Az éneklő zsenialitás - Művészetek Palotája

Haydn marionettszínházaZene ababaházbanTeimer GáborMájus 10-én a marionettbábok veszik áta főszerepet a Művészetek Palotájában. Enapon megnyitja kapuit az Orosz Klaudiadíszlet- és jelmeztervező által a Szöktetésa szerájból című Mozart-operáhoztervezett bábokat bemutató kiállítás, majddélelőtt és délután a régvolt Eszterházahangulatát megidéző marionettbáboperátláthat a közönség.Ha bábokról hallunk, szinte mindannyiunknakgyermekkori kedvenceink jutnakeszünkbe – kinek Böbe baba, kinek Süsü,kinek pedig Vitéz László. Pedig nem is voltolyan rég az az idő, amikor a bábok mégnemcsak a gyermekek számára igyekeztekvidám perceket szerezni, hanem a felnőttekszámára alkotott, kifi nomult művésziprodukciókban is helyet kaptak. Nem volt ezmásképp Haydn idejében sem, ráadásul azeneszerző igen kedvelte a bábszínházat:kismartoni házában saját marionettszínpadavolt. Rajongása szerencsés módontalálkozott Eszterháza akkori ura, PompakedvelőMiklós herceg elképzeléseivel,aki birtokán a korábbi teátrumok leégésétkövetően az akkori Magyarország legmodernebbszínpadtechnikájával felszerelt,káprázatos, valósághű díszletekkel ékesítettopera- majd bábszínházat építtetett.Eszterházán komponált operái közül aszerző így ötöt eleve a marionettszínházrészére írt. Az előadások egyetlen ismertdátuma 1773 ősze, amikor Mária Teréziacsászárnő jelenlétében mutatták be Haydnelső báboperáját, a Philemon és Baucist.Az idők során a legtöbb marionettekre írtopera főszereplőikkel együtt odaveszett,ahogyan festmény vagy rajzdokumentumhátrahagyása nélkül semmisült meg azeredeti színház is.Az következő évszázadok során a hazaibábjátszás érdeklődése elsősorban agyermekirodalom felé fordult, s a múltszázad hetvenes éveitől fogva egyreritkábban hozott létre olyan színvonalasbáboperai előadásokat, mint a BudapestBábszínházban ma is műsoron tartott,még a teátrum Állami Bábszínház korábankészült Bartók- és Stravinsky-feldolgozások.Szemben a szomszédos Ausztriával, ahol aSalzburgi Marionettszínház a mai napig isőrizve a tradíciókat, az elvárt igényességgeltartja repertoáron majdnem az összesMozart-operát. S bár nemrég zajlott lenagy érdeklődés mellett egy négynapos,felnőtteknek szánt bábfesztivál a Király utcaiSirályban, idehaza opera és bábművészetújbóli, szoros egymásra találása még váratmagára. A május 30-ig látható kiállításcélja ezért éppen az, hogy a marionettekvilágának bemutatásával megidézze méltatlanulelfeledett bábszínházi hagyományainkat,ugyanakkor betekintést engedjena bábművészet és – Haydn kapcsán – azene együttműködésének területére. Ennekszellemében fogott össze a MűvészetekPalotája és a Kolibri Gyermek- és IfjúságiSzínház, hogy közös szervezésben kiállítsákOrosz Klaudia díszlet- és jelmeztervező aSzöktetés a szerájból című Mozart-operáhoztervezett marionettbábjait.A bolgár származású díszlet és jelmeztervezőszófi ai tanulmányokat követőena budapesti Bábszínház műhelyébenszerelmesedett bele a bábművészetbe,s élete ettől kezdve e mellett köteleződöttel. Nevéhez olyan produkciók fűződnek,mint a Budapest Bábszínházban játszottLázár Ervin-mű, A legkisebb boszorkány, aBabits-mese nyomán készült Barackvirág,a Kolibri által az idei évadban is műsorontartott Róbert Gida és barátai, A lila majomvagy a Locspocs, a kis tengeri szörny.A tervezőnő a kisebbeknek szánt produkciókmellett természetesen szerepet vállaltszámos felnőtteknek szánt előadás, ígypéldául a már említett Mozart-opera színrevitelében is.A kiállításra kerülő bábok a Kolibri Színházban2003 óta sikerrel játszott Szöktetés aszerájból című bábopera főszereplői, s abemutatón jelmezeikben, barokk és rokokóruhákba öltöztetve lesznek láthatók.A 10–12 darab, egyenként 45–50 centiméternagyságú marionettfi gura némileg eltéraz Eszterházán annak idején alkalmazottbáboktól, mivel az eredeti produkciókbanaz akkor szokásos zsinóros bábokathasználták, szemben a jelenlegi vezető-54