a besurranásos lopás esetén (hatáskör és illetékesség,tudomásra jutás, az elsődleges intézkedések és a halasztást nem tűrő nyomozási cselekmények,a helyszíni szemle végrehajtásának szabályai, a nyomozás tervezése-szervezése).29. Az alkalmi, a trükkös és a besurranásos lopás nyomozásának speciális szabályai (az adatgyűjtésmegszervezése és a tanúk felkutatása, a sértett, a tanúk és a gyanúsított kihallgatása, a szakértőkigénybevétele és a szakértőkhöz intézett kérdések).30. A nyomozás megindulása a zseblopás esetén (a hatáskör és illetékesség, tudomásra jutás, az elsődlegesintézkedések és a halasztást nem tűrő nyomozási cselekmények, a nyomozás tervezése-szervezése).8

931. A zseblopás nyomozásának speciális szabályai (az elkövetők figyelése, a tettenérés megszervezéseés végrehajtása, az adatgyűjtés megszervezése és a tanúk felkutatása, a sértett, a tanúk és agyanúsított kihallgatása, a szakértők igénybevétele és a szakértőkhöz intézett kérdések).32. A nyomozás megindulása betöréses lopás esetén (hatáskör és illetékesség, tudomásra jutás, azelsődleges intézkedések és a halasztást nem tűrő nyomozási cselekmények, a helyszíni szemle,a nyomozás tervezése-szervezése).33. A betöréses lopás nyomozásának speciális szabályai (a házkutatás, a motozás és a lefoglalásvégrehajtása, az adatgyűjtés megszervezése és a tanúk felkutatása, a sértett, a tanúk és a gyanúsítottkihallgatása, az eltulajdonított dolgok felkutatására tett intézkedések, a szakértők igénybevételeés a szakértőkhöz intézett kérdések).34. A gépjárművel kapcsolatos bűncselekmények nyomozása. A gépjárművel kapcsolatos bűncselekményektipizálása, a bizonyítás tárgya. A gépjárműlopás és a jármű önkényes elvétele elhatárolásaa nyomozás során.35. A gépjárművel kapcsolatos bűncselekmények elkövetési eszközei és módszerei. A műszaki ismereteketigénylő és műszaki ismereteket nem igénylő gépjármű-eltulajdonítási módszerek éssegédeszközök. Az eltulajdonított gépjármű visszavásárlása.36. A lopott gépjárművek legalizálásának módszerei. Az eltulajdonított gépjármű felkutatására tettintézkedések.37. Személyi és tárgyi bizonyítékok felhasználása a gépjárművel kapcsolatos bűncselekményeknyomozása során (a sértett, a tanú és a gyanúsított kihallgatása, a nyomozás során igénybe vehetőszakértők, és a szakértőkhöz intézett kérdések, a helyszíni szemle végrehajtása).38. A nyomozás megindulása rablás esetén (hatáskör és illetékesség, tudomásra jutás, az elsődlegesintézkedések és a halasztást nem tűrő nyomozási cselekmények, a helyszíni szemle, a nyomozástervezése-szervezése).39. A rablás nyomozásának speciális szabályai (az adatgyűjtés megszervezése és a tanúk felkutatása,a sértett, a tanúk és a gyanúsított kihallgatása, a sértett orvosi vizsgálata, a szakértők igénybevételeés a szakértőkhöz intézett kérdések, a rablás és a kifosztás elhatárolása a nyomozás során).40. A nyomozás megindulása zsarolás esetén (hatáskör és illetékesség, tudomásra jutás, az elsődlegesintézkedések és a halasztást nem tűrő nyomozási cselekmények, a helyszíni szemle, a nyomozástervezése-szervezése).9

1041. A zsarolás nyomozásának speciális szabályai (az adatgyűjtés és a tettenérés megszervezése, valaminta tanúk felkutatása, a sértett, a tanúk és a gyanúsított kihallgatása, a sértett orvosi vizsgálata,a szakértők igénybevétele és a szakértőkhöz intézett kérdések. a kényszerítés, az önbíráskodásés a zsarolás elhatárolása a nyomozás során).42. A nyomozás megindulása kifosztás esetén (hatáskör és illetékesség, tudomásra jutás, az elsődlegesintézkedések és a halasztást nem tűrő nyomozási cselekmények, a helyszíni szemle, anyomozás tervezése-szervezése).43. A kifosztás nyomozásának speciális szabályai (az adatgyűjtés