Programfüzet (PDF) - DE OEC Tudományos Diákköri Tanács

P1.2. Juhász Imre Zoltán ÁOK IV.I. BelklinikaSZÉNHIDRÁTSZEGÉNY ÉS ZSÍRSZEGÉNY DIÉTA HATÁSA AMETABOLIKUS PARAMÉTEREKRE ÉS AZ ADIPOKIN SZINTEKREAz elhízás diétás kezelésében általában egyetértés van az energiabevielcsökkentésének szükségességében, de ellentmondó adatok vannak arról, hogy azsír- vagy szénhidrátkorlátozás vagy fehérjebevitel növelés alegeredményesebb-e. Korábbi tanulmányok igazolták, hogy a magas glikémiásindex szénhidrátokban szegény diétával nagyobb súlycsökkenést és kedvezbbmetabolikus hatást érhetünk el, mint a zsírszegény diétával. Célkitzésünk voltaz alacsony szénhidrát - magas fehérje tartalmú - alacsony glikémiás index,valamint alacsony zsír -magas szénhidrát tartalmú diéták hatásánakösszehasonlítása.Túlsúlyos, ATP III szerint metabolikus szindrómás nbetegeknél nemgyógyszeressúlycsökkent terápiát kezdtünk 600 kcal/nap energia-bevitellel,kórházi körülmények között. Ezt követen otthonában 91 beteg részesült 1200kcal/nap szénhidrátszegény, alacsony glikémiás index diétában 3 hónapig,ezzel párhuzamosan 30 beteget zsírszegény diétára állítottunk, hasonló energiabevitelmellett.A szénhidrátszegény csoport szignifikánsan nagyobb (p=0.02)testsúlycsökkenést ért el (-8.4%), mint a zsírszegény csoport (-6.6%).Hasonlóan változott a haskörfogat (szénhidrátszegény: -8.03% vs. zsírszegény: -2.69%, p=0.023), a BMI (-8.39% vs. -4.33%, p