Programfüzet (PDF) - DE OEC Tudományos Diákköri Tanács
Programfüzet (PDF) - DE OEC Tudományos Diákköri Tanács Programfüzet (PDF) - DE OEC Tudományos Diákköri Tanács
K1.7. Sipkó Ágnes ÁOK V.Gyermekgyógyászati Intézet, Neonatológiai TanszékA KORASZÜLÖTTEK SZOCIALIZÁLÓDÁSA ÉS A SZÜLIELÉGEDETTSÉG MÉRÉSE KÉRDÍVES FELMÉRÉS ALAPJÁNAz elmúlt évtizedben rohamosan fejldött a koraszülöttek ellátása. Egyre többextrém kissúlyú koraszülött marad életben a neonatális intenzív centrumokban,majd kerül otthonába. Hazánkban a 24. terhességi hét eltt született, 500 g alattiszületési súlyú, életjelenségeket mutató újszülötteket a szakma szabályai szerintlátunk el. Vannak országok, ahol ettl eltér szemléletet képviselnek. Ennekhátterében több tényez lehet, közülük fontos kiemelni a koraszülötteklehetséges utóbetegségeit, melyek a késbbiekben a családra, a társadalomra ésa felnövekv újszülöttre nézve is nehézséget okozhat. Ezen többlet terhekrlkevés tanulmány készült ez idáig hazánkban. A DEOEC Szülészeti –ésNgyógyászati Klinikán született és Neonatológiai Tanszéken 2001 és 2005között kezelt, 36. terhességi hétnél fiatalabb, intenzív ellátásban részesültkoraszülöttek szülei körében kérdíves felmérést végeztünk. A felmérés célja azvolt, hogy szül szemszögébl kapjunk információt a gyermek somatomentalisés motoros állapotáról, fejldésérl. A kérdív további részében a szülielégedettségrl, a gyermek családba ill. közösségbe való beilleszkedésérltájékoztat. 35 szül körében végeztünk elzetes felmérést, amelybl akövetkez információt nyertünk. A válaszok alapján utóbetegség(ek)benszenved csoportot (n=17) és egészséges (kontroll, n=18) csoportot alakítottunkki. Az elzetes teszt eredményei: A beteg csoport 6%-a (n=1), a kontroll csoport17%-a (n=3) marad el somaticus fejldésben kortársaitól. A beteg csoportból aszülk 48%-a, a kontroll csoportból a szülk 6% (n=1) gondolta, hogy agyermek érzelmileg többletterhet ró a családra. A szül elégedettségét 5-össkálán mérve, a beteg csoportot képvisel szülk 4,17-es, az egészségescsoportot képvisel szülk 3,89-es átlagértéket értek el. A vizsgálatot 980 szülkörében végezzük és értékeljük, ezzel szeretnénk arra rávilágítani, hogy milyennehéz etikai dilemma eltt áll egy-egy extrém koraszülött életben tartása éskezelése kapcsán a neonatológus. De hisszük, hogy az életben maradtkoraszülöttek és azok hozzátartozói többsége igazolnak minket abban azálláspontunkban, hogy az esélyt mindenkinek meg kell adni válogatás nélkül.Témavezet: Dr. Polonkai Edit190
M1.6. Skopkó Boglárka FOK V.Anatómiai, Szövet- és Fejldéstani IntézetFLUOROKINOLONOK OKOZTA ELVÁLTOZÁSOK VIZSGÁLATA APATKÁNY NYÁLMIRIGYEK BEIDEGZÉSÉBEN SZEREPLSTRUKTÚRÁKBANBevezetés: A fluorokinolonok széles spektrumú antibiotikumok. Korábban akrónikus pefloxacin kezelés hatására a nyálmirigyek súlyának, a termeldöttnyál mennyiségének és amiláz aktivitásának csökkenését és a mirigyekatrophiáját észlelték patkányokban. A fluorokinolonok perifériás vagy központiidegrendszeri elváltozásokat okozhatnak, ezért feltételezhet, hogy az észlelthatások oka a beidegzésben részt vev neuronok károsodása. Kísérleteinkben aproteinekben