2.5. ábra: CiklusokAz ábrán látható két típusban eltérő helyen vizsgáljuk meg a folytatáshoz szabottfeltételt. Ennek megfelelően a baloldali változatot elöltesztelő, a jobboldalit hátultesztelőciklusnak nevezzük. E típusok között egy fontos különbséget tehetünk, és ez az ábrán is jólmegfigyelhető: a hátultesztelő ciklus utasításai – ha nem használunk ugrásokat – legalábbegyszer biztosan végre lesznek hajtva, míg az elöltesztelőnél lehetséges, hogy egyszer sem futle a ciklus.A ciklusok kezdő utasítását ciklusfejnek, míg az ismétlődően végrehajtott utasításokatciklusmagnak vagy ciklustörzsnek nevezzük. A ciklus feltételének megadására legtöbbszörvalamilyen kiértékelendő logikai kifejezést használunk (sok nyelvben a While kulcsszótköveti ez a kifejezés), de az elöltesztelő változatnak számos programnyelvben létezik egyspeciális, számlálós ciklus néven ismert típusa (amelyet a For kulcsszóval adunk meg, ezértgyakran For-ciklusnak is hívjuk). Ez utóbbi típus esetén a ciklusfejben egy index kezdő- ésvégértékét, valamint lépésközét megadva konkrétan meghatározhatjuk, hányszor ismételjükmeg a ciklusmag utasításait.2.3 Az objektum-orientált programozás alapelveiAz objektum-orientált programozási paradigma (gyakori rövidítéssel: OOP) astrukturált programozáson alapul, de szemléletmódjában meghaladja azt. A mára már„klasszikusnak” tekintett strukturált elvek szerint a program lényegében függvények,eljárások gyűjteménye, vagy csak a gép számára kiadott direkt utasítások sorozata – ezzelszemben az objektum-orientált megközelítési mód a programot önálló, egymássalkölcsönhatásba kerülő, de zárt elemek, ún. objektumok együttműködésével adja meg. Ezek azobjektumok jól elkülönített feladatokat és hatásköröket kapnak, és képesek üzenetekfogadására, adatok feldolgozására, és üzenet küldésére más objektumoknak. Erre amódszertanra a strukturált programozásnál jobban jellemző a felhasználóbarát jelleg, aprogramozó számára nagyobb rugalmasságot ad, a programok egyszerűbb átláthatósága,karbantarthatósága könnyebbé teszi a fejlesztői munkát. Míg a korábbi paradigmák elveitkövetve programíráskor az utasítások számítógépes végrehajtásának módját kellett szem előtttartani, az objektumorientált elv az emberi gondolkodásmódot állítja a középpontba. Ezzelmegnöveli az absztrakciós szintet a programozásban: az objektum-orientált nyelvek távolabbesnek a gépi kódtól, mint a korábbi eljárás-orientált vagy funkcionális nyelvek.- - 21
2.4. Az OOP-elvek néhány fontos jellemzőjeAz objektum-orientált nyelvek struktúrájának alapjai az osztályok, amelyekadatdefiníciók és működési definíciók együttesei. Az objektumok egy-egy osztály konkrétmegjelenési formái, amelyek saját adatokkal, az osztálydefinícióban megadott szabályokmentén léteznek.Az objektumok kívülről fekete doboznak tekinthetők: belső folyamataikhozsaját adat- és eljárásstruktúrával rendelkeznek, az egymással való kommunikációt pedig ecélra kialakított interfészeken (csatlakozó felületeken) bonyolítják. Így az objektum adatok ésfüggvények együttese „összecsomagolva”, és az interfésztől függ, hogy a csomag melyelemeihez férhetnek hozzá (csak olvasás vagy módosítás) más objektumok. Ez a kapszulábazárás elve (egységbe zárás elve, enkapszuláció).Az egyes objektumok közötti hasonlóságok gyakran arra vezethetők vissza,hogy az osztályaik között átfedések