2008. November

I. évfolyam 6. szám A RENDÕRSÉG BELSÕ SZAKMAI LAPJA 2008. november
RENDÕR
MAGUNKRÓL,
MAGUNKNAK
A rendõrök testi és lelki állapotáról szóló írásaink a 6–9. és a 13–14. oldalakon.
MAKKEGÉSZSÉGESEN

Elsõ alkalommal rendezte meg a Rendészeti
Szervek Kiképzõ Központja Nagytétényben
a meghívásos gépkarabély-lõversenyt
november 5-én. Az egyéni és a háromfõs
csapatküzdelmekre kilencvennégyen neveztek.
A rendvédelmi szervek mellett a
vám- és pénzügyõrök, az NBH, a szakszolgálat
és a magyar honvédség is képviseltette
magát.
Szabó Zoltán alezredes, alosztályvezetõ a
verseny céljáról elmondta: fejleszteni kívánják
a hivatásos rendõri állomány és valamennyi
résztvevõ lõkészségét, lövészeti-taktikai
ismereteit. Terveik szerint a jövõben
minden rendszeresített fegyverfajtával hasonló
versenyeket hirdetnek. A mostani próbatétel
öt pályán, különbözõ nehézségû feladatok
végrehajtásával, változó mennyiségû lõszer
felhasználásával, életszerû körülmények között
folyt.
Eredmények: Egyéni versenyben 1. Lakó
Zoltán hadnagy, 2. Pátrovics Tamás õrnagy,
3. Mezõ Péter fõtörzszászlós. Csapatversenyben
1. Pest Megyei Rfk., 2. Csongrád Megyei
Rfk., 3. Bács-Kiskun Megyei Rfk.
T. I.
FOTÓ: TAKÁCS I.
RENDÕR 2008/6.
RENDÕR
GÉPKARABÉLY-VIADAL
Szabó Zoltán alezredes és Bakonyi András
zászlós megbeszélte a tapasztalatokat
A lövészetvezetõ ellenõrzésével számítógépen
rögzítették az eredményeket
Az egyéni küzdelmek legjobbjai
2

A TARTALOMBÓL:
A rend bölcsessége ...........................4–5.
Egészségkarbantartóink .......................6–7.
ÁEK-diagnózis.....................................8–9.
Novemberi RÉT-elõzetes .......................10.
Személyügyi hírek .................................11.
Baleseti gócpontok................................12.
Utókezelés elõrelátással..................13–14.
Tizenöt rendõr a vendégáradatban ...15–16.
Híd a határon...................................17–18.
Boszorkány a fatörzsben ........................19.
Köddé vált lánctalpas.............................20.
RENDÕR
A rendõrség belsõ szakmai lapja
Felelõs kiadó:
Dr. Bencze József altábornagy,
országos rendõrfõkapitány
Fõszerkesztõ: Cs. Csala Károly
Felelõs szerkesztõ: dr. Deák József
Tördelõ: Katona Edit és Varga Márta
Szerkesztõségi titkár: Gaálné Szilágyi Olga
Olvasószerkesztõ: Schalk Endre
Korrektor: Szabó Attiláné
Munkatársak: Takács István, Vezda László
Szerkesztõség: VII., Király u. 71.
Tel.: 332-4718;
332-1308; 14-236, 14-238
E-mail: rendorlap.orfk@orfk.police.hu;
titkarsag@zsaru.hu
CÍMLAP: SOÓS LÁSZLÓ
RENDÕR 2008/6.
Egészségünket természetesnek veszszük.
Értékét a betegség adja fájdalmával,
kényelmetlenségével. Hosszabb-rövidebb
idõre nyomot is hagy bennünk a
szokatlan érzés, rossz közérzet. Ilyenkor
a megszokott, rutin teendõket ügyetlenül,
kelletlenül, sõt néha csillagokat látva
végezzük. Gyengének, elesettnek, testünk
által cserbenhagyottnak érezzük
magunkat. Segítségre, támaszra szorulunk.
Nagyon jó érzés, ha az érthetetlen
makacs fájdalom enyhítéséért, megszüntetéséért
van kihez fordulni. Ilyenkor derül
ki, milyen jó, ha van a közelben egy
orvos, aki segíteni tud rajtunk!
A fentihez hasonló helyzet, saját tapasztalat
ismerõs a rendõrség dolgozóinak
is. Aki irodában, számítógép, íróasztal
elõtt tölti el hivatali munkaidejét,
más betegségeket másként él meg, mint
aki napi rendszerességgel éjjel-nappal
szolgálatba jár. A mozgásszegény életmód
ugyanúgy elvezethet mozgásszervi
betegségekhez, mint a rendszeres testmozgással
járó, de az idõjárás viszontagságainak
állandóan kitett, gyakran
váratlan helyzetekkel, akár életveszélylyel
járó szolgálat. Mindezek minimalizálását
szolgálja a mindennapos kiképzés,
lövészet, életszerû harci helyzetek
megoldásának gyakorlása.
A kiképzés vagy a veszélyes szolgálati
feladatok ellátásakor jó érzés tudni
bajba jutva a biztos egészségügyi hátteret.
Azt, hogy baleset, sérülés esetén a
helyi, rendõrorvosi elsõsegély után, ha
kell, ott áll készenlétben az ország egyik
legkorszerûbb gyógyintézménye, az Állami
Egészségügyi Központ (ÁEK), a lehetõségeinek
teljes skálájával. Ez nem
egyszer világszínvonalú ellátást jelenthet.
Az összetett rendõrségi feladatok követelményszintû
teljesítésére csak
egészséges munkatársak alkalmasak.
Ezt szolgálja több lépcsõben is a rendõrség
egészségügyi szolgálata, kapcsolatrendszere
területi egészségügyi szervezetekkel,
és fõként a volt BM-kórház
RENDÕR
TEST ÉS LÉLEK
örökeibe lépõ ÁEK-kel. Már a felvétel
során csak az egészségesek kerülnek a
szervezetbe. Az egészség folyamatos
karbantartását szolgálják az éves
egészségügyi, pszichológiai szûrések, a
rendszeres fizikai felmérések. A korcsoportnak
megfelelõ fizikai fittségi szint
fenntartását segti a hivatásosok számára
biztosított sportolási lehetõség. Budapesten
egyebek közt a Rendészeti
Szervek Kiképzõ Központja vagy a Készenléti
Rendõrség várja a szigorú,
mindennapos kiképzésen túl is a szabadidejükben
sportolni vágyókat.
Egészségünk nem hagy cserben rendkívüli
körülmények között sem, ha mi is
megteszünk minden tõlünk telhetõt fizikai
erõnlétünk, állóképességünk, fittségi
állapotunk karbantartásáért. Régen
nagy elõdeink ezt így fejezték ki: „Inkább
egy vödör veríték gyakorlótéren,
mint egy csepp vér a harcmezõn!” A
rendszeres gyakorolás, sportolás közben
nemcsak testünk, lelkünk is erõsödik.
