Itt - Könyvmolyképző

Hosszúnak tűnő ideig hallgattak, aztán Vic újra megszólalt: – Lányok,jártatok már Oregonban?Jade nem nézett rá, csak elmormolt egy nemet.– Van itt néhány roppant elhagyatott hely – mesélte Vic. – Példáulez is! Briar Creek az aranyásók városa volt, de amikor elfogyottaz arany és elkerülte a vasút, egyszerűen kihalt. Most újra a vadon azúr itt.Ezt nagyon jelentőségteljesen mondta, de Jade nem értette, mirecéloz.– Valóban békés helynek tűnik – jegyezte meg udvariasan Rowana hátsó ülésen.Vic rövid, horkantásszerű hangot adott ki. – Igen, bár én nemegészen a békességre gondoltam. Vegyük például ezt az utat. Itt aházak mérföldekre vannak egymástól, igaz? Senki sem hallaná meg,ha sikítanátok!Jade hunyorgott. Milyen furcsákat hord ez össze…!Rowan továbbra is udvarias társalgási stílusban válaszolt: – KivéveToddot és téged!– Úgy értem, hogy más nem! – válaszolta Todd, és Jade hallotta ahangjában a türelmetlenséget. Egyre lassabban vezetett, végül lehajtottaz út szélére, és megállt. Leparkolt.– Errefelé nincs senki, aki bármit is meghallana – zárta le a kérdést,és a hátsó ülésre nézett. Jade is hátrapillantott, és még elkapta Toddszéles vigyorát, ahogy a fiú ráharapott a fogpiszkálóra.– Így van! – kontrázott Todd. – Itt teljesen egyedül vagytok velünk,úgyhogy jobb lesz, ha szót fogadtok, igen?Jade látta, hogy egyik kezével Rowan karját, a másikkal pedigKestrel csuklóját szorítja. Rowan udvariasan és látszólag tanácstalanultűrte, a középső testvér azonban már gyanakodva nézegette• 15 •