Szám - PTE Általános Orvostudományi Kar - Pécsi Tudományegyetem

12lyet elfoglalnia, amikor két sorban is megjelentethetõ lenne a mintavételideje, a minta típusa és a „Baktérium nem tenyészett ki”szöveg? Miért kell a laborleletet is úgy megformázni, hogy csakminden második sorba kerüljön érték? Rövidebb fejléccel és kisebbbetûtípussal egy lapon is elférhetne labor leletek jelentõs részeés nem igényelne két lapot a kinyomtatása.További papírspórolást jelentene az is, hogy ha az elszámolásinyilatkozat nem külön A/4-es lapon kerülne kinyomtatásra, hanemszámos más kórházhoz hasonlóan a zárójelentés végén 4-5 sornyiterjedelemben jelenne meg.Ha kiszámoljuk, hogy naponta 2000 vizsgálatkérõ lapot nyomtatunk,illetve a kb. 1000 labor eredményt megfelelõ formázássalkettõ helyett egy lapra is tudnánk kinyomtatni, óvatos becslés alapjánnaponta közel 3000 lap felesleges kinyomtatását és nagyságrendileg1 toner elpocsékolását lehetne megspórolni.Recept felírásHa egy háziorvosnak akarnák eladni az e-MedSolutiont, aznagy valószínûséggel még ingyen sem fogadná el. Ugyanis egy receptfelírása 23 egérkattintásból és számtalan karakter beírásábóláll, ami legalább 1-1,5 percet vesz igénybe. Ilyen teljesítménnyel anapi 3-4 órás háziorvosi rendelési idõt teljesen kitöltené a receptnyomtatás,amennyiben átlagosnak mondható 50-60 betegmegjelenésselés fejenkénti 5-10 recepttel számolunk!Nem kívánok nosztalgiázni, de a régi HospNet rendszerben 20másodperc alatt és néhány billentyûkombináció használatával elkészültegy recept. További különbség, hogy a korábban már felírtreceptet két billentyû lenyomásával automatikusan át lehetett másolniés nyomtatni.Ezzel szemben az e-MedSolution-ben 23 egérkattintásba kerüla recept felírása és kinyomtatása. A folyamatot véleményem szerintaz alábbiak lassítják: 1. Nem megfelelõ adatbeviteli ûrlap. 2.Billentyûkombinációk hiánya. 3. Az a tény, hogy a gyógyszer nevétcsak adatbázisból lehet kiválasztani, aminek betöltõdése akár10-20 másodpercet is igénybe vehet, és ezáltal nem lehet a gyógyszernevetközvetlenül beírni 4. A kész recept szintén PDF-ként jelenikmeg, ami a nyomtatás elõtt az Acrobat Reader betöltõdésétés számos felesleges egérklikkelést jelent a felhasználó számára.További probléma a receptíró modullal, hogy több alkalommalelõfordult, hogy a korábban már felírt receptet nem sikerült a rendszernekaz aktuális megjelenéshez áthoznia és kinyomtatnia, illetveaz újabb gyógyszereket nem ismeri. Számos bosszúságot és jelentõsplusz terheket jelentett, hogy a rendszer több hónapon keresztülnem volt képes köz. gyógy., illetve mostanában az eü. tér. köt.és eü. rend. jogcímeken receptet nyomtatni.Miért nem lehet a gyógyszer kiválasztást egyszerûen, pl.„combobox” módszerrel megoldani? Ebben az esetben, ha elkezdenénka gyógyszer nevének az elejét begépelni (pl. „Mira”), akkora combobox lista részében a Google-hoz hasonlóan felkínálnáa lehetséges variációkat (pl. Mirapexin). Miért nem lehet közvetlenülkinyomtatni a receptet a PDF formátum elhagyásával? Miértnem lehet a korábban már felírt gyógyszert egy billentyûkombinációvaláthozni és automatikusan kinyomtatni? Miért nem lehetcsak fejlécet nyomtatni a receptre, arra az esetre, hogy a programáltal nem ismert gyógyszert szeretnénk felírni?Nem szorosan a receptíráshoz tartozik, de klinikai szempontbólfontos, hogy a régi IntraMed rendszer zárójelentés íráskor egybillentyûkombináció kombinációval képes volt a gyógyszer neveketfelismerni. Ugyanis a törvényi elõírások szerint csak hatóanyagnevet lehet az epikrízisben gyógyszerjavaslatként megadni:„famotidin 2x20 mg (pl. T. Quamatel)” formában. Ha a régi rendszerbenbeírtam a gyógyszernevet, akkor képes volt automatikusana fenti formátumba átkonvertálni a gyógyszerjavaslatot. Ehelyettaz e-MedSolution-ben kézzel kell beírogatnunk a hatóanyagés a gyógyszer nevét is, ami a betegenként átlagosnak mondható5-15 gyógyszerjavaslatnál jelentõs terhet ró a klinikusra.