vannak. Például egy ún. alaposztályból származtathatunkúj osztályokat, amelyek az alaposztály valamennyi definícióját hordozzák, és ezek mellettsaját jellemzőkkel bírnak – ez az öröklődés7. Amikor a hasonlóság azt jelenti, hogykülönböző osztályokba tartozó objektumok egy közös interfészen keresztül reagálnakvalamilyen üzenetre, polimorfizmusról beszélünk. Ekkor ugyanazon műveletre más-máseredmény kapható az egyes objektumoktól, amelyek lehetnek a közös interfésztől eltekintvefüggetlenek, de gyakran valamilyen közös alaposztály származatott osztályaiba tartoznak.A 2.1.3 pontban példaként említettük objektum-orientált programnyelvre a C++nyelvet, amely a mai napig az egyik legismertebb és legnépszerűbb fejlesztői nyelv. További,népszerű objektum-elvű nyelvek a Delphi és a Java, meg kell még említenünk a C++utódjának szánt C#8 nyelvet, és részben ide sorolható a Visual Basic nyelv is. E jegyzetbennem célunk az objektum-orientált programozás mélyebb ismertetése, azonban néhányvonására ki fogunk térni a következő, Visual Basicről szóló fejezetben, a grafikus objektumokkapcsán.2.5. Strukturált programozás és grafikus objektumok a Visual Basic nyelvbenA Visual Basic (VB) fejlesztőrendszer őse az egyszerűségéről méltán híres BASICnyelv. A Microsoft által fejlesztett utód (a Visual Studio fejlesztői termékcsomag egyikelemeként) professzionális, önálló programozási nyelv, de jelentőségét nagyrészt az Officeprogramcsomag tagjaihoz illesztett változatai adják. A nyelv előnye, hogy Microsoft termék,és mivel az Office szövegszerkesztője és számolótáblája, azaz a Word és az Excel széleskörben elterjedt irodai segédeszközök, ezek makrónyelveként a Visual Basic is könnyenhozzáférhető a felhasználók széles köre számára. Ebben a fejezetben célunk az alapvetőprogramozási struktúrák és egyes grafikus objektumok szemléltetése, ezért az Officevonatkozásokkalcsak röviden foglalkozunk, a fejlesztői környezet elindításának módjára7 Több alaposztály tulajdonságait is egyesítheti egy származtatott osztály, ekkor többszörös öröklésrőlbeszélünk. Megjegyezzük, hogy a származtatott osztályokból lehetséges újabbakat származtatni, ekkor azosztályok hierarchikus örökléslánca jön létre. Absztrakciónak nevezzük az oop-elvű programnyelv azonképességét, amely lehetővé teszi, hogy az örökléslánc szintjeit félretéve egy származtatott osztálybeli objektumotegy általánosabb szinten kezeljünk. Például a származtassuk a „jegyzet” osztályt a „tankönyv” osztályból, amelyviszont a „könyvek” osztályból származik. Ekkor egy jegyzet kezelhető könyvként, ha általános, mindenkönyvre jellemző tulajdonságait tekintjük.8 c# kimondva: c-sharp- - 22
- Page 1 and 2: GALSTON PUBLIC SCHOOLCnr Arcadia &
- Page 3: Szerkesztő:Dr. Harnos ZsoltBudapes
- Page 6 and 7: 6.4.6.1. IP telefon ...............
- Page 8 and 9: 1. BEVEZETÉSA Gazdaságinformatika
- Page 11 and 12: Ehhez járul még az egyes kiegész
- Page 13 and 14: • Az adattól az adatbázisig•
- Page 15 and 16: 2.1 A programozási nyelvekAz első
- Page 17 and 18: 2.1 ábra: A programfordítás szak
- Page 19 and 20: • A logikai nyelvekben tényekbő
- Page 21: 2.2.2 DöntésA döntés az algorit
- Page 25 and 26: 2.7 ábra: VBA IDEInformáció idei
- Page 27 and 28: A példa utolsó utasításában l
- Page 30 and 31: Az egydimenziós tömböket egyszer
- Page 32 and 33: Form2.Label1.Font.Bold = True2.6.4.
