Programfüzet (PDF) - DE OEC Tudományos Diákköri Tanács

O2.4. Rencsi Márta ÁOK VI.Idegsebészeti KlinikaGENETIKAI PROGNOSZTIKAI FAKTOROK KLINIKAI RELEVANCIÁJAOLIGODENDROGLIA KOMPONENS GLIÓMÁKBANMára már az agydaganatok szövettani diagnosztikus fegyvertára túllépett amorfológiai vizsgálatok és immunhisztokémia keretein és molekuláris biológiaimódszerek is rutinszeren alkalmazhatók. A gliómák vonatkozásában is jelentsfejldésen ment keresztül a molekuláris patológia, melynek során akemoterápiával szembeni rezisztenciát befolyásoló 1p19q allélek együttesdeléciója számos közlemény által alátámasztott klinikai relevanciát hordozmagában. Az 1p19q kodeléció meghatározása gliómákban 2006 óta a DebreceniEgyetemen is rutinszeren elérhet.Jelen tanulmányban az eddig elvégzett vizsgálatokkal kapcsolatos klinikaitapasztalatokat gyjtöttük össze: 2006 és 2008 között a DEOEC IdegsebészetiKlinikán 28 oligodendroglia-komponenssel rendelkez gliómás beteg esetébentörtént 1p19q kodeléció-analízis, melynek eredményeit klinikai adatokkalvetettük össze (tumor lokalizáció, az operabilitás, a szövettani grádus,asztrocita-komponens, az els recidiváig eltelt id, a betegek kora és neme).Emellett a különböz kezelési protokollokon átesett betegek adatainakelemzésével az 1p19q kodeléció kemoterápiára érzékeny („responder”) betegekmeghatározásában betöltött prognosztikai alkalmazhatóságát teszteltük.Eredményeink alapján a nemzetközi irodalomban is megállapított trend mellett,miszerint az 1p19q kodeléció pozitív prognosztikai faktorként értékelhet,pozitív korrelációt állapítottunk meg a vizsgált kodeléció és az oligodendrogliakomponens, a III-as grádusú tumorok esetében a recidíva mentes túlélés és akemo- és sugárérzékenység vonatkozásában, míg fordított összefüggésmutatkozott a szövettani grádussal és az életkorral.Jóllehet az 1p19q kodeléció jelentsége még nem vonult be a rutin betegellátásgondolatmenetébe, tanulmányunk eredményeképpen prognosztikai faktorszerepét illeten klinikai felhasználásra alkalmasnak találtuk. Természetesen azid elrehaladtával a túlélési adatok részletesebb elemzést engednek majd meg,melyektl további klinikai relevanciával bíró következtetések várhatók.Témavezet: Dr. Klekner Álmos182