ÖsszefoglalásEl kell ismernem, hogy az e-MedSolution számos (fõleg gazdaságiés statisztikai) szempontból többet tud a korábbi rendszerekhezképest. Azonban a használhatóság szempontjából jelentõsvisszalépést jelent. Legfõbb probléma a program megbízhatatlansága,a papír alapú vizsgálatkérések szükségessége, a nagyon nehézkesés körülményes használat. Osztom Molnár Béla 2008. decemberiOrvoskari Hírmondóban megjelent véleményét, miszerintaz e-MedSolution egy „gyermekbetegségekkel küszködõ, nehézkes,idõtrabló” rendszer.Szerintem egy jó orvosi informatikai szoftvernek az orvosi ésadminisztratív személyzet munkáját segíteni, gyorsítani és könynyebbétenni kellene. Ezzel szemben az e-MedSolution jelenlegiváltozata az olyan rutin feladatok elvégzését is körülményessé teszi,mint a korábbi dokumentációk megtekintése, az információkátvétele, a receptfelírás és laborkérés. Szakrendelésem során azasszisztensnõm idejének legalább a felét elveszi, hogy a korábbimegjelenés releváns adatait áthozza, illetve betegenként 3-4 receptetfelírjon.Gyakorló programozóként tudom, hogy a számítógépes programoktervezésénél nagy hangsúlyt kell – jelen esetben kellene –fektetni az ergonómiára. Azaz, arra kell törekedni, hogy rutin feladatokatminél egyszerûbben, minél gyorsabban és minél kevesebbegérkattintással és gépeléssel el lehessen végezni. Volt szerencsémmedikusként, rezidensként többféle kórházi számítógépesrendszert használni, de az e-MedSolution 68 kattintás-igénye a rutinlabor megrendeléséhez mindegyiket alulmúlja.Az elõbbiekben kifejtettem, hogy a teljesen elektronikus alapúvizsgálatkérés bevezetésével jelentõs papír- és tárolási költséget lehetnemegspórolni. A program használhatóságának javításávalszintén számottevõ bérköltség-megtakarítás lenne elérhetõ. Képzeljükel, hogy egy átlagos napon, egy átlagos orvos 10 labort és20 receptet ír meg. Ez a tevékenység naponta 45-50 perces e-MedSolution idõtöltésnek felel meg. Ha azt vesszük, hogy a PTEKK klinikáin hozzávetõleg 500 orvos dolgozik, ez naponta 400-450 feleslegesen eltöltött munkaórát jelent. Amennyiben egy teljesmunkaévre vonatkoztatunk, 500 orvosból 41 orvos teljes munkaidejétkitölti a laborkérés feladása és a receptek megírása. Azonbanebbe az idõbe nem számolandó bele az érdemi munka és a korábbimegjelenések adatainak áthozása! Tehát a program nehézkeshasználata miatt megnövekedett adminisztrációs teher bérköltségeszintén horribilis összegnek mondható!Az osztályos gyógyszerrendelés és az elektronikus ápolási dokumentációbevezetése nagy valószínûséggel csak fokozná ezt azadminisztratív leterheltséget. Nem beszélve arról, hogy az egyetemiinfrastruktúra sincs erre felkészülve (pl. korszerû és gyors számítógépespark az orvosoknál és nõvéreknél az elektronikus dokumentációszámára, illetve wireless internet elérhetõség és palmtopoka betegágy melletti vizitrendeléshez). Azonban, ha ezen újfunkciók bevezetése helyett, a mindennapok rutin feladatainakkönnyebb és gyorsabb elvégzését lehetõvé tevõ fejlesztések valósulnánakmeg, akkor a dolgozók leterheltsége és a jelenlegi papírésenergiapocsékolás is számottevõen csökkenne.Dr. Kovács Norbert, Neurológiai KlinikaPTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