megszervezése és a tanúk felkutatása,a sértett, a tanúk és a gyanúsított kihallgatása, a sértett orvosi vizsgálata, a szakértőkigénybevétele és a szakértőkhöz intézett kérdések, a kifosztás és a rablás elhatárolása a nyomozássorán).44. A nyomozás megindulása sikkasztás esetén (hatáskör és illetékesség, tudomásra jutás, az elsődlegesintézkedések és a halasztást nem tűrő nyomozási cselekmények, a nyomozás tervezéseszervezése).45. A sikkasztás nyomozásának speciális szabályai (az adatgyűjtés megszervezése és a tanúk felkutatása,a tanúk és a gyanúsított kihallgatása. a szakértők igénybevétele és a szakértőkhöz intézettkérdések, a sikkasztás és a lopás elhatárolása a nyomozás során).46. A nyomozás megindulása csalás esetén (hatáskör és illetékesség, tudomásra jutás; elsődleges intézkedésekés a halasztást nem tűrő nyomozási cselekmények; a nyomozás tervezéseszervezése).47. A csalás nyomozásának speciális szabályai (a teljesítés feltételeinek vizsgálata, az adatgyűjtésmegszervezése és a tanúk felkutatása, a sértett, a tanúk és a gyanúsított kihallgatása, a szakértőkigénybevétele és a szakértőkhöz intézett kérdések, a csalással párhuzamosan megvalósuló másbűncselekmények).48. Sorozatelkövetések nyomozása (a sorozatelkövetés meghatározása, sorozatba illeszthetőség felismeréséneklehetőségei; az elkövetési módszerek vizsgálata, az azonos tettesre vagy tettesekreutaló összefüggések feltárása; az analogikus következtetés).49. A kábítószerrel visszaélés nyomozásának speciális szabályai (házkutatás, motozás, lefoglalásvégrehajtása, gyanúsított kihallgatása)50. A nyomozás megindulása kábítószerrel való visszaélés esetén (minták biztosítása, szakértők kirendelése,szakértőknek felteendő kérdések)51. A vagyonvisszaszerzés kriminalisztikai vonatkozásai (45/2010. O 3RFK. utasítás alapján)10

1152. A természetkárosítás nyomozásának speciális szabályai53. A visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel nyomozásának speciális szabályai (a helyszíni szemle,a lefoglalás és a bűnjelkezelés különös szabályai, a szakértők igénybevétele és a szakértőkhözintézett kérdések)KRIMINALISZTIKA ÁLTALÁNOS RÉSZ ZÁRÓVIZSGA TÉTELEKa rendészeti igazgatási szak számára„A” tételsor (Krimináltechnikai témájú záróvizsgakérdések)1. A kriminalisztikai célú fényképezés legfontosabb követelményei, a kriminalisztikában leggyakrabbanalkalmazott fényképfelvétel készítési módszerek2. A helyszíni szemle képi rögzítése, és a holttest helyszíni fényképezése3. A videotechnika eljárási célú alkalmazásának jogszabályi háttere, és a videotechnikai képalkotásalapfogalmai4. Videotechnikai felvétel készítési módok (kameramozgások), és a videotechnika alkalmazása azegyes nyomozási cselekményekben5. A nyomtan felosztása, a nyom fogalma, a nyomképződés tényezői, és a nyomok osztályozása6. A nyomok felkutatása, láthatóvá tétele (előhívása), rögzítése, és a bűnjeltárgyak csomagolása7. Az igazságügyi nyomszakértő kirendelésére vonatkozó legfontosabb tudnivalók8. Az emberi testrészek által létrehozott nyomokra vonatkozó legfontosabb tudnivalók, és az állatoktólszármazó nyomokra vonatkozó legfontosabb ismeretek9. Az eszköznyomok fajtái, és az eszköznyomokra vonatkozó legfontosabb általános tudnivalók10. A közlekedési eszköz nyomokra vonatkozó legfontosabb tudnivalók, és a közlekedési eszköznyomokfelkutatásának és rögzítésének specialitásai11. A zárakra és a zárnyitási módokra vonatkozó legfontosabb kriminalisztikai ismeretek, a zárnyitásimódok, és a zárnyitás során keletkezett nyomok felkutatásának és rögzítésének specialitásai12. A daktiloszkópia kialakulásának legfontosabb állomásai, a daktiloszkópia elméleti alapjai, és adaktiloszkópia alapelvei13. A bőrlécrajzolat morfológiai sajátosságai, a legfontosabb mintatípusok, a bőrlécrajzolatrendszerjellegzetességei, és az ujjlenyomatok osztályozása14. Daktiloszkópiai nyilvántartási rendszerek, és a tenyérnyomatok vizsgálata15. A daktiloszkópiai nyilvántartás jogszabályi háttere, és a daktiloszkópia alkalmazási területei16. Az ujjnyomok felkutatása, az ujjnyom előhívás módszerei, és az ujjnyomok rögzítése11