gazdag nyál termeléséért felels serotoninerg idegrostok és ahízósejtek számának változásait vizsgáltuk. A hízósejtekbl ideg-növekedésifaktor (NGF) szabadul fel, mely nélkül a perifériás idegekben degeneratívelváltozások alakulhatnak ki.Anyagok és módszerek: Kísérleteinkhez felntt nstény Wistar patkányokathasználtunk (n=9, súly=250 g). Az állatok 3 (n=3) vagy 7 (n=3) napon keresztülnaponta egyszer, intraperitonealis injekcióban kapták a pefloxacint 5 mg/kgkoncentrációban. A kontroll állatok (n=3) hasonló módon és mennyiségbenfiziológiás sóoldatot kaptak. A 3 vagy 7 napos túlélési id után az állatokat10%-os uretánnal elaltattuk. Ezt követen transcardialisan fiziológiás sóoldattal,majd 4%-os paraformaldehid oldattal perfundáltuk. A fixálást követeneltávolítottuk a glandula parotist, a glandula sublingualist és a glandulasubmandibularist. A szerveket paraffinba ágyaztuk, majd 10 microm-esmetszeteket készítettünk. A serotoninerg idegrostokat immunhisztokémiaimódszerekkel tettük láthatóvá. A hízósejtek kimutatására pedig toluidinkékfestést alkalmaztunk.Eredmények: A 3 napos pefloxacin kezelést követen a hízósejtek és aserotoninerg idegrostok száma megntt, alátámasztva ezzel az NGFneuroprotektív hatását. A kezelés 7. napjára viszont a hízósejtek és a serotoninpozitív rostok száma is lecsökkent.Megbeszélés: A krónikus pefloxacin kezelést követen a serotoninergidegrostok és hízósejtek számának kezdeti növekedésével a hízósejt-idegrostkapcsolatok száma megemelkedik és kezdetben az NGF neuroprotektív hatásaérvényesül, késbb a hízósejtek számának csökkenésével az NGFmennyiségének csökkenése az idegrostok pusztulásához vezethet, amely azacinusok atrófiáját eredményezheti.Témavezet: Dr. Bácskai Tímea191
- Page 140 and 141: MB1.7. Lázár Nóra Gabriella ÁOK
- Page 142 and 143: M3.5. Lévay István TTK IV.Nukleá
- Page 144 and 145: M1.3. Major Gyöngyi Petra ÁOK V.K
- Page 146 and 147: E2.7. Megyesi Zita ÁOK V.Kardioló
- Page 148 and 149: P1.5. Meskó Bertalan ÁOK VI.Magat
- Page 150 and 151: O2.5. Mohácsi Annamária ÁOK V.An
- Page 152 and 153: P3.2. Molnár László ÁOK VI.Gyer
- Page 154 and 155: E2.6. Nagy Attila ÁOK IV.Klinikai
- Page 156 and 157: B2.1. Nagy Edit ÁOK V.Biokémiai
- Page 158 and 159: MB1.4. Nagy Gergely TTK V.Biokémia
- Page 160 and 161: O3.1. Nagy Sándor ÁOK V.Kenézy K
- Page 162 and 163: K5.3. Nagy-Baló Edina ÁOK V.Kardi
- Page 164 and 165: K5.1. Nyitrai Annamária ÁOK VI.In
- Page 166 and 167: M3.7. Oravecz Rita ÁOK III., Bére
- Page 168 and 169: O3.2. Orosz Gerg Balázs ÁOK V.Sz
- Page 170 and 171: E2.5. Orosz Petronella ÁOK V.Kardi
- Page 172 and 173: MB1.2. Pallai Anna Mol.Biol. V., Du
- Page 174 and 175: M2.2. Papp Zsuzsanna Mol.Biol. IV.
- Page 176 and 177: G2.1. Pósafalvi Anna GyTK V.Biofar
- Page 178 and 179: O2.7. Posgay Titanilla ÁOK V.Urol
- Page 180 and 181: K2.1. Rácz Lilla ÁOK V.II. Belkli
- Page 182 and 183: O2.4. Rencsi Márta ÁOK VI.Idegseb
- Page 184 and 185: K1.3. Sári Csilla Ildikó ÁOK V.,
- Page 186 and 187: O3.4. Sárvári Károly Péter ÁOK
- Page 188 and 189: K4.1. Simkó Éva ÁOK VI.Gyermekgy
- Page 192 and 193: B1.4. Somlai Gerg István Mol.Biol.
