Anton CorbijnSzínek és sztárokSzanyi ErikaHol húzódik a határ a popkultúra és amagas művészet között? Kétségtelen,hogy egyre nehezebb meghúzni azt abizonyos vonalat, miközben még mindigvannak, akik ragaszkodnának a szigorúkülönbségtételhez.Eme ragaszkodás okainak felderítése éstaglalása nem ezen cikk témája, különöstekintettel arra, hogy a Ludwig Múzeumtermei Keith Harring után ismét egy olyanművész munkáinak adnak otthont, aki apopkultúra és a magas művészet határánegyensúlyoz. Anton Corbijnról van szó,mielőtt azonban kitérnénk munkásságáraés a kiállításon szereplő anyagra, fontosmegjegyeznünk, hogy az egyensúlyozásnem belőle fakad, sokkal inkább akritikusok próbálják ily formán láttatnimunkásságát. Ennek oka nem technikaifelkészületlenségében, tehetségtelenségébenvagy ismeretlenségében gyökeredzik,hanem fotómodelljei személyében.<strong>Az</strong> 1955-ben született Corbijn ugyanis híresembereket kap lencsevégre. Főleg rocksztárokat,de alanyai között találunk színészt,rendezőt és sportolót. Számtalan videoklipetrendezett, valamint egy nagyjátékfi lmet –stílusosan a Joy Divison frontemberéről,Ian Curtisről Control címen, melyet hazaiart mozik is vetítettek. Videoklipjei okánszokás úgy emlegetni Corbijnt, mint az MTVgeneráció ízlésformálóját, s ha munkáiközül például a Depeche Mode Questionof Time című klipjére gondolunk, akkornem érezzük túlzásnak a kijelentést. Nemvalószínű, hogy bárki, aki elmúlt huszonötéves és még nem töltötte be a hetvenet,ne látta volna a klipet vagy kimaradt volnaa Depeche-lázból, esetleg ne tudná/tudtavolna rögtön felismerni a talpig feketébeöltözött „depeche-eseket”. <strong>Az</strong> angolzenekarhoz azonban nemcsak ez a munkafűzi Corbijnt, hanem számos további videó,lemezborítók, színpadképek, koncertfelvételek,fotók – bátran kijelenthetjük tehát, hogyCorbijn keze jócskán benne volt a DepecheMode ma ismert arculatának kialakításá-Bono56
Marlene DumasKépek és könyvek1955-ben született Strijen szigetén(Hollandia) egy protestáns lelkészcsaládjában. 1972-ben apja gépévelelkészítette első „hivatalos” fotóját aSolution zenekarról Groningenben.1974-ben elvégzett egy fotóskurzust,majd Gijabert Hanekroot asszisztensekéntdolgozott. 1979-ben Londonbaköltözött, hogy közelebb lehessenaz általa kedvelt zene képviselőihez.1983-ban elkészítette első videoklipjét aPalais Schaumburg Hockey című dalára.1994-ben Corbijn elnyerte az MTVMusic Awardson a legjobb alternatívvideó címet a Nirvana Heart-ShapedBox című számához forgatott klipjével.Portréfotói és videoklipjei mellett számosmagazinnak dolgozott (Rolling Stone,Elle, Esquire), több reklámkampányfotóját jegyzi (BMW, Tag Hauer), továbbátizenkét könyve jelent meg.ban. <strong>Az</strong> együttműködés fontosságát pedigmi sem mutatja jobban, mint az, hogya szervezők a tárlaton egy külön termetszenteltek a Depeche Mode-nak.Corbijn legtöbbet fotózott alanya sajátbevallása szerint azonban nem a DepecheMode énekese, Dave Gahan, hanem a U2frontembere, Bono. A Bonóval és a U2-valvaló munka eredménye nemcsak láthatóa kiállításon, de akár haza is vihető a nemkevesebb, mint három kilogrammot nyomóU2&I című Corbijn-kötet