1217. Ujjnyomok vizsgálata esetén a szakértő kirendelésére vonatkozó tudnivalók, és az összehasonlítótenyér- és ujjlenyomatok helyes biztosításának módja18. A lőfegyverekkel és a lőfegyver használattal összefüggő legfontosabb kriminalisztikai ismeretek:jogszabályi háttér, fegyverismeret és lőszerismeret19. A kaliber (golyós lőfegyverek kalibere, sörétes lőfegyverek kalibere), valamint a lőtávolság, alőirány és a lőállás fogalma és értelmezése20. A lőfegyverhasználat következtében létrejött elváltozások (a lőfegyveren keletkezett elváltozások,lőszeren keletkezett elváltozások, a lövés hatókörébe került objektumokon keletkezett elváltozások,és a lövést leadó személyen keletkező elváltozások)21. A legfontosabb lövési elváltozások jellemzése és a belőlük levonható következtetések (lőpormaradványokés gyúelegymaradványok)22. A lőfegyverhasználattal összefüggő cselekmények helyszíni szemléjének specialitásai, a szakértőkigénybevétele (igazságügyi orvosszakértő, igazságügyi fegyverszakértő kirendelése)23. Az írás és az iratok kriminalisztikai vizsgálata, a kriminalisztikai kézírás-azonosítás (a kézírásegyedisége, a kézírás megváltozása, a kézírás megváltoztatása)24. A kézírás vizsgálat esetei (az írás álcázása, az írás torzítása, az írás hamisítása)25. Az iratok rögzítése és csomagolása, az írásszakértő bevonása az eljárásba, az összehasonlítóírásminták (az írásminták fajtái, próbaírás felvételével kapcsolatos legfontosabb tudnivalók)26. A technikai úton előállított írások vizsgálata (írógéppel készített szövegek, számítástechnikaiúton előállított iratok, fénymásolt iratok, faxolt iratok)27. A biztonsági okmány fogalma, a biztonsági okmányok védelmének általános szabályai, a biztonságiokmányok felépítése és a legfontosabb okmányvédelmi elemek28. Az okmányhamisítás alapvető formái és módszerei29. Az okmányszakértő bevonása az eljárásba, az okmányszakértőnek feltehető kérdések30. Az anyagmaradvány kriminalisztikai fogalma és az anyagmaradványokra vonatkozó legfontosabbismeretek31. A leggyakrabban előforduló anyagmaradványok általános jellemzése és a szakértői vizsgálat lehetőségei32. A DNS-profil-nyilvántartás és a DNS-mintavétel módja33. A krimináltechnikai csapdák ismertetése (fajtái, alkalmazás módja)12

1334. Mit értünk kábítószer alatt? A kábítószerekkel és a kábítószer fogyasztással kapcsolatban leggyakrabbanhasznált fogalmak. A kábítószerek csoportosítási lehetőségei, a kábítószerek kriminalisztikaiosztályozása35. A kender növény és a belőle származó kábítószerek ismertetése. A máknövény és a belőleszármazó kábítószerek ismertetése36. A kokacserje és a belőle származó kábítószerek ismertetése. Szintetikus úton előállított kábítószerekismertetése37. Kábítószerekkel kapcsolatos kriminalisztikai vizsgálatok (kábítószer anyagvizsgálatok és kábítószerhumánvizsgálatok)38. A személyazonosítás lehetséges módjai39. A személyazonosító okmány alapján történő személyazonosításra vonatkozó tudnivalók40. Biometrikus alapú személyazonosítási eljárások, és a speciális kriminalisztikai személyazonosításimódok41. A személyleírás készítésének alapelvei, a személyleírás módszerének elméleti alapja, a személyleírásalapelemei42. A személyleírás készítésének kötelező esetei, a személyleírás készítésének gyakorlati végrehajtása(személyleírás készítése