- Page 194 and 195: M2.7. Spisák Tamás TTK IV.Nukleá
- Page 196 and 197: M1.1. Süt Renáta ÁOK IV.Anatómi
- Page 198 and 199: K5.2. Szabó Katalin Judit ÁOK VI.
- Page 200 and 201: O3.6. Szalai Eszter ÁOK VI., Vánt
- Page 202 and 203: K5.7. Szamosújvári Judit ÁOK V.G
- Page 204 and 205: K5.4. Szentimrei Réka ÁOK IV.I. B
- Page 206 and 207: K4.2. Tácsik Anna ÁOK IV.Szülés
- Page 208 and 209: P2.7. Tonté Dóra NEK V., Vincze J
- Page 210 and 211: MB2.6. Tóth Ferenc Mol.Biol. V.Bio
- Page 212 and 213: P3.5. Udvardi Tamás NEK IV.Magatar
- Page 214 and 215: P3.1. Várvölgyi Tünde ÁOK VI.Br
- Page 216 and 217: P2.6. Vincze Ferenc NEK III.Megelz
- Page 218 and 219: K3.3. Wirtz Eszter ÁOK V.Kardioló
- Page 220: K1.5. Zsíros Noémi ÁOK V.Kardiol
K1.7. Sipkó Ágnes ÁOK V.Gyermekgyógyászati Intézet, Neonatológiai TanszékA KORASZÜLÖTTEK SZOCIALIZÁLÓDÁSA ÉS A SZÜLIELÉGE<strong>DE</strong>TTSÉG MÉRÉSE KÉRDÍVES FELMÉRÉS ALAPJÁNAz elmúlt évtizedben rohamosan fejldött a koraszülöttek ellátása. Egyre többextrém kissúlyú koraszülött marad életben a neonatális intenzív centrumokban,majd kerül otthonába. Hazánkban a 24. terhességi hét eltt született, 500 g alattiszületési súlyú, életjelenségeket mutató újszülötteket a szakma szabályai szerintlátunk el. Vannak országok, ahol ettl eltér szemléletet képviselnek. Ennekhátterében több tényez lehet, közülük fontos kiemelni a koraszülötteklehetséges utóbetegségeit, melyek a késbbiekben a családra, a társadalomra ésa felnövekv újszülöttre nézve is nehézséget okozhat. Ezen többlet terhekrlkevés tanulmány készült ez idáig hazánkban. A <strong>DE</strong><strong>OEC</strong> Szülészeti –ésNgyógyászati Klinikán született és Neonatológiai Tanszéken 2001 és 2005között kezelt, 36. terhességi hétnél fiatalabb, intenzív ellátásban részesültkoraszülöttek szülei körében kérdíves felmérést végeztünk. A felmérés célja azvolt, hogy szül szemszögébl kapjunk információt a gyermek somatomentalisés motoros állapotáról, fejldésérl. A kérdív további részében a szülielégedettségrl, a gyermek családba ill. közösségbe való beilleszkedésérltájékoztat. 35 szül körében végeztünk elzetes felmérést, amelybl akövetkez információt nyertünk. A válaszok alapján utóbetegség(ek)benszenved csoportot (n=17) és egészséges (kontroll, n=18) csoportot alakítottunkki. Az elzetes teszt eredményei: A beteg csoport 6%-a (n=1), a kontroll csoport17%-a (n=3) marad el somaticus fejldésben kortársaitól. A beteg csoportból aszülk 48%-a, a kontroll csoportból a szülk 6% (n=1) gondolta, hogy agyermek érzelmileg többletterhet ró a családra. A szül elégedettségét 5-össkálán mérve, a beteg csoportot képvisel szülk 4,17-es, az egészségescsoportot képvisel szülk 3,89-es átlagértéket értek el. A vizsgálatot 980 szülkörében végezzük és értékeljük, ezzel szeretnénk arra rávilágítani, hogy milyennehéz etikai dilemma eltt áll egy-egy extrém koraszülött életben tartása éskezelése kapcsán a neonatológus. De hisszük, hogy az életben maradtkoraszülöttek és azok hozzátartozói többsége igazolnak minket abban azálláspontunkban, hogy az esélyt mindenkinek meg kell adni válogatás nélkül.Témavezet: Dr. Polonkai Edit190