formájában.Miközben cipeljük, és éppen leszakadnaalatta a karunk, gondoljunk arra, hogy akönyv összes, az elmúlt huszonkét évbena bandáról Corbijn által készített fotóttartalmazza, és olyan hírességek írtak bele/hozzá szövegeket, mint Salman Rushdie,Helena Christensen vagy William Gibson,ráadásul a szerző saját bevallása szerint eza legjobb könyv, amit valaha készített.Bár a Ludwig Múzeum Corbijn-tárlatánaklegnagyobb részét a Depeche Mode-szekcióteszi ki, a többi öt egység sem kevésbéérdekes és ugyanúgy sztároktól hemzsegő.A rendező elv kézenfekvő: a kiállítás aművész alkotói periódusait veszi sorra akezdetektől napjainkig. Ez a rendszer azonbanegy ennyire termékeny és hosszú idejetevékenykedő alkotó esetében rengetegalkotást és nehéz döntéseket jelent, márami a kiállítandó művek válogatását illeti.Corbijn fényképeit sok szempont szerintcsoportosíthatjuk, ezek egyike a szín.Készített fekete-fehér, barna, kék és színesfelvételeket. A Black and White címet viselőszekcióban fekete-fehér fotói láthatóakegészen a korai, a hetvenes évek elejénkészült munkáitól az 1989-ben készültfényképekig. A fekete-fehér hangulatnakmegfelelően főképp dokumentumszerűképekkel találkozhatunk, sok sztárral,turnékon és koncerteken megörökítettpillanatfelvételekkel.Jóval későbbi képeket tartalmaz a StarTrak – Lithprints sorozat. <strong>Az</strong> 1989 és 1996között készült fotók szakítanak a Corbijnkorábbi munkáira jellemző dokumentaristavonallal, mivel a fotós ekkoriban műtermifelvételekkel kezdett kísérletezni. A sorozatmásik újdonsága, hogy itt jelennek megelőször a zenészek mellett más művészetiágak képviselői: színészek (példáulGérard Depardieu), rendezők (köztük ClintEastwood) és modellek. <strong>Az</strong> alanyokat afényképész különlegesen, a litográfi a és anyomat keverékéből „előállított” technika,az általa lithprintnek nevezett módszerrelörökítette meg.A 33 Still Lives sorozat a Corbijn által isjól ismert sztárkultusz és a hírességeketkörülvevő közegre tett rafi nált és érzékenyrefl exió. A paparazzik fotóit utánozvakészítette el képeit hol műteremben, hol azutcán, ám ezek a véletlenül elkapott pillanatoknagyon is megrendezettek, ugyanisbeállított képekről van szó. A képekentalálkozhatunk a már említett barna és kékszínvilággal, no meg olyan szereplőkkel,mint Kylie Minogue, Cameron Díaz, aMassive Attack vagy Lance Armstrong.<strong>Az</strong> A. Somebody sorozat 2001 és 2002között készült. Rajtuk szintén hírességekszerepelnek a múzsa szerepében, ámegészen rendhagyó és vicces módon.Corbijn magát alakította át Janis Joplinnak,Jimmy Hendrixnek, Kurt Cobainnek vagyFrank Zappának, és jó fotóshoz méltón lekaptaaz ilyenformán „keze ügyébe kerülő”hírességeket. Így született meg Anton Z., A.Mercury vagy A. Marley portréja.A Ludwig Múzeum újabb izgalmastárlata alkalmat teremthet nosztalgiára ésrajongásra, mindenek előtt/mellett pedigegy kiváló fotós munkásságának megismerésére.És mivel nem lenne teljes a tárlat, hanem szerepelnének rajta Corbijn videoklipjei,még a Controlt is megnézhetik azok,akik lemaradtak róla a moziban. •2009. április 28.–július 5.Ludwig MúzeumAnton Corbijn57
Change language