a hatóság saját észlelése alapján, személyleírás készítése másokelmondása (kikérdezése) alapján, a személyleírás során alkalmazható legfontosabbkrimináltecnikai eljárások)43. A szagnyomok felkutatása és rögzítése, szagazonosítás, személyi szagminta felvétele, a szagazonosításesetei44. A szakértői vizsgálatok leggyakoribb típusai, a szakértői rendszer felépítése, és az igazságügyiszakértői szakterületek45. A szakértő eljárásba történő bevonásának módja, a kompetens (a vizsgálat végzésére feljogosított)szakértő/szakértői intézmény kiválasztása, és a szakértő kizárása46. A szakértő kirendelése, a szekértő rendelkezésére bocsátandó anyagok, és a szakértői vizsgálat47. A szakértői vélemény, a szakértői vélemény részei, a szakértői vélemények lehetséges megállapításai,a szaktanácsadó bevonása az eljárásba13

14„B” tételsor (Kriminalisztikai elmélet, krimináltaktika és kriminálmetodika témájúzáróvizsgakérdések)1. A kriminalisztika kialakulása, helye a tudományok rendszerében. A kriminalisztika fogalma,tárgya, belső rendszere, tudományos kapcsolatai. A krimináltechnika fogalma és területei2. A krimináltaktika fogalma, tárgya, belső rendszere; a taktikai módszerek, elvek és ajánlások.3. A kriminálmetodika fogalma, tárgya, kapcsolata más tudományágakkal; a kriminálmetodikai tételekösszetevői (általános felépítése).4. Az azonosítás és az azonosíthatóság lehetősége a kriminalisztikában5. A kriminalisztikai megismerés sajátosságai; a nyomozás, mint megismerő tevékenység jellemzői.A kriminalisztikai gondolkodás. A kriminalisztikai alapkérdések és szerepük a nyomozásban.6. A felderítés és a bizonyítás szerepe a nyomozásban (a felderítés és a nyomozásbeli bizonyításfogalma, tárgya, eszközei, módszerei; és kapcsolódásuk).7. A nyomozás alapelvei (alapkövetelményei).8. A nyomozás (az eljárás) megindítása (tudomásra jutás és az azt követő intézkedések, a halasztástnem tűrő nyomozási cselekmények és intézkedések).9. A nyomozás sajátosságai az ún. ismeretlenes ügyekben (az eljárás megindulása, az ismeretlentettes felderítése, tartózkodási helyének megállapítása, hatóság elé állítása).10. Az adatok és az adatforrások fajtái (adat, információ, bizonyíték, adat- és bizonyítékforrások).11. Az adatelemző-értékelő munka elemei, folyamata és funkciója a nyomozásban.12. A verziók szerepe a nyomozásban (a verzió fogalma, fajtái; a fajták egymással való összefüggése;a verziók szerepe a feladatok meghatározásában és megoldásában).13. A verziókkal végzett munka (a verziókkal végzett munka elemei, a verziók felállításának és ellenőrzésénekalapelvei).14. A nyomozás tervezésének és szervezésének főbb elméleti kérdései (fogalma, elvei, a tervezésfolyamata, a terv általános tartalma, a tervek fajtái). A nyomozás tervezésének egyes gyakorlatikérdései (a tervezési segédletek, a nyomozó munkájának megszervezése, a nyomozócsoportmunkájának főbb vonásai).15. Az adatgyűjtés általános kérdései (az adatgyűjtés fogalma, szerepe a nyomozásban; az adatgyűjtéshezkapcsolódó egyes fogalmak, az adatgyűjtés elvei).16. A megkeresés. A puhatolás.A lakosság és a tömegkommunikációs eszközök igénybevétele az adatgyűjtésben.14

1517. A környezettanulmányozás. A megfigyelés.18. A kriminalisztikai csapda alkalmazásának taktikai kérdései.19. A kutatás fogalma, fajtái, jogi szabályozása; alkalmazási lehetőségei a rendőri munkában, anyomozás során, az egyes nyomozási cselekmények keretei között.20. Felkészülés a házkutatásra (előkészítés, tervezés, szervezés). A házkutatás lefolytatásának taktikája.21. Nyílt területek, nyilvános helyek, többek által lakott/használt helyek, járművek átkutatásának(átvizsgálásának) krimináltaktikai sajátosságai. A ruházatátvizsgálás és a motozás