Savage Grace - Könyvmolyképző

– Ez az! – ugrottam ki a hintaágyból, és a mozdulattal kis híjánfellöktem Brentet is. – Istenem, azt hiszem, megvan a válasz!Lerohantam a veranda lépcsőjén, miközben kezeim úgy szorítottáka fejemet, mintha száguldó gondolataimat akarnák visszafogni,el ne illanjanak. Brent, Ryan, Marcos és Zach utánam lódult. MégSlade is közelebb jött, a kert szélénél állt.– Álmaimban mindig Daniellel beszélek, és ugyanaz a párbeszédzajlik újra és újra. Mi van, ha így akar üzenni? Mi van, ha énis érzem, amit ő? Mi van, ha ő azt akarja, hogy én is érezzem? Kettőnkközött is lehet valamilyen kapcsolat. Mi van, ha azt próbáljaelárulni nekem, hogyan segíthetnék neki?– Nem lehetetlen – mondta Brent.– És, mit akar üzenni neked? – kérdezte Marcos.– A holdkövem! – Lesiettem a kocsibeállóhoz, nem foglalkoztamGabriel intésével, hogy kíméljem a bokámat. Muszáj volt eljutnoma parókiához. El kellett mondanom Gabrielnek és apának,mire jöttem rá. A fiúk a nyomomban jöttek. – Álmaimban mindigaz az emlék jön elő, amikor Daniel arról beszél, hogy a holdkő segít,hogy ember maradhassak. De mi van akkor, ha igazából aztakarja üzenni, hogy neki van holdkőre szüksége ahhoz, hogy újraember legyen?Vajon tényleg ilyen egyszerű? Miért nem gondolt akkor erre Gabriel?Kezem újra ösztönösen a nyakamhoz vándorolt, hogy megszorítsaa holdkő függőt – a dolgot, amely megmentheti Danielt –, deújra azzal kellett szembesülnöm, hogy nincs ott.– Ne! – kiáltottam fel fájdalmasan, és megtorpantam. Tudnomkellett volna, hogy a válasz nem ennyire egyszerű.Minden általam ismert holdkövet elpusztítottak.Hacsak…• 29 •