Szám - PTE Általános Orvostudományi Kar - Pécsi Tudományegyetem

32Az orvoslás évezredeiAz orvostudomány mindig is számotvetett saját fejlõdéstörténetével, azorvostörténelem régóta külön diszciplina.Nagyon fejlett szakterület Magyarországonis, most már több évtizedetantárgy is az orvosképzésben.Sok jó szakkönyv jelentmár meg róla. Benke József ekönyve mégis különleges, újszerû.A szerzõ elve, hogy az orvoslástörténetét együtt kell bemutatniaz általános történelemmel,és ezen belül különösen a mûvészettörténettel,az orvosi tevékenységmûvészeti ábrázolásával.Mint a könyv írja, erre azegyüttes szemléletre mûvelõdésiszempontok miatt is szükségvan, az egyetemet kezdõ fiataloknakáltalában nincsenek megezek a háttérismeretei. A könyvmindezt sajátos módon valósítjameg. Egyrészt a szöveg nagyonjól érthetõ, világos, jó stílusú, aszerzõ szívesen tér ki életrajzirészletekre, eseményleírásokra,miközben nagyon sok adatot közöl,és lábjegyzetekben sok kiegészítõinformációt ad. Másrészta könyv teli van képpel, fõlega régi idõk festményei, dokumentumai,könyvoldalai viszikel az olvasót a leírt korok világába;nagyon sok kép találhatóa régi nagy orvosokról, azókor vonatkozásában a képek aránk maradt szobrokat mutatják.A finom papírra nyomott szöveg,a jól sikerült, színben ésméretben illeszkedõ kép esztétikai élménytnyújt. Jól képviseli a Medicina Kiadó már hagyományosigényességét, amely az elmúltévekben még tovább fejlõdött, mint ezt számosúj kiadvány mutatja.A szerzõ tíz nagy fejezetben tárgyalja agyógyítás és az orvosi kutatás történetét. Ezeknagyjából hasonló terjedelmet töltenek be. Archaikusorvoslás(Egyiptom, Mezopotámia,India, Kína),antik medicina, melynek kiemelkedõ részeHippokratész munkásságának bemutatása,benne sok szemelvénnyel a CorpusHippocraticumból, a középkori orvoslás, azegyetemek története, a reneszánsz és a humanizmusmedicinája, vagyis a barokk orvoslás,külön fejezetben a XVIII. és a XIX. század orvostudománya,majd a XIX. században az orvosiszakágak kibontakozása, a korai XX. századiorvostudomány, végül pedig a magyarorvostudomány története az elsõ orvosegyetemekig.Minden fejezet tartalmaz újszerût, kreatívkiemelést, amely a szerzõt dicséri. Méltó helyetkap a történeti folyamatban a középkoriarab orvoslás, jó a szakágak áttekintése, arányosés reális a hazai orvostörténet leírása, helyénvalóaz utóbbi mintegy két évszázad nagyorvosainak, köztük a századforduló és a századelõnagy alakjainak ábrázolása.E könyvbõl a medikusnak jótanulni, és bizonyos, hogy a pályánlévõ orvos is szívesen veszi kézbea könyvet, de a mûvelt laikus számárais minden érthetõ benne, különösena több szempontú, szinoptikusszemlélet miatt is. Talán ez alegjobb ismeretterjesztés az orvostudományról,a fejlõdés széleskontextusában bemutatni a réginagy orvosokat, a felismeréseketés az orvosi tudomány szervezetiönállósodását.Talán csak két hiányosság vana kötetben, de ezek is olyanok,amelyek éppen különlegességébõladódóan merülnek fel. Annyi érdekeskép van a könyvben, hogy talánmegérte volna apró betûs listábanfelsorolni ezek lelõhelyét, forrását.Talán ez jól kiegészítette volnaa bibliográfiát, az olvasó jobbanfelismerte volna az alapkönyveket,megjegyezte volna a fõbb orvostörténetimúzeumokat. A másik hiányosság:a kitûnõ szerzõ megérdemeltevolna, hogy a hátsó borítólaponvagy a fedõlapok üresen maradtbelsõ részén az õ arcképe ismegjelenjen, munkásságának rövidleírásával. Így csak következtetnilehet arra, hogy a szerzõ a PécsiEgyetem orvosi karának tanára.Kitûnõ, érdekes munka, mindenkinekajánlható, akit érdekel az orvoslástörténete, kivált kultúrtörténeti összefüggéseiben.(Az orvostudomány története; MedicinaKönyvkiadó, 203 oldal, 2800 forint)Buda BélaÉlet és tudomány 2009/3. 73. oldTisztelt Olvasók!A Nyugat elsõ nemzedékének talán leginkább kritizált tagja Ady Endre volt. Bírálták kicsapongó életviteléért, de szépítgetésnélküli, kemény hangvétele még elviselhetetlenebb volt sokak számára. Mindamellett soha nem szûnt meg együtt érezni a nehézsorsúakkal, hûségesnek maradni “kicsi országához”. 90 éve halott, ma is fényes csillagként ragyog költészetünk egén. Az alábbiverscsokor a Szeretném, ha szeretnének, címû, 1909-ben megjelent, kötetébõl való.Kiss TamáskönyvtárosEgy 1906-os, hátborzongató mûvet (Jó Csönd-herceg elõtt) mi is közreadunk – a szerk.PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