esetei,krimináltaktikai sajátosságai.22. A helyszíni szemle fogalma, célja, jelentősége, taktikai elvei. A helyszín fogalma, fajtái. Ahelyszíni szemlét megelőző feladatok (ügyelet, szemlebizottság-vezető, helyszínbiztosító); ahelyszín biztosításának elvei és általános feladatai.23. A helyszíni szemle szakaszai; végrehajtásának módszerei; lefolytatásának taktikája. A helyszíniszemle eredményeinek rögzítése, értékelése és felhasználása a nyomozásban.24. A kihallgatás szerepe a nyomozásban. A kihallgatás általános taktikai kérdései (előkészítés, felkészülés,a kihallgatás szakaszai, a vallomás rögzítése). A kérdések összeállítása, megfogalmazása;helyes és tiltott kérdések/kérdezési módok, a kihallgatás (meghallgatás) során.25. A kihallgatási taktika pszichológiai tényezői (személyiség megismerése, kontaktusteremtésépítés,kihallgatási alapszituációk, taktikai blöff).26. A panaszfelvétel; a sértett és a tanúk kihallgatásának taktikai sajátosságai.27. A gyanúsított kihallgatásának taktikai kérdései. Az alibi vizsgálata. A szembesítés.28. A helyszíni kihallgatás fogalma, célja, változatai, szerepe a felderítésben és a bizonyításban.Felkészülés a helyszíni kihallgatásra, a helyszíni kihallgatás tervezése, szervezése.29. A helyszíni kihallgatás előkészítésének és végrehajtásának sajátosságai helyszín, illetve tárgyibizonyítási eszköz hollétének megmutatása esetében.30. A helyszíni kihallgatás előkészítésének és végrehajtásának sajátosságai cselekmények bemutatásaesetében. A helyszíni kihallgatás rögzítése, eredményeinek értékelése és felhasználása.31. A bizonyítási kísérlet fogalma, célja, fajtái, szerepe a felderítésben és a bizonyításban. A bizonyításikísérlet előkészítése, tervezése és szervezése.32. A bizonyítási kísérlet lefolytatásának taktikája; rögzítése, eredmények értékelése és felhasználása.15

1633. A felismerésre bemutatás elméleti kérdései (fogalma, alanya, tárgya, célja, fajtái, változatai, jelentősége,alkalmazásának lehetőségei a nyomozásban). A felismerésre bemutatás általános előfeltételei,az előzetes kihallgatás.34. Személyek felismerésre bemutatásának tervezése-szervezése, végrehajtása, rögzítése, eredményeinekértékelése. Helyhez, szituációhoz kötött felismerésre bemutatás tervezése-szervezése,végrehajtása, rögzítése, eredményeinek értékelése.35. Holttestek, állatok, tárgyak felismerésre bemutatásának tervezése-szervezése, végrehajtása, rögzítése,eredményeinek értékelése.36. A körözés fogalma és rendszere, szerepe a rendőri munkában (körözési alapfogalmak; a körözésfajtái, elrendelésével, közzétételével, nyilvántartásával kapcsolatos rendőrségi feladatok; a körözésközzétételének és nyilvánosságra hozatalának eszközei).37. A körözési munkafolyamat végrehajtásának sajátosságai eltűnési ügyekben. A körözési munkafolyamatvégrehajtásának sajátosságai ismeretlen tettes, és személyi adatok szerint ismert terheltesetében.38. A körözési módszerek, és a krimináltaktikai módszerek alkalmazása a körözési munkában.39. A forrónyomos felderítés fogalma, szerepe, szervezeti modellje, végrehajtásának taktikája.40. A kriminálmetodika fogalma, tárgya, kapcsolata más tudományágakkal; a kriminálmetodikai tételekösszetevői (általános felépítése).41. A bizonyítandó tények köre, a bizonyítás tárgya a nyomozás során.42. A rendkívüli halálesetek vizsgálata: alapvető rendelkezések (a rendkívüli halál fogalma, alapelvek,ügyfél), hatáskör és illetékesség, ügyintézési határidő, a rendőri szerv döntései, jogorvoslatok.43. Különleges eljárások rendkívüli halál esetén (ismeretlen holttest, nem magyar állampolgár,bűncselekmény gyanújára utaló adatok).44. Rendkívüli halálesetek vizsgálata: tudomásra jutás, helyszíni szemle, halottszemle.16