Az erõs lélek képes megbirkózni a hétköznapok
munkahelyi stresszhelyzeteivel.
Nem enged pótcselekvésekbe, alkoholizmusba,
szerencsejátékba vagy éppen
munkába menekülni. Aki feszültségének
egészséges feloldásával egyedül
nem jut dûlõre, fordulhat segítségért a
rendõrség pszichológusaihoz. Õk jelentõs
tapasztalatokra tettek szert rövid, de
sikeres mûködésük ideje alatt is. A hazai
gyakorlat mellett nemzetközi kitekintéssel
is rendelkeznek. A hétköznapok során
bennünk felhalmozódó feszültség
elõbb-utóbb megtalálja szervezetünk
leggyengébb pontját, és nem ritkán betegséghez
vezet.
Az egész-ség pedig nem pusztán a betegség
hiánya szervezetünkben, illetve a
nagy rendõrségi szervezetben, hanem
egy folyton kiküzdendõ, fejlesztendõ állapot.
Ezt a célt szolgálja egyre hatékonyabban
a rendõrség egészségügyi-pszichológiai
szolgálata.
De nem nélkülünk, csak velünk együtt!
DEÁK
3

„TÖRVÉNYESEN, SZAKSZERÛEN
ÉS TISZTESSÉGESEN!”
– Fõkapitány Úr! Hogyan szervezõdik a fõkapitányság
tevékenysége?
– Kinevezésem óta a központi szerv értékelése
és a mi feladatleltárunk alapján, a helyi
sajátosságokkal kiegészítve határozzuk meg
stratégiánkat. Ezt 1998 elejétõl követjük, ami
az idén kiegészült az ORFK „Fõnix”,
„Biztonság-Bizalom-Becsület” és a „Védõbástya”,
illetve a „Tiszta fejjel” programjaival.
Alapvetõ célunk mindig a szakmai munka
értékeinek megõrzése, keresve az elõrelépés
útját. Másodsorban pedig nagyon ránk fér
a szervezeti kultúra fejlesztése, pedig munkatársaim
hivatástudatára is lehet építeni! Nagyon
fontos életünkben a gazdálkodás. Eddig
17 éven keresztül sikerült adósság nélkül
RENDÕR 2008/6.
megúsznunk. Az elmúlt évben konkrét feladatunk
volt a schengeni csatlakozásra és az
integrációra való felkészülés. Az integráció
révén 1100-ból közel 1800-an lettünk. A több
mint 131 kilométeres Csongrád megyei állam-
és uniós határszakasz határrendészeti teendõi
miatt megnövekedett hatáskörünk, illetékességünk.
Az autópályával kapcsolatos teendõket
is végezzük, az objektív felelõsség
bevezetésébõl keletkezett adatok feldolgozására
is megyénket jelölték ki regionális központnak.
Mint érzékelhetõ, jelentõsen megnõttek
feladataink. Itt, a Schengen és a Balkán
kapujában kiadtunk egy tájékoztató kiadványt:
„Schengen kapujában” címmel.
Munkánk során hiteles forrásokból tájéko-
RENDÕR
A REND BÖLCSESSÉGE
Dr. Lukács János dandártábornok korban a második, beosztásban eltöltött bõ
11 éve alapján a legidõsebb, legtapasztaltabb a megyei fõkapitányok között.
Tavaly 909 km-t úszott, mert „Ép testben ne csak épp, hogy éljünk!” A fõkapitányt
Csongrád megye integrációt követõ új helyzetérõl, a régi jól bevált
módszereirõl, tapasztalatairól, munkastílusáról kérdeztük.
– Hogyan lett rendõr?
– Középiskolás koromtól a Debreceni Dózsa
elsõ osztályú kézilabdacsapatában játszva az
érettségi után szinte automatikusan a Hajdú-
Bihar Megyei Rendõr-fõkapitányság polgári
alkalmazottja lettem. A Szegedi József Attila
Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi
Karán szereztem diplomát. Jogi területet keresve
1982 októberétõl a Szegedi Rendõrkapitányság
vizsgálója, két év múlva csoportvezetõje
lettem, majd beiskoláztak a Rendõrtiszti
Fõiskola átképzõjére. Ezután a Csongrád
Megyei Rendõr-fõkapitányság kiemelt
fõvizsgálója, vizsgálati csoportvezetõje, ’87
májusától osztályvezetõje, ’91 augusztusától
a fõkapitány bûnügyi helyettese, 1997 augusztusától
megbízott, majd kinevezett fõkapitány
lettem.
Kedvenc idõtöltése a sportesemények, koncertek
látogatása, a zenehallgatás, telente
pedig a természetjárás. Jelentõs, a koncerteken
elõadók által dedikált lemez, CD- és
DVD-gyûjteménnyel – könnyû- és mind több
klasszikus zenei –rendelkezik. Az Illés zenekart
elkísérte Csíkszeredára, és a nyári búcsúkoncertjük
kedvéért még a Szigetre is
„beszabadult”.
zódunk: a megyénkben élõk és az átutazók
hogyan érzik, viselik a közbiztonság és a belsõ
rend változását? A megyei közgyûlés és az
önkormányzatok beszámolóinkat kivétel nélkül
elfogadták, és jellemzõen megköszönték
munkánkat. Jó tükörnek ítéljük a fogadóórák
tapasztalatait, a heti egy-két köszönõlevelet, a
rendõri intézkedésekkel szemben bejelentett
panaszok alakulását. Persze az egységes nyomozó
hatósági és ügyészségi statisztikai
rendszer és a baleseti helyzetet demonstráló
szakmai mérõszámoktól sem lehet elvonatkoztatni.
Azt gondolom, hogy fõkapitányságunk
elfogadható és élhetõ közbiztonságot
szolgáltatott a megyében.
– Jól beilleszkedtek a volt határõrök?
– Remélem, így van, és õk is így érzik! Tudatosan
készültünk arra, hogy nagyságrendekkel
többen leszünk, és az ugyanígy megnövekedõ
feladatokra. Miután a mi területünkön
korábban nem mûködött határõr-igazgatóság,
a semmibõl kellett összeállítanunk két
szolgálatot és négy osztályt, illetve tapaszta-
4

latok hiányában mûködtetni három határrendészeti
kirendeltséget, miközben a röszkei és
a nagylaki átkelõ forgalmával országos szinten
is dobogósnak számít!
Arra törekedtünk, az integráció ne okozzon
nagyobb traumát a vártnál, átérezve, mit jelenthet
az, ha valaki a határõr hivatást választotta,
annak készült, esküdött fel és… rendõr
lett. Mindegyikük korábbi munkáját végzi.
Nincs módunk határrendészeti területrõl
rendõrire átirányítani kollégákat. Egy 2006os
schengeni ellenõrzés szerint a Szegedi Határrendészeti
Kirendeltségre kétszáz fõvel
több munkatárs kellene, mint ahányan voltak
akkor. Azóta csak fogytak… De hasonló a
helyzet Nagylak és Kiszombor átkelõjén is.
