Savage Grace - Könyvmolyképző

aktárban törte össze Jude holdköveit meg az enyémeket, és mivel akamaszfiúk nem igazán jó házvezetőnők, kell ott lennie pár darabkánakbelőlük. És ha eleget találok, April összefűzhetné őket nyaklánccávagy nyakörvvé… – Hogy megfelelő mennyiséget találjunk,szintén nem tűnt túl valószínűnek, de sokkal több reménnyel kecsegtetett,mint végigtapogatni a parkoló kavicsait. – Megyek is.– Szó sem lehet róla! – mondta apa.– De apa, muszáj…– Fáradt vagy, Grace, és ha azt hiszed, hogy visszaengedlek arraa helyre, ahol majdnem megöltek, akkor nem vagy magadnál.Anyád sosem bocsátaná meg, ha…– Ha micsoda? – kérdeztem közbe. – Ha megint az igazat mondanádneki?Apa és én eddig kerültük egymás tekintetét, ha ez a téma előkerült.Amikor ugyanis Talbottal eltűntem a halloweeni fesztiválról(azaz gyakorlatilag elraboltattam magam), apa úgy döntött, hogyelmondja anyának, mi a helyzet. És hát ahogy az sejthető, ez a nagyőszinteség nem sült el túl jól.Különösen, ha megnézem, hol is van most anya. A városi kórházpszichiátriai osztályára kapott csak odaútra szóló beutalót, Dr.Connorsnak köszönhetően.– Nem akarlak még jobban magamra haragítani, de apádnakigaza van – mondta April. – Mert mi van akkor, ha Mr. „Rémisztő”Caleb Kalbi még mindig figyelteti az épületet? Talán csak arravár, hogy visszamenj!– Nem hiszem, hogy visszamenne oda. Arról nem is szólva,hogy…– Nem! – mondta apa egyenesen a szemembe nézve. – És arrólse feledkezz meg, hogy megígérted: nem mész neki a vakvilágnak• 40 •