Itt - Könyvmolyképző

Azt is érzékelte, hogy mi történik a hátsó ülésen. Rowan felemelteTodd béklyóként szorító karját. A másik oldalán Kestrel is ezt tette.Todd ordítva küzdött ellenük: – Hé, hé! Mit csinálsz…?!Rowan harapott.– Mit csináltok?!Kestrel következett.– Mi a szart csináltok?! Kik vagytok ti? Miféle szörnyek vagytok?– Vadul rángatódzott még egy percig, aztán, ahogy Rowan és Kestrelmentálisan transzba ejtették, elernyedt.Talán egy perc sem telt el, amikor Rowan megszólalt: – Ennyielég!Jade felsóhajtott: Nee, Rowan…!– Elég lesz ennyi. Mondd meg neki, hogy ne emlékezzen semmire,és derítsd ki, hogy tudja-e, merre van a Burdock-tanya.Jade nem hagyta abba az evést, de egy gondolatcsáppal könnyedénbehatolt a fiú tudatába. Aztán visszahúzódott és becsukta a száját,mintha csak egy csókot hagyott volna Vic bőrén. A srác olyan volt,mint egy rongybaba: úgy dőlt rá a kormánykerékre, s onnan a kocsiajtónak,mintha nem lennének csontjai.– A ház ezen az úton van, a másik irányba. Az útelágazásig kellvisszamennünk – jelentette ki Jade, majd kicsit zavartan hozzátette:– Ez furcsa! Azt hitte, semmi baja nem lehet abból, hogy megtámadbennünket, mert… Valami miatt, ami Opal nénivel van kapcsolatban!Nem értem.– Valószínűleg azért, mert a néni bolond – állapította meg Kestrelminden érzelem nélkül. – Todd meg azt hiszi, hogy azért nem kerülbajba, mert az apja egy Vén.– Náluk nincsenek Vének – igazította ki Jade fölényesen. – Kormányzóról,rendőrtisztről, valami ilyesmiről lehet csak szó.• 19 •