Savage Grace - Könyvmolyképző

– Nem egyépként, hanem egyébként.– Mi?– Fiúk – fogtam neki, de inkább halálhörgésnek hallatszott.Megköszörültem a torkom. Vajon mennyire lehet korán?– Rosszul mondtad, te idióta. A b helyett p-ét mondtál. Ésegyébként a csaj meghalt. Milyen gyorsan lehet Kanadába érni,mielőtt rájönnének?– Te vagy az idióta!Hallottam, hogy valaki elrugaszkodik, aztán felkiált. Sikerültkinyitnom az egyik szememet, így láttam, hogy Ryan pont mellettemszorította a földre Brentet. Minden más homályban maradt.– Fiúk! – kiabáltam rájuk. – Hagyjátok abba!Ryan abban a pillanatban elengedte Brentet, és mindkettenvigyázzba vágták magukat. Olyan egyenesen álltak, mintha karótnyeltek volna, karjukat az oldalukhoz szorították. Akárha a kiképzőtisztjüklettem volna. Képtelen voltam megszokni, hogy így reagálnaka parancsaimra. Brent kissé Ryan felé hajolt, és hangosanodasuttogta neki:– Azt mondtad, meghalt.Ryan orrlyukai kitágultak, ahogy mély levegőt vett.– Nézd, te kis… – De ekkor a Brent arcán ülő kifejezéstől elnevettemmagam. Olyan ártatlanul, mégis csúfondárosan tudott azemberre nézni, mint senki más. Még csak pár napja ismertem, demár sikerült rájönnie, hogyan nevettethet meg – én pedig az utóbbiidőben igazán hálás voltam minden apró lehetőségért, amikormosolyoghattam. A nevetésem azonban köhögésbe fulladt. A kétfiú úgy hajolt felém, mintha attól félnének, hogy tényleg meghalok.Odébb hessentettem őket, majd mély levegőt vettem.– Elárulnátok végre, mi a fenét kerestek a hálószobámban?• 23 •