Próbáltuk apró figyelmességekkel is segíteni
az átállást, és szerény, de ünnepélyes rendõresküvel
fogadtuk be õket. Jólesett hallani február
eleji munkaértekezletünkön az egyik
volt határõr kollégát: „Itt vártak bennünket!”
– Hogyan tartják a kapcsolatot a nyugdíjas
egykori munkatársakkal?
– Mindig fontos volt, hogy a fõkapitányságot
övezõ szervezetek érezzék; törõdik velük
az „anyaintézmény”, és e kapcsolatok lehetõségeit
mi is igyekszünk kihasználni. Ilyen az
IPA Magyar Szekció Csongrád Megyei Szervezete,
a Magyar Rendõrnõk Szervezete
Csongrád Megyei Tagozata, a Rendõr Testedzõ
Egyesület, és nem utolsósorban a nyugdíjasok
tömörülése. Az utóbbiak rendszeresen
felkeresik a szerbiai partnerszervezetet,
de voltak már Romániában is. Nyugdíjasainknak
külön impozáns klubhelyisége van a
Hunyadi téri kiképzõ központunkban, ahol
fõként szerdánként találkoznak. Õk itt élnek
köztünk, ápolva szakmai hagyományainkat,
és fõkapitányságunk számos rendezvényén
korukat meghazudtoló módon aktív résztvevõk;
már-már úgy érezzük, mintha el sem
mentek volna.
– Milyen viszonyt alakítottak ki a munkavállalói
érdekképviseletekkel?
– Kapcsolatunk kiegyensúlyozott. A
BRDSZ, az FRSZ, a Rendészeti Védegylet
mellett nem hagyhatjuk figyelmen kívül a
TMRSZ-t sem. A legjobb tudásunk, felkészültségünk
szerint igyekszünk válaszolni a
felõlük érkezõ megkeresésekre. Senkinek a
pénzére, járandóságára nem törünk. Mindenkinek
biztosítjuk a jogosultságot arra, hogy
ha nálunk nem tudja, akkor a fõkapitánysággal
szemben bírói fórumon érvényesíthesse
követelését.
– Hogyan alakulnak a fõkapitányság nemzetközi
kapcsolatai?
– Annak idején az elõdöm szabta feladatul,
hogy építsük ki, szervezzük újjá külföldi kapcsolatainkat
az akkori Jugoszláviával, majd
Romániával. A Szerbiával való közös munkába
1994-ben a Magda Marinko-ügy nyo-
RENDÕR 2008/6.
mozása hozott új minõséget. Az együttmûködésnek
köszönhetõ az ügy felderítése. Emlékezetes
kriminalisztikai élményem, amikor a
magyar és a szerbiai szakértõ fõkapitányságunk
bûnügyi-technikai osztályán mondta ki,
hogy a Kecskeméten, Szegeden, Palicson és
Szabadkán használt lõfegyver ugyanaz. Ezzel
a sikeres üggyel új lendületet kapott a határ
menti bûnüldözés, a klasszikus bûnügyi, a
gazdaságvédelmi de a közlekedésbiztonsági
területen is. Romániai rendõri együttmûködésünk
tavaly vizsgázott a nyolc halálos áldozatot
követelõ makói közlekedési baleset alkalmával.
A román fél külképviselete útján nyilvánosan
megköszönte munkánkat. Bûnügyi
együttmûködésünkkel pedig az eltûnt makói
kislányra Románia belsejében sikerült rábukkannunk.
Immár a hetedik alkalommal tartottunk
nemzetközi közlekedésbiztonsági akciókat
a kölcsönös tájékoztatás, a segítségnyújtás
jegyében. Aradról, Temesvárról, Szabadkáról
és Kikindáról két-két kolléga jött hozzánk
dolgozni, és a mi munkatársaink is átmentek
a határ túloldalára. Most a nyáron indítottuk
el a strandok biztonsága érdekében
két határ menti városunkban, Makón és
Mórahalmon a közös járõrözést.
A határok lebontásával nyugatról az elsõ
segítõ kéz a Holland Királyság ultrechti régiójából
nyúlt felénk. Ezt a kapcsolatot azóta is
ápoljuk.
Miután Szeged és Darmstadt testvérvárosok,
a korábbi darmsadti fõkapitánysággal, jelenleg
a Dél-hesseni Rendõr-fõkapitánysággal
van korrekt kapcsolatunk. Az egész rendõrség
javát szolgáló információkat sikerült
beszereznünk például a futball-huliganizmus
németországi megítélésérõl, a demonstrációk
kezelésérõl, valamint a szervezeti struktúra és
a szervezetátalakítással kapcsolatos elképzelésekrõl
vagy a közlekedési szankciórendszerrõl.
Jelenleg tervezzük a bûnügyi opera-
RENDÕR
Az egykor mindig zsúfolt
Hegyeshalom kapuszerepét
a röszkei átkelõ vette át
tív területen dolgozó munkatársaink német
mintára történõ továbbképzését. Emellett segédkeztünk
a fenti országokkal bíróságok,
ügyészségek, egyetemek kapcsolatépítésében
is. Megyénk schengeni külsõ határos elhelyezkedése
folytán számos külföldi delegáció
látogat ide. Nemrégiben például a kanadai
miniszter asszony azt mondta látogatása végén,
hogy õ a magyar állampolgárok vízummentessége
mellett foglalt állást anno, és a
nálunk szerzett tapasztalatok megerõsítették
abban, jó ügyet képviselt.
– Milyen stílus vezérli önt munkája során?
– Beiktatásomkor azt mondtam, törvényesen,
szakszerûen és tisztességesen kell dolgozni,
hozzátéve, hogy ha a feltételei fennállnak,
akkor indokolt keménységgel. A rendõr,
ha törvényesen intézkedik, akkor a rendet
szolgálja, ha szakszerûen, akkor munkája kiváltja
a szakma megelégedését. A tisztesség
pedig azt jelenti, hogy bár törvényesek és
szakszerûek vagyunk, de megfelelõ empátiával
és erkölcsi tisztasággal viseltetünk azok
iránt, akiket intézkedés alá vonunk. Munkánknak
minden tekintetben ki kell állnia az
ellenõrzés próbáját. Számomra ezek fejezik
ki a rend bölcsességét.
Az utóbbi években munkatársaimhoz még
több türelem szükséges, mert az állományunk
alaposan kicserélõdött! Több mint hatvan százalékuknak
nincs tízéves szolgálati viszonya,
közel negyven százalékának pedig az életkora
nem éri el a harminc évet. Bár törekszem rá,
de nem mindig sikerül toleránsnak lenni, fõleg
a hanyagságot egyre kevésbé tudom elviselni.
