Programfüzet (PDF) - DE OEC Tudományos Diákköri Tanács

E2.7. Megyesi Zita ÁOK V.Kardiológiai Intézet, Klinikai Fiziológiai TanszékA PROTEIN KINÁZ C SZEREPE HUMÁN EREK ANGIOTENZINVÁLASZKÉSZSÉGÉNEK SZABÁLYOZÁSÁBANA magas vérnyomás kezelésének egyik alapvet eleme a renin-angiotenzinaldoszteron rendszer gátlása. Ezen terápia célja az angiotenzin II közvetítetthatások csökkentése. A terápia sikeressége arra utal, hogy a szervezetben azangiotenzin II koncentráció tartósan emelkedett, így csökkentése alacsonyabbértónushoz vezet.Hipotézis: Az angiotenzin II jelenlétében az érválaszok idvel csökkennek(deszenzitizáció), a csökkenés elmaradása fontos szerepet játszhat azangiotenzin mediált értónus kialakításában.Módszerek: Koronária mtétek során kimetszett véna saphena érgyrk (n=31)kontraktilitásának mérése tartós angiotenzin I és II kezelések mellett.Eredmények: Kísérleteink során angiotenzin I és II (1 µM) hatásáttanulmányoztuk 50 perces kezelések során. A vazokonstrikció kinetikájánakelemzésénél az alábbi tulajdonságokat mértük meg: maximális kontrakció, akontrakció kialakulásának sebessége, a legalább félmaximális kontrakcióidtartama, a deszenzitizáció sebessége, a válasz lecsengését követ konstrikciómértéke. Az angiotenzin I és II vazokonstriktív hatása egyetlen paraméterbensem különbözött jelentsen. Ezt követen a deszenzitizáció mögött állóintracelluláris jelátviteli folyamatokat jellemeztük. Ehhez protein kináz Cgátlószer (GF109203x, 1 µM) jelenlétében is elvégeztük a kísérleteket.Angiotenzin II esetében a deszenzitizáció mértéke csökkent (a fenntartottkonstrikció növekedése 2±3%-ról 15±9%-ra), míg a legalább félmaximáliskontrakció idtartama ntt (245±25 s-ról 746±268 s-ra). Angiotenzin I esetébenhasonló hatásokat figyeltünk meg.Következtetés: Az angiotenzin I és II hatásainak hasonlósága hatékony szövetiangiotenzin konverziót mutat, ami fölveti a szöveti ACE gátlásánakjelentségét. Emellett az angiotenzin deszenzitizáció regulációja (pl. a proteinkináz C hatás modulálásával) új terápiás célpont lehet a magas vérnyomáskezelésében.Témavezet: Dr. Tóth Attila146