Savage Grace - Könyvmolyképző

– Köszönöm, Talbot – felelte apa, a megjegyzésemet figyelmenkívül hagyta. – Ha már felajánlottad, veled megyek a raktárba.– Felemelt néhány könyvet, és a táskájába gyömöszölte. – Akkorhát meg is volnánk. Grace, April majd hazavisz, így pihenhetsz kicsita holnapi iskola előtt. Én reggel bemegyek a gondozóba, aztándél körül Talbottal elmegyünk a raktárba. Még este előtt végzünkmindenképpen.– Remek – mondta Talbot.– De… – próbáltam meg tiltakozni.– Amit mondtam, megmondtam – csattintotta be apa a táskáját,és a pillantásán láttam, hogy ha tovább erősködöm, a végén senkisem megy el a raktárba. Aztán megenyhült a tekintete. – Hadd tegyekmeg legalább ennyit neked, Grace! Hadd legyek az apád, ésvédjelek meg, amíg megtehetem. Hadd legyen Danielnek valamifélejövője, amihez visszatérhet.– Oké – feleltem halkan. – Marcos még odakint van, ugye?Talbot bólintott.– Kérd meg őt is, hogy menjen veletek. – Hangosan nem mondhattamki, de nem akartam, hogy apa bárhová is egyedül menjenTalbottal.– Rendben – mondta apa.Felvettem a dzsekimet.– Kifelé benézhetnél a bátyádhoz – szólt utánam apa. – Szerintemörülne, ha látna.– Most nem – feleltem újra halkan, majd megkerültem Talbotot éskiléptem az irodából. April is összeszedte a cuccait, és egészen az előcsarnokigkövetett, amikor azonban nem álltam meg az alagsorba vezetőlépcső mellett, megtorpant. A parókia alatt volt Jude ideigleneskunyhója – vagy börtöne –, ahol megfigyelés alatt tartottuk.• 46 •