A rendõri munka lényegesen nagyobb
fókuszba került, mint kinevezésemkor, fõként
a média és a civil szervezetek részérõl. Lassan
már nem hibázhatunk. Ennek ellenére büszkén
fel kell vállalni hivatásunkat. Ebben segít
az ORFK által meghirdetett programok sora.
DEÁK JÓZSEF
5

– Fõorvos Úr! Mit kell tudnunk az egészségügyi-pszichológiai
osztályról?
– Az integrációval egy idõben elnevezésünk
és feladatrendszerünk is jelentõsen
megváltozott. A rendõrség korábbi egészségügyi-pszichológiai
szakterülete erõsen bûnügyi-orvosi
súlyú volt. Az új szervezetbe érkezõ
tapasztalt határõr pszichológus szakembergárda
billentette vissza az egyensúlyt, ami
már teljesen új gondolkodást igényel. Ráadásul
a felszámolt bûnügyi orvosi hálózat feladatának
egy részét is gyógyító orvosainknak
kell merõben új teendõként ellátni, mivel tavaly
év végével, uniós elvekre hivatkozással
megszüntették a rendõrség több mint fél évszázados
bûnügyi orvosi szolgálatát. A bûnügyek
helyszínén is tevékenykedõ orvosok
évente öt-hét ezer rendkívüli haláleset boncolását
végezték, akár éjjel-nappal, szombat-vasárnap.
Kiváló, tapasztalt szakembergárda
kényszerült utcára, nyugdíjba, miközben hiányuk
egyre nyilvánvalóbb.
Az integráció orvosi téren rögtön megtörtént,
hisz ki-ki a maga szervezetében egyaránt
gyógyított. A rendõrök folyamatos
RENDÕR 2008/6.
RENDÕR
EGÉSZSÉGKARBANTARTÓINK
Az egészség jelentése valójában
egész-ség: a test-lélek-szellem
egysége, harmóniája. E gondolat közismert,
görög korból ránk maradt formája
az „Ép testben ép lélek!” A
rendõrök testi-lelki állapotáért felelõs
szakterület helyzetérõl az ORFK
Humánigazgatási Szolgálat egészségügyi
és pszichológiai osztályának
vezetõjét, dr. Csatai Tamás fõorvos,
rendõrorvos ezredest, illetve Virág
László ny. alezredest, a pszichológiai
szakterület vezetõjét kérdeztük.
Dr. Csatai
Tamás
Az egyetem elvégzése után a Bács-Kiskun
Megyei Rendõr-fõkapitányságnál, Kecskeméten
kezdett bûnügyi orvosként 1977-ben.
1981-ben szakvizsgázott igazságügyi orvostanból,
majd a Heves Megyei Rendõr-fõkapitányságra
került Egerbe. Itt 1984-tõl vezetõ
orvos, és hamarosan szakvizsgázott társadalom-orvostanból.
1997-tõl vezeti a rendõrség
egészségügyi szolgálatát.
A BM Központi Kórház és Intézményei
nehezen pótolhatók
egészségmegõrzésével, -fejlesztésével foglalkozó
orvosaink közül a szakvizsgával rendelkezõk
házi orvosnak is választhatók, esetleg
foglalkozás-egészségügyi orvosok, és emellett
speciális rendvédelmi tevékenységet is
végeznek. Sajnos azonban az ellátandók létszámához
nem mindenhol elég egyetlen doktor,
miután a hazai és nemzetközi szakmai
standardok mintegy hétszáz fõre számolnak
egy orvost és pszichológust asszisztenciával.
A megyékben pedig még ellátási körünkbe
tartoznak a tûzoltóság és a büntetetés-végrehajtás
nem országos intézeteinek dolgozói, a
megszûnt BM Központi Kórház és Intézményeinek
igényjogosult nyugdíjasai, és a felsoroltak
közvetlen hozzátartozói is. Mindez minimálisan
nyolcvanezer fõt tesz ki, miközben
orvosaink száma a negyvenötezres rendõrséghez
igazodik. A pszichológiai szolgálatnál
6

is kellene még létszámfejlesztés, hisz közösen
kell, hogy garantáljuk a rendõrök testilelki
egészségének, munkavégzõ-képességének
fenntartását az állomány kiválasztásának
pillanatától. Szerencsére ma már nem kérdés,
szükség van-e a rendõrségnek saját egészségügyi-pszichológiai
szervezetre, bár nem is
olyan régen még a takarításhoz, étkeztetéshez
mérték szolgáltatásunkat.
– Sikerült pótolni a BM Központi Kórház és
Intézményei megszüntetésével keletkezett ûrt?
– Sajnos hamar tudomásul kellett vennünk,
hogy az Állami Egészségügyi Központ a
nagy budapesti kórházak egyike, majd’ egymilliós
területellátási kötelezettséggel. Itt a
rendõr, kivárva sorát, a fegyveres és civil betegek
közt ugyanolyan ellátást kap, mint amilyet
kapna például az István-kórházban, vagy
az Uzsokiban. Pszichológusaink is megsínylik
a volt BM-kórház mentálhigiénés osztályának
hiányát, amellyel az ÁEK pszichiátriai
osztálya nem egyenlõ. Az egykori BMkórháznak
egészségügyi-pszichikai-fizikai
alkalmasságot vizsgáló részlege is volt, amit
viszont nem az ÁEK, hanem a Honvéd
Egészségügyi Központ, a Petõfi-laktanya lát
el. Személyesen nagyon jó kapcsolatot ápolunk
orvosaikkal, pszichológusaikkal, de
nincs kellõ mértékû rendészeti tapasztalatuk.
A pszichológia szemszögébõl
A pszichológiai szakterület vezetõje, Virág
László mindehhez a következõt fûzte hozzá:
– Egy esetlegesen „egészségszolgáltatásra”
szerzõdött külsõ cég és a rendõrség céljai
nem azonosak. A szolgáltatónak a pénzéért
teljesen mindegy; csúcsmenedzserrõl, kertészrõl,
bankárról vagy rendõrrõl van szó…
Egy esemény, csapaterõs biztosítás helyszínén
pedig tényleg olyan orvos, pszichológus
is helytállhat, akinek fogalma sincs a rendõrség
mûködésérõl, az ilyen események jellegérõl?
A rendõrorvos, pszichológus „ára” mellett
viszont ott szerepel egyebek közt a hiányukban
a szervezetet elhagyók képzési vagy
a kiesõ munkanapok költsége is!
– Milyen megoldandó feladatok elõtt áll a
pszichológiai szakterület?
– Csopaki elsõ szakmai értekezletünkön
fogalmazódott meg, hogy egységesíteni kellene
mûködésünk tárgyi feltételeit; a jól felszerelt
vidéki pszichológiai laborok mellett
elõfordul olyan megye, ahol nincs irodája
sem a pszichológusnak. Fõkapitány úr kérésére
készített anyagból kiderül, hogy az állomány
jelenlegi egészségügyi-pszichológiai
helyzete stabil, munkavégzésük megfelelõ,
de prognózisunkban jeleztük, hogy várhatóan
növekszik az egyéni lelkisegítség-kérések
száma. Ezért indokolt a módszertani fejlesz-
RENDÕR 2008/6.
