Itt - Könyvmolyképző

Markot nagyon megváltoztatta az egyedüllét a sátorban, ahol méganya sem érhetett hozzá. Amikor kikerült onnan, félénk lett és ragaszkodó– mindig édesanyja karjaiban akart lenni. Évekig sportolnisem tudott, ahogy a többi gyerek. Ez már nagyon régen volt. Azidén kezdi a középiskolát, de még mindig visszahúzódó. Ha viszontvédekezésre kényszerítik, a fejét is leharapja az embernek!A nővére szerette volna, ha az egyik új lány megtetszene az öccsének;egy kicsit feloldódna mellette, és ez adna neki egy kis önbizalmat.Talán valahogy elrendezhetné…– Mit forgatsz a fejedben? – kérdezte gyanakodva Mark. Mary-Lynnette csak most vette észre, hogy az öccse figyeli.– Ma éjjel biztosan jól lehet látni az eget! – válaszolt kedvesen. –Az augusztus a legjobb hónap a csillagvizsgáláshoz; a levegő ilyenkormeleg és nyugodt. Hé! Ott van az első csillag – kívánhatsz valamit!A déli horizont felett egy ragyogóan fénylő pontra mutatott. Ezbevált: elterelte Mark figyelmét, már ő is a csillagot nézte.Mary-Lynnette szórakozottan bámulta az öccse sötét tarkóját.„Ha lenne valami esély, hogy teljesül, most egy kis romantikát kívánnékneked – gondolta. – És persze magamnak is – de annak miértelme lenne? Itt nincs senki, akivel romantikázni lehetne!”Az iskolában egy fiú sem tudta megérteni – kivéve talán JeremyLovettet –, miért érdekli annyira az asztronómia, és milyen érzéseketváltanak ki benne a csillagok. Mary-Lynnette általában nem törődöttezzel – de időnként valami enyhén megsajdult a mellkasában: a vágy,hogy mindezt megossza valakivel. Ha kívánt volna valamit, akkor ezlett volna az: hogy valakivel megoszthassa az éjszakát.Na, elég: semmi értelme ezen tépelődni! Annál kevésbé, mivel –bár erről nem akarta Markot felvilágosítani – az, amitől kívántakvolna valamit, nem csillag volt, hanem a Jupiter bolygó…• 9 •