Haydn marionettszínházaZene ababaházbanTeimer GáborMájus 10-én a marionettbábok veszik áta főszerepet a Művészetek Palotájában. Enapon megnyitja kapuit az Orosz Klaudiadíszlet- és jelmeztervező által a Szöktetésa szerájból című Mozart-operáhoztervezett bábokat bemutató kiállítás, majddélelőtt és délután a régvolt Eszterházahangulatát megidéző marionettbáboperátláthat a közönség.Ha bábokról hallunk, szinte mindannyiunknakgyermekkori kedvenceink jutnakeszünkbe – kinek Böbe baba, kinek Süsü,kinek pedig Vitéz László. Pedig nem is voltolyan rég az az idő, amikor a bábok mégnemcsak a gyermekek számára igyekeztekvidám perceket szerezni, hanem a felnőttekszámára alkotott, kifi nomult művésziprodukciókban is helyet kaptak. Nem volt ezmásképp Haydn idejében sem, ráadásul azeneszerző igen kedvelte a bábszínházat:kismartoni házában saját marionettszínpadavolt. Rajongása szerencsés módontalálkozott Eszterháza akkori ura, PompakedvelőMiklós herceg elképzeléseivel,aki birtokán a korábbi teátrumok leégésétkövetően az akkori Magyarország legmodernebbszínpadtechnikájával felszerelt,káprázatos, valósághű díszletekkel ékesítettopera- majd bábszínházat építtetett.Eszterházán komponált operái közül aszerző így ötöt eleve a marionettszínházrészére írt. <strong>Az</strong> előadások egyetlen ismertdátuma 1773 ősze, amikor Mária Teréziacsászárnő jelenlétében mutatták be Haydnelső báboperáját, a Philemon és Baucist.<strong>Az</strong> idők során a legtöbb marionettekre írtopera főszereplőikkel együtt odaveszett,ahogyan festmény vagy rajzdokumentumhátrahagyása nélkül semmisült meg azeredeti színház is.<strong>Az</strong> következő évszázadok során a hazaibábjátszás érdeklődése elsősorban agyermekirodalom felé fordult, s a múltszázad hetvenes éveitől fogva egyreritkábban hozott létre olyan színvonalasbáboperai előadásokat, mint a BudapestBábszínházban ma is műsoron tartott,még a teátrum Állami Bábszínház korábankészült Bartók- és Stravinsky-feldolgozások.Szemben a szomszédos Ausztriával, ahol aSalzburgi Marionettszínház a mai napig isőrizve a tradíciókat, az elvárt igényességgeltartja repertoáron majdnem az összesMozart-operát. S bár nemrég zajlott lenagy érdeklődés mellett egy négynapos,felnőtteknek szánt bábfesztivál a Király utcaiSirályban, idehaza opera és bábművészetújbóli, szoros egymásra találása még váratmagára. A május 30-ig látható kiállításcélja ezért éppen az, hogy a marionettekvilágának bemutatásával megidézze méltatlanulelfeledett bábszínházi hagyományainkat,ugyanakkor betekintést engedjena bábművészet és – Haydn kapcsán – azene együttműködésének területére. Ennekszellemében fogott össze a MűvészetekPalotája és a Kolibri Gyermek- és IfjúságiSzínház, hogy közös szervezésben kiállítsákOrosz Klaudia díszlet- és jelmeztervező aSzöktetés a szerájból című Mozart-operáhoztervezett marionettbábjait.A bolgár származású díszlet és jelmeztervezőszófi ai tanulmányokat követőena budapesti Bábszínház műhelyébenszerelmesedett bele a bábművészetbe,s élete ettől kezdve e mellett köteleződöttel. Nevéhez olyan produkciók fűződnek,mint a Budapest Bábszínházban játszottLázár Ervin-mű, A legkisebb boszorkány, aBabits-mese nyomán készült Barackvirág,a Kolibri által az idei évadban is műsorontartott Róbert Gida és barátai, A lila majomvagy a Locspocs, a kis tengeri szörny.A tervezőnő a kisebbeknek szánt produkciókmellett természetesen szerepet vállaltszámos felnőtteknek szánt előadás, ígypéldául a már említett Mozart-opera színrevitelében is.A kiállításra kerülő bábok a Kolibri Színházban2003 óta sikerrel játszott Szöktetés aszerájból című bábopera főszereplői, s abemutatón jelmezeikben, barokk és rokokóruhákba öltöztetve lesznek láthatók.A 10–12 darab, egyenként 45–50 centiméternagyságú marionettfi gura némileg eltéraz Eszterházán annak idején alkalmazottbáboktól, mivel az eredeti produkciókbanaz akkor szokásos zsinóros bábokathasználták, szemben a jelenlegi vezető-54
Fotó: Szlovák Juditpálcás megoldással. Művészileg mindkétmegoldás hitelesnek tekinthető, eltéréscsak a bábok mozgása terén érzékelhető,mert amíg az előbbiekkel szinte mindenapró, emberi gesztus majdnem élethűenkifejezhető, addig a vezetőpálcás bábokmozgása kicsit groteszkebb. Hátrányukazonban egyben előnyüket is jelenti, hiszena pálca miatt könnyebben mozgathatók,alkalomadtán letámaszthatók, aminagymértékben egyszerűsíti az egyszerrekét fi gurát mozgató színészek dolgát. Ha azelképzelések maradéktalanul teljesülnek,a közönség a bábok mellett kiállítotttervrajzok segítségével a megvalósulásfolyamatát is végigkövetheti.Orosz Klaudia szerint a kiállítással a bábokegyedülálló, az élő emberek lehetőségeinélsokrétűbb látványteremtő képességéreis igyekeznek felhívni a fi gyelmet. Egyéneklés hatására léggömbbé változófőhős vagy egy csodálkozástól valóbanleeső áll ugyanis lényegesen többet megtud jeleníteni a komponista által elképzeltlátványvilágból, amit esetenként gazdagítaniis képes. Hogy az érdeklődők minderrőla saját szemükkel is meggyőződhessenek,ezáltal képet kaphassanak az opera és abábművészet együttműködéséről, aznapoperaelőadás keretén belül két alkalommalszínpadra lépnek a kiállított bábokhozhasonló alkotások. <strong>Az</strong> egykor Mária Teréziacsodálatát kiváltó eszterházai előadásokhangulatára emlékezve, s egyben aHaydn-évforduló előtt tisztelegve, a kiállításszervezői bemutatják Haydn Aki hűtlen,pórul jár című operájának bábváltozatát.A Novák János rendezte előadásokon aZeneakadémia növendékei énekelnek azOberfrank Péter dirigálta Magyar TelekomSzimfonikus Zenekar kíséretében, abábokat pedig Török Ágnes és Szívós Károlymozgatja. •2009. május 10–30.Haydn marionettszínháza –kiállításZászló térMATINÉKONCERTEK2009. május 10. 11:00 és 15:00Fesztivál SzínházHaydn: Aki hűtlen, pórul jár –marionett-operaKm.: a Liszt Ferenc ZeneművészetiEgyetem opera szakos hallgatói,Magyar Telekom SzimfonikusZenekarVez.: Oberfrank PéterBábosok: Szívós Károly, TörökÁgnesBáb-, díszlet- és jelmeztervező:Orosz KlaudiaRend.: Novák JánosFOCUS ONFUNGARYMagazinesOnlineEventsClubwww.funzine.hu55 55
Change language