Virág László
A Kossuth Lajos Katonai Fõiskola határõr
szakát követõen õrsparancsnok-helyettes
Hanságban, majd ismét a fõiskolán különbözõ
beosztásokban dolgozik. Elvégezte a Zrínyi
Miklós Katonai Akadémiát, ’97-ben a
debreceni egyetem pszichológusi szakát, illetve
2001-ben a BME munkahelyi szervezet-szakpszichológusi
képzését. 1992-ben
került a határõrség humán szolgálatának
pszichológiai alosztályához.
tés a testi és a lelki egyensúlyt szolgáló szakpszichológiai
ágakban egyaránt.
A rendõrség fiatal állománya is a kortársakéval
megegyezõ gondokkal birkózik, és az
egyik legstresszesebb munkakört gyakorolja
nap mint nap, amihez nagyon erõs pszichológiai
egészségügyi biztosításra lenne szükségük.
Vannak olyan kockázati tényezõk, amelyek
kezelése eszközeink mellett a munkafeltételek,
munkaterhelés oldaláról vezetõi beavatkozásokat,
fejlesztéseket is igényelnek.
Reagálókészségünk növelésekor mind hangsúlyosabb
a prevenció és a felkészítés. Az utólagos
krízisintervenció sem veszíti el jelentõségét,
hisz az elsõ félév során a kollégák közel
száz esetben léptek közbe sikerrel a jelentkezõknél,
illetve az orvos, munkahelyi vezetõ
kérésére. Ez azt is mutatja, hogy a megyéknél,
szervezeti elemeknél teamjeink jól összekovácsolódtak,
közösen éppen egy rendvédelmipszichológiai
protokoll összeállításába fogtunk.
Osztályunk nemrégiben megfogalmazott
stratégiai célja a kompetencia alapú
egészségügyi és pszichológiai szolgáltatások
biztosítása, a szakmai igényeknek, a feladatrendszernek
és a szervezetnek megfelelõen.
– Az EU-ban és Magyarországon is mind
RENDÕR
nagyobb figyelmet szentelnek a munkahelyi
stressz megelõzésének, egészségkárosító következményei
csökkentésének. És nálunk a
rendõrségnél?
– Mi is elkezdtünk egy ilyen programot,
felkészítve kollégáinkat. Már csak az IRMtõl
várjuk a kockázati tényezõk megfogalmazását.
A munkahelyi stresszforrások beazonosítására
országos kutatást indítottunk. A
legnagyobb stresszt a munkaterhelések és
feltételek diszharmóniája szüli; például a virtuális
állománytáblák nem várt következménye.
Nagy gond a bekerülõ fiatal számára a
karrierrendszer, a kiszámítható életpálya hiánya,
amely a látszat ellenére egyetlen hazai
fegyveres szervezetnél sincs. Gyakori viszont
a rendõrségnél, a vezetõknél is, hogy
egy ember két-három munkakört visz, folyamatosan
helyettesít, ami óhatatlanul túlterheli
az egyént. Ráadásul most egyszerre két generáció
kiáramlott a szervezetbõl, így az idõsebb
korosztály eddigi folyamatos kapcsolati
támogatása megszûnt. A fiatal, tehetséges
vezetõi gárda elmagányosodott, nincs kitõl
kérdezzen. Egy hónappal ezelõtt a szervezetben
már csak néhány száz ötven év fölötti
ember volt. A munkahelyi stressz csökkentésére
fel kell az embereket világosítani, technikákat
tanítva felismerésére, kezelésére. De
legalább tudjanak segítségért fordulni, mielõtt
megjelenik fizikai szinten a tipikus
stresszbetegség, a magas vérnyomás, a szívés
érrendszeri elváltozások valamelyike.
Mert ha valaki képtelen a stressz kezelésére,
akkor számára maradnak a pótcselekvések,
alkohol, szerencsejáték. Ezzel megromlik
munkahelyi, családi kapcsolata, és elõbb elveszíti
az illetõ a munkáját, majd késõbb a
szervezet kiveti a vegetáló munkatársat.
– Van, akinek a hite is segít a mindennapi
stressz legyûrésében…
– Ezért örülünk az egyházak által felajánlott
segítségnek, elsõ lépésként az imaszobának.
Az egyházaknak is vannak speciális eszközei,
amelyek nem tartoznak a mi repertoárunkba.
Aki segíti munkánkat, és a személyi
állományunkért tesz, tenni képes, azt mi partnerként
fogadjuk. A sokszínûség pedig gazdagítja
a közös tapasztalatokat, és minél többen
segítenek, annál jobb a mi munkánk
szempontjából is. Minden olyan karitatív
egyesülettel, egyházzal kapcsolatot tudunk
ápolni, amelyek tagjai az állományunk lelki
egészségét szolgálják! Az õrzött szállásoknál
különösen, de globalizálódó világunkban is
kifejezetten hangsúlyosak az interkulturális
ismeretek, mert minél jobban felkészült pszichésen
az állomány, annál jobb lesz az intézkedési
képessége, cselekvési biztonsága.
Mindazt, ami akár egy ember életét is megmenti,
örömmel fogadjuk!
DEÁK JÓZSEF
7

„JAVÍTANI, JOBBÍTANI, JAVÍTANI!”
Az integráció eredményeként a volt belügyi
igényjogosultak immár a gyógyítás teljes
vertikumához közvetlenül, azonnal hozzájuthatnak.
Például szívsebészethez, de más
egyéb nagyon jelentõs eszközfejlesztési irány
elõnyeit is élvezhetik, amelyek a Városligeti
fasor – ugyan patinás épületeiben – aligha valósulhattak
volna meg. A csaknem másfél éve
megnyitott intézményben végéhez közeledik
a minõségirányítási rendszer kiépítése, az informatikai
rendszer komplettálása. Emellett a
tudományos, magas szintû orvoslást megcélozva
és a katonai, rendvédelmi szervek orvosai
közötti együttmûködés elmélyítésének
irányába egyaránt történtek határozott lépések.
Az intézet fõigazgatóját, dr. Szilvásy István
orvos dandártábornokot kérdeztük az elsõ
idõszak küzdelmeirõl, az igényjogosultak
körében kialakult tévhitekrõl.
– Hogyan illeszkedtek a korszerûen felszerelt
ÁEK-be az IRM Központi Kórház és Intézményeinek
egykori igényjogosult szervezetei?
– Arra törekedtem, hogy valamennyi érintett
szerv minél hamarabb lássa az új struktúrában
is a helyét, és véleményének súlyát.
Ezért együttmûködési megállapodásokat kötöttünk
minden korábbi igényjogosult szervezettel,
egyebek közt a budapesti rendõrfõkapitánnyal,
a Nemzetbiztonsági Szolgálatok
vezetõivel. Emellett szervezetszerû katonai
fõigazgató-helyettesem jól ismeri és képviseli
a rendvédelmi, illetve a vasúti munkaterület
egészségügyi problémáit. Az õ munkáját
határõrbõl lett rendõr orvos szakértõk is segítik.
A BM-kórház több vezetõje átkerült ide,
magas beosztásba, kellett a vérfrissítés az
ÁEK-be. A honvédségi vezetés nagyon centralizált,
bürokratikus, kevéssé hatékony volt.
Technikai színvonalunkról; háromszázötven
ágyunk valóban nagyon korszerû felszereltségû,
de a kórház aktív ágyainak száma
1156, amelybõl 1116-ra tudunk fogadni betegeket.
A Podmaniczky utcai telephelyünkön
és itt két pavilonunk ágyaira viszont sajnos
nem lehet mondani, hogy a 21. század színvonalát
képviselnék. A megszüntetett BMkórház
minden betegszobájához volt fürdõszoba
és WC, míg a Podmaniczky utca
RENDÕR 2008/6.
RENDÕR
ÁEK-DIAGNÓZIS
A létrehozás koncepciója szerinti
központi állami kórház, az Állami
Egészségügyi Központ (ÁEK) háromezer
dolgozója hét telephelyen várja
a gyógyulni vágyó rendvédelmi,
vasutas, honvédségi és a területi
kötelezettség alapján ellátandó
magyar állampolgárokat is.
Dr. Szilvásy István, elvégezve az orvosi egyetemet, 1985-tõl a pécsi tüzérezred, majd a Gyõri Határõr-igazgatóság
csapatorvosa, 1989-tõl pedig a Határõrség Országos Parancsnokságáé. 1996tól
a határõrség egészségügyi, majd egészségügyi-pszichológiai osztályát vezeti. 1999-ben pályázta
meg elõször a BM Központi Kórház és Intézményeinek a fõigazgatói állását, amelyet 2005.
október 1-jétõl nyert el. Az intézmény a négy kórház integrációjáról szóló következõ évi kormánydöntés
alapján 2007. június 30-ával megszûnt ugyan, de elõtte nagy szerep hárult rájuk az integráció
elõkészítésében. Így az új ÁEK struktúrájának létrehozásakor jelentõsen érvényesíteni tudták
a BM-es rendvédelmi érdekeket. Az orvos dandártábornok 2007. július 1-jétõl az Állami Egészségügyi
Központot vezeti. Törekvése alapján itt is szeretné megvalósítani a korábbi kisebb létszámú
munkahelyein elismert, jellemzõen családias, összetartó légkört. Ennek megfelelõen a központban
dolgozóknál mind több jel utal az egy intézményért folytatott közös munka kibontakozására.
8

használhatatlan állagú épületét hatszáz ágy
számára csak alacsony komfortfokozatúra sikerült
feljavítani.
Sajnos emellett, ugyan csökkenõ számban,
de még mindig akadnak munkatársaink körében
a betegellátás szakmai tartalmát nem
érintõ, viszont nem kívánatos viselkedési formák.
Álláspontom szerint a beteg azért jön
ide, mert rosszul érzi magát, problémája van.
Az õ viselkedésébe sok minden belefér, az
egészségügyi dolgozóéba azonban csak az,
hogy ezt akceptálja, tolerálja és segítsen. Lehetõleg
kedvesen, de határozottan a gyógyulás
érdekében. Amit nem mindig könnyû
elérni, de mindenképpen a szolgáltatás, szolgálat
irányába haladunk.
Patina
– Mennyire sikerült az IRM KKI családias
hangulatát átilleszteni az ÁEK modern infrastruktúrájába?
– Ezzel még mindig vannak komoly problémáink,
de nagyon egyszerû az ok. A MÁVkórház,
a Szabolcs utcai Országos Gyógyintézeti
Központ, az IRM KKI és a Központi
Honvéd Kórház megszûnt ugyan, de az integrált
állami intézmények ÁEK néven a volt
Honvéd- és a MÁV-kórház területére költöztek,
így az átlagember szemében mintha csak
az utóbbi bõvült, korszerûsödött volna. Az
említett magas presztízsû, komoly szakmai
színvonalú intézmények több évtizedes patinája
a lelkekben tovább él, ami alapján az
elõd intézményi csoportok egy része továbbra
is megkülönböztetik magukat. Van aki elszenvedi
a befogadott érzését, de van, aki
olyan magas nemzetközi szakmai színvonalon
áll, hogy a munkahelyváltozással nem is
foglalkozik. Viszont a volt Honvéd Kórház
dolgozóinak munkaviszonya formálisan sem
szûnt meg, és a négy kórház integrációját követõ
hónapban a honvédelmi miniszter úr augusztus
20-i beszédében kijelentette: „Fölépítettük
az új Honvéd Kórházat, ahová szeretettel
várjuk a rendõröket, tûzoltókat, vasutasokat
és a polgári lakosságot!”…
Javasoltam egy kompetens humán szakemberekbõl
álló tárcaközi felügyelõ bizottság
létrehozását a tárcaérdekek megvalósulásának
ellenõrzésére. Ebbõl akkor nem lett semmi,
de idõszerûsége miatt most ismét kezdeményeztem
a javaslatot. Ez nekem is nagy segítség
lenne, hisz egy honvédelmi miniszteri
2007. december 28-i határozat szerint az
ÁEK neve immár HM ÁEK lett. Viszont nem
igaz az a híresztelés, hogy a Honvéd Egészségügyi
Központ (HEK) bekebelezett minket.
A velük kötött együttmûködési megállapodás
alapján a Magyar Honvédség katonai
igényeit, egészségügyi feladatait a sorállomány
idején még hat Honvéd Kórház helyében
követelt magas színvonalon mi látjuk el.
Ezért mintegy ötszáz hivatásos státusban kell
katona egészségügyi állományt foglalkoztatnunk.
Az ÁEK látja el jogszabályokban kijelölt
feladatait a HEK közremûködésével,
mint például a rendvédelmi szervek állománya
egészségügyi alkalmasságának vizsgálatát.
De amennyiben a rendõrség egészségügyi
szolgálata akarja, és képes az ÁEK szakmai
hátterével kiépíteni a maga minõségbiztosítá-
RENDÕR 2008/6.
si rendszerét, és ha kialakítana és mûködtetne
egy egységes, az egész ország területére érvényes
decentralizált alkalmassági rendszert, ez
valóban tisztább viszonyokat eredményezne,
és én is támogatnám. Így vissza lehetne térni
arra, hogy az elsõ fokú szûrést vidéken végezzék
el Budapest helyett, és csak a nehezebb
esetek vagy a másodfokú kerülne az
ÁEK megbízásából a HEK-hez.
– Igaz-e, hogy a honvédségi betegek soronkívüliséget
élveznek?
– Én még olyan rémhírt is hallottam, hogy
rendõrök nem kerülhetnek be Hévízre!
Pályázatomban külön kitértem egy esetleges
vasutas, rendõr vagy honvéd ügyfélkapu
bevezetésének célszerûtlenségére. Ezt el is
kerültük, új ügyfélhívó rendszerünk 14 kapujának
valamelyikéhez, a legfrekventáltabb,
reggeli nyolc és fél kilenc között legfeljebb
pár perces várakozással el lehet jutni a rendelõrintézeti
és szakambulanciai sorszámért.
Ahol viszont attól függõen kell várakozni, hányan
jelentkeztek be arra a napra. A várakozási
idõket többféle módszerrel próbáljuk csökkenteni.
Sajnos néhány eset még rávilágít a
betegirányítási rendszerünkben maradéktalanul
ki nem küszöbölt anomáliákra, hiányosságokra.
A még mindig tartó tanulási folyamat
során orvos, beteg egyaránt érdekelt, és segíthet
a felmerülõ problémák megoldásában.
Ahogy a rendõrség imázsa javul a társadalomban,
úgy javulni fog az ÁEK-ben is. A
kommunikáció is javítja ezt a helyzetet. Ezt a
két-három évet kell kivárni, amíg hozzászoknak
az emberek.
Minõség
– Talán ebben is segíthetnének a BM KKIban
elkészített, külsõ szervek által auditált
minõségirányítási rendszer tapasztalatai. Elkezdõdött
ez az Állami Egészségügyi Központban
is?
– Tavaly júliusban alakultunk, és már szeptembertõl
beindítottuk az új magyar egészségügyi
ellátási standardok 1.0 verziójának a kiépítését.
Mindig lesznek panaszok, de amenynyiben
ezek már egy minõségirányítási rendszerbe
épülnek be, akkor nem sikkadhatnak el,
hanem orvosolhatók. Emellett bárhol, a mûködési
zavar kijavításában a betegnek is felelõssége
van, kötelessége jelezni a problémákat
akár a rendelõintézet vezetõ orvosa felé.
Nem kevés energiára van szükség a legapróbb
változtatások keresztülviteléhez is. Az
elsõ intézkedésemben szerepelt, hogy a fehér
munkaruhán, köpenyen betegágy mellett az
orvos és szakdolgozók számára a rendfokozati
jel viseléséhez nem ragaszkodom. Hisz
ilyen helyzetben a hierarchiát csak a szaktudás
jelentheti.
Változatlanul él bennem még a BM-kórházi
pályázatomban, és a mostaniban is szereplõ
szándékom, amit minden lépésem szolgál:
javítani, jobbítani, javítani! Ehhez bevezettünk
egy a betegellátást javító érdekeltségi
rendszert, és a dolgozóinknak is igyekszünk
minden jogos igényét kielégíteni, hogy felszabadultan,
minél kevesebb problémával
tudjanak jönni dolgozni, ami a mai bérviszonyok
közepette nagyon nehéz. Ennek ellenére
egy fõre vetítve a bérek és közterheik az
idén 600 ezer forinttal haladják meg az elõdintézmények
megfelelõ 2006-os átlagát. Kórházunk
OEP-bevételeinek kilencven százaléka
bérre és egyéb juttatásokra fordítódik, ami
más, vidéki kórházakban hatvan százalék körüli
hányad szokott lenni.
– A rendõrség egészségügyi szolgálatának
vezetõje egyebek közt hiányolja az ÁEK-bõl a
BM-kórház mentálhigiénés osztályát…
– A BM KKI mentálhigiénés osztálya valóban
nagyon jól mûködött. Ezt az ÁEK-be
nem tervezték be, miután itt mindig is egyetemi
oktató szintû pszichiátriai részleg mûködött,
amit törvény alapján az OEP finanszíroz.
A területi ellátási kötelezettségbõl, illetve
a regionális egészségügyi tanácsok döntésébõl
adódik, hogy milyen területre van az
adott kórháznak kapacitás szerzõdése. Pszichiátriára
rendelkezünk ilyen szerzõdéssel,
mentálhigiénére nem, viszont a mentálhigiénés
terület az a pszichiátria része. A BM-kórházhoz
képest valóban visszalépésnek tûnik a
mentálhigiénés részleg hiánya, de azt gondolom,
a rendõrségen belül a pszichológiai
szakterület erõsítésével nagyon sok dolgot lehet
javítani, de én is érzem, hogy a korábbiakhoz
képest van egy kis hézag, amit ki lehetne
tölteni. De jelenleg sokkal jelentõsebb finanszírozási,
illetve OEP együttmûködési
kérdéseinknek kell elõbb a végére járnunk.
Egy másik harcunk az volt az ÁEK létrejöttéig,
hogy legyen házi orvosi ellátás, de az
ÁEK-határozat ezt mégsem tartalmazta. Úgy
sikerült áthozni a belügyi dolgozók háziorvosait,
hogy vállalkozó háziorvosként helyiséget
bérelnek, hasonlóan a foglalkozás-egészségügyhöz.
Fogászatok viszont minden
szervnél vannak, ezért az ilyen szakrendelõk
idehozatala szintén nem volt egyszerû.
Világszínvonal
RENDÕR
– Mik a terveik a közeljövõben?
– Legfontosabb, hogy a Podmaniczky utcai
telephely valamilyen módon ideköltözhessen.
Erre van esély, de ennek megoldása tárcaszintû
folyamat, amihez mi minden szakmai segítséget
megadunk, létre is hoztunk egy szakmai
tanácsadó csoportot. Következõ nagyon fontos
irányunk az egészségügyi központ informatikai
rendszerének tökéletesítése olyan
szintre, hogy ezzel a rendõrségi egészségügyi
szolgálat is online kommunikálni tudjon. Orvosszakmailag
szinte semmi ösztönzés nem
kell, mert valamennyi osztályunk vezetõ fõorvosa
ambíciózusan a szakma csúcsát nyújtja
és követeli meg, több területünk világszínvonalú
tevékenységet folytat. Például traumatológus
fõorvosunk a minap számolt be
arról, hogy több témában jelentõs világsikereket
értek el az ÁEK technikai hátterével. Nagyon
fontos a sürgõsségi betegellátó osztályunk
személyi állományának létszámbeli és
pszichés megerõsítése. Kórházként versenyképességünket
meg kell hogy teremtsük, hisz
lesznek olyan egészségügyi intézmények,
akik versenytársnak fognak minket tekinteni,
ezért nem lehet, hogy ne dolgozzunk hatékonyan.
Ez a törekvésem minden intézményünkkel
kapcsolatban, hisz ha nincs fejlõdés,
az a régióban azt jelenti, hogy visszaesés van.
DEÁK
9

A fórum a BRDSZ írásos kérdéseire adott
szóbeli válaszokkal kezdõdött, miután az RV
és az FRDSZ már megkapta az írásos reagálást.
A BRDSZ kezdeményezte kontrollálni a
kapitányságok éves kötelezõ munkaegészségügyi
ellenõrzéseinek megtörténtét, a feltárt
hiányosságok felszámolását. Javasolta
megvizsgálni a nyugati belsõ határos megyei
fõkapitányságoktól elvont üres státusokra kinevezett
egykori határõrök beosztásának
helyzetét, stabil megoldás megtalálását. A
munkáltató hangsúlyozta az érintettek kezdeményezõkészségének
fontosságát is.
Ezután az FRSZ egyebek közt felvetette a
RÉT dicséretes konstruktivitását, ami példa
lehetne a területi érdekegyeztetõ fórumok
számára is, hisz a legtöbb probléma helyben
megoldható. Rákérdezett a munkáltató és az
országos szinten nem reprezentatív negyedik
RENDÕR 2008/6.
érdekképviselet, a TMRSZ viszonyára,
amely alapján az utóbbi, a másik három reprezentatív,
együttmûködési megállapodást
aláíró szakszervezettel szemben egyedüliként
helyiséget kaphatott a Rendõrségi Igazgatási
Központban.
A BRDSZ örömmel nyugtázta, hogy az
Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnál
végre elkezdtek megemlékezni a munkavállalók
kerek évfordulóiról, és többen kaptak ezzel
járó soros elismerést. Ugyanakkor megosztotta
a RÉT részvevõivel azt a friss információját,
amely szerint a szolgálati törvény módosításához
nincs pénzügyi fedezet a jövõ évi költségvetés-tervezetben,
ezért Hszt.-módosításra az
idén valószínûleg nem kerül sor. Egyúttal felvetette
az életpályamodell mostoha sorsából
adódó veszélyeket a rendõrségre nézve.
Az FRSZ kifejezte felháborodását az életbe
RENDÕR
Novemberi RÉT-elõzetes
A Rendõrségi Érdekegyeztetõ Tanács soros ülésérõl készült vázlat alapján ezúttal
csak a fõbb témákat érintjük. A többi felmerült kérdést, választ a teljes
jegyzõkönyv, egyéb írásos anyagok birtokában következõ számunkban közöljük.
lépõ lakáscélú támogatások diszkriminatív
jellege miatt.
A munkáltató válaszában hangsúlyozta, jogos
az érdekképviseletek felvetése a TMRSZ
által kapott helyiséggel kapcsolatban; a helyzet
szerencsétlen véletlenek egybeesésébõl
állt elõ. Egyetért az életpályamodell hiányának
várható következményeivel, ugyanakkor
a többi felvetett kérdéssel kapcsolatban javasolta
az érdekképviseleteknek inkább a közös
megoldások keresését a kilátásba helyezett
újabb perek helyett. A lakáscélú támogatás
beindulásánál pedig az ebbõl kimaradók miatti
felháborodás helyett azt kellene értékelni,
hogy az ország jelenlegi helyzete ellenére
évente hatszáz tiszthelyettes jelentõs támogatást
kaphat lakásproblémája megoldásához.
Az OKÉT-ülés határozatáról a BRDSZ tájékoztatta
a megjelenteket; mely szerint az
idei infláció ellensúlyozására december elején
a korábban kifizetett bruttó tízezer forintos
összeg mellé mindenki kap illetményéhez
bruttó húszezer forintot.
A munkáltató tájékoztatta a RÉT-et, hogy a
szervezet számára várhatóan rendkívül nehéz
költségvetési évben is sikerülhet jövõre megõrizni
a béren kívüli juttatások idei nívóját.
Végezetül a meghívott vendég, az ORFK Humánigazgatási
Szolgálat nyugdíjmegállapító
osztályának vezetõje tájékoztatta az érdekképviseleteket
a magán-nyugdíjpénztári tagsággal
kapcsolatosan felmerült problémákról,
megoldási lehetõségekrõl. Bevezetõjében a
közelmúlt példáival igazolva, bebizonyította,
hogy a számok elbûvölõ látszata ellenére sem
érdemes a fiataloknak idõ elõtt szolgálati
nyugdíjba vonulni.
A következõ RÉT-ülésre, a végleges rendõrségi
költségvetés ismeretében, várhatóan
december közepén kerül sor.
DEÁK
10

Személyügyi hírek
Az 1956-os forradalom és szabadságharc
évfordulója alkalmából
a tábornoki kinevezéseket elõzõ
lapszámunkban közöltük. Rajtuk
kívül a szolgálat kimagasló ellátásáért
kitüntetésben és elõléptetésben
részesültek:
Bátorsági Érdemjelet kapott: Dominek Jácint
hadnagy, Fiedrich Tamás zászlós,
Dékány Tibor törzsõrmester.
Ezredessé lépett elõ: dr. Balogh János alezredes,
dr. Csizek Tibor alezredes, Galuska-
Tomsits László alezredes, dr. Gere Zoltán alezredes,
Krajnyák Péter alezredes, Krammer
György Zsolt alezredes, Túrós András alezredes
és dr. Zélity László alezredes.
Feltételhiányos elõléptetésben részesült:
Harmati Béla õrnagy, Szabó Zoltán õrnagy,
Komenda Illés százados, Makayné Gyõri
Enikõ fõhadnagy, Máté Tamás fõhadnagy,
Zsinka András fõhadnagy, Gál János fõtörzsõrmester,
Gyócsi László fõtörzsõrmester,
Gyõri Csaba fõtörzsõrmester, dr. Kiss Sándor
fõtörzsõrmester, Kovács Lajos fõtörzsõrmester,
Kovács Sándor fõtörzsõrmester, Lõrincz
István fõtörzsõrmester, Nagy Gábor fõtörzsõrmester,
Nagy Lilian fõtörzsõrmester, Soltész
György fõtörzsõrmester és Verhás Szilárd
fõtörzsõrmester.
Rendõrségi fõtanácsos címet kapott: Ambrus
Zoltán alezredes, Benedek Barnabás alezredes,
Borsos Béla, dr. Brunáczki Margit alezredes,
Csizner Zoltán alezredes, Csontos
RENDÕR 2008/6.
János alezredes, Faller Ferenc alezredes, Fehér
Anikó alezredes, dr. Fellegi Norbert alezredes,
Ferincz József alezredes, Gyenei Zoltán
alezredes, dr. Ipsits Csaba alezredes, Kántor
Péter alezredes, Kovács József alezredes,
Kovács Zsolt alezredes, dr. Kövesdi József
alezredes, dr. Toronicza Gyula alezredes,
Szakács László alezredes, Kákai Ildikó õrnagy
és Varga Mihály õrnagy.
Rendõrségi tanácsos címet kapott: Bubán
László alezredes, Deseõ Dorottya alezredes,
Janik József alezredes, Kocsis Irén Mária alezredes,
Lõrinczné Dallos Éva alezredes,
Pitkó László alezredes, Szabó Jenõ alezredes,
dr. Szelezsán Erika alezredes, Szmutkú Fe-
RENDÕR
renc alezredes, Takács Csaba alezredes, Tóth
Csaba alezredes, Tamási Zsolