Itt - Könyvmolyképző

Élesen csikorogtak a kavicsok, amikor az autó megállt. Visszatolatott,és Jade látta, hogy a vezetője ránéz az ablaküvegen keresztül.Mellette egy másik fiú ült. A lány érdeklődve figyelte őket. Rowannelegykorúnak tűntek, mind a kettő nagyon le volt barnulva. Az, aki azautót vezette, szőke volt, és olyan benyomást keltett, mintha jó idejenem mosakodott volna. A másik barna hajú volt, és csak mellénytviselt, inget nem. Egy fogpiszkálót tartott a szájában. Ugyanolyankíváncsian bámulták Jade-et, mint a lány őket. Aztán a vezető mellettiablak lehúzódott – Jade elámult, milyen gyorsan.– Elvigyünk? – kérdezte a fiú ragyogó mosollyal. Fogai fehérségefeltűnően elütött csupa kosz arcától. Jade a testvéreire pillantott, akiképpen akkor értek oda. Kestrel nem szólt, csak nézte az autót sűrűszempillái alól keskeny, résnyire összehúzott borostyánszínű szemével.Rowan barna szeméből melegség áradt.– Az jó lenne – mondta mosolyogva, aztán kétkedve hozzátette:– De mi a Burdock-tanyára megyünk, az biztosan nem esik útbanektek…!– Ó, igen, ismerem! Nincs messze innen! – szólalt meg fogpiszkálóvala szájában a mellényes.– Egyébként is, a hölgyekért mindent! – tette hozzá, hogy mutassa,tudja, mi az a lovagiasság. Kinyitotta a kocsi ajtaját és kiszállt.– Egyikőtök ülhet előre, én meg elleszek a másik kettővel a hátsóülésen! Mázlista vagyok, mi? – szólt oda a társának.– Nagy mázlista! – válaszolta az szélesen vigyorogva. – Azt a macskakosarattedd előre, a bőröndök meg mehetnek a csomagtartóba!Rowan Jade-re mosolygott, és a lány pontosan tudta, mire gondol:„Vajon errefelé mindenki ilyen barátságos?” Elrendezték a holmijukat,és beszálltak a kocsiba. Jade előreült a vezető mellé, a nővéreipedig hátra, közrefogva a mellényest. A kerekek felpörögtek a• 13 •