INFORMATIKAI ALAPOK - MIAU - Szent István Egyetem

2.2 ábra: Egy komplex fordítórendszer2.1.3. Neumann-elvű és nem Neumann-elvű nyelvekA magas szintű nyelvek mindegyik változatában valamilyen fokú absztrakcióérvényesül – a gépi kód „nyers” lépéseihez képest valamilyen gondolkodási módot, stílustsugallnak. A paradigma – amely egy tudományterület sarkalatos megállapítása – aprogramozási nyelvekben ezeket a módszertanokat jelenti, azaz meghatározza, hogyanhasználták fel a programozási alapfogalmakat a nyelvek létrehozásakor, milyen modellekszerint kell végrehajtani az algoritmusokat. Általában két fő paradigma-csoportotkülöníthetünk el, ezek az imperatív és a deklaratív elvű nyelvek, előbbihez a Neumann-félearchitektúrához szorosan kötődő, algoritmikus nyelvek, utóbbihoz pedig főleg matematikailogikára épülő, eredményorientált, nem algoritmikus nyelvek tartoznak.Az imperatív nyelvek fő programozási egységei az utasítások, amelyekegymásutánisága vezérli a processzort. Egy ilyen elvű programban a központi problémát azeredmény elérésének módja, az oda vezető út megadása jelenti. Változókat használ az adatokkezelésére, amelyeknek az értéke módosítható. Ide tartoznak az eljárás-orientált nyelvek(eljárás: szövegegység a forráskódban), mint a FORTRAN, COBOL vagy a BASIC nyelvekelső változatai4, ezek mellett két fő modern irányzatát különíthetjük el: a strukturáltprogramozás elvét (mint az eljárás-orientált paradigma egy formáját, egyik fő képviselője aPascal nyelv), illetve az objektum-orientált programozás elvét (C++); mindkettőről lesz mégszó a későbbiekben.A deklararatív nyelveknél a programozó a megoldandó feladatot írja le, a megoldáshozvezető út meghatározása a rendszer dolga. Így ezekben a nyelvekben az utasítás fogalma isismeretlen, nem létezik vezérlési szekvencia, nincs szerepe a sorrendiségnek. Többek közöttide sorolhatók a funkcionális, logikai és automata-elvű nyelvek, amelyekben tehát közös,hogy nem kötődnek a Neumann-féle architektúrákhoz.• A funkcionális nyelvek magas szintű függvények használatára és operátor definíciókraépülnek, minden részproblémát függvényként írnak le.4 Az „első változat” megjelölés nem véletlen. A felsorolt nyelvekből a ’70-es, ’80-as években struktráltváltozatok is készültek, a basic legújabb változatai (visual basic) pedig részben objektum-orientáltak.- - 17