- Page 34 and 35: 1 és így tovább. A Properties ab
- Page 36 and 37: 3. ELEMI ALGORITMUSOKAz előző fej
- Page 38 and 39: Function Osszeg(t() As Double, n As
- Page 40 and 41: NegativB = Not(b)A módosítással
- Page 42 and 43: 3.4 RendezésAz előző pontokban b
- Page 44 and 45: A Shell-módszer nagy elemszám ese
- Page 46 and 47: tükrözik. Az üzletek, gyárak, k
- Page 48 and 49: 1.elempointer2.elempointer3.elempoi
- Page 50 and 51: Ezeket a rendszereket szokás egysz
- Page 52 and 53: 4.3.2. Adatbázis-kezelő rendszere
- Page 54 and 55: Az adatbázis-kezelő rendszer inpu
- Page 56 and 57: • Hátránya, hogy az adatok elé
- Page 58 and 59: Nézettáblaés a másodlagos kulcs
- Page 60 and 61: az idegen kulcs csak olyan értéke
- Page 62 and 63: Táblában rekord mentéseAz Access
- Page 64 and 65: 4.8. ábra: Tábla létrehozása Te
- Page 66 and 67: • hozzáfűző lekérdezés,• t
- Page 68 and 69: Olyan esetekben célszerű ezt alka
- Page 70 and 71: 4.14. ábra: Űrlap varázsló abla
- Page 72 and 73:
Az adatvédelem használatához be
- Page 74 and 75:
Ellenőrző kérdésekMilyen elvár
- Page 76 and 77:
Fizikailag ez lehet egy speciális
- Page 78 and 79:
A nagy kiterjedésű hálózatok m
- Page 80 and 81:
A rétegek feladatának pontos leí
- Page 82 and 83:
felelős. Üzenetszórásos hálóz
- Page 84 and 85:
forrásüzenetszegmensdatagramkeret
- Page 86 and 87:
A fontosabb fizikai átviteli köze
- Page 88 and 89:
sebességkülönbség, 7-8 nagyság
- Page 90 and 91:
Kapcsolat Interfészek Switch-ek/ro
- Page 92 and 93:
• műholdas kapcsolat: a mikrohul
- Page 94 and 95:
Milyen feladatokat lát el a megjel
- Page 96 and 97:
6.1. ábra: A Nemzeti Informatikai
- Page 98 and 99:
6.1.3. Wi-FiWi-Fi (úgy is, mint Wi
- Page 100 and 101:
Általános csomagkapcsolt rádiós
- Page 102 and 103:
úgynevezett teljes tartománynévv
- Page 104 and 105:
Az FTP protokoll két átviteli mó
- Page 106 and 107:
elindítva) lépjünk be egy “ké
- Page 108 and 109:
hozzáférhető, személyes HTML do
- Page 110 and 111:
hanem más XML adatformátumok soka
- Page 112 and 113:
dokumentummal, akkor a böngésző
- Page 114 and 115:
7. INFORMÁCIÓS RENDSZEREK7.1. Inf
- Page 116 and 117:
Azonban a környezet amelyben a vez
- Page 118 and 119:
• Mind az öt kategória az infor
- Page 120 and 121:
A döntési problémákmeghatároz
- Page 122 and 123:
hardver és támogató apparátus i
- Page 124 and 125:
Nagyjából ekkortájt dőlt el az
- Page 126 and 127:
A folyamat-újraszervezések keret
- Page 128 and 129:
Az integrált vállalatirányítás
- Page 130 and 131:
8. AGRÁRINFORMÁCIÓ-RENDSZEREK8.1
- Page 132 and 133:
Az elsődleges, vagy primer inform
- Page 134 and 135:
hatékonysága a belvíz helyzet ob
- Page 136 and 137:
• 350-400 jogi személyiségű ga
- Page 138 and 139:
A Piaci Információs Rendszer rés
- Page 140 and 141:
Mi a feladata az Unió Agrárstatis
- Page 142 and 143:
A földfelszín bármennyire is bon
- Page 144 and 145:
9.4. ábra Egységes Országos Vet
- Page 146 and 147:
9.6. ábra: Vektor- és raszteradat
- Page 148 and 149:
9.8. Precíziós gazdálkodásA sz
- Page 150 and 151:
Az információtechnológia világ
- Page 152 and 153:
10. ADATBIZTONSÁG ÉS AZ ELEKTRONI
- Page 154 and 155:
okozó vírusok és az illetéktele
- Page 156 and 157:
hoztak létre, és amelynek a hitel
- Page 158 and 159:
Digitalizált aláírás (biometria
- Page 160 and 161:
10.4. Elektronikus kereskedelem, el
- Page 162 and 163:
10.4.3.1. Administration to Adminis
- Page 164 and 165:
Anyagi dimenzióval nem rendelkező
- Page 166 and 167:
Milyen védelmi intézkedéseket c
- Page 168 and 169:
11.1. ábra: Az e-kormányzati fejl
- Page 170 and 171:
11.2. Az önkormányzatokkal szembe
- Page 172 and 173:
de kevesebb a helyi önkormányzato
- Page 174 and 175:
11.2. ábra Az önkormányzati info
- Page 176 and 177:
Kiemelt feladat az állampolgárok,
- Page 178 and 179:
Ellenőrző kérdésekA kérdésre
- Page 180 and 181:
7. Fejezet7.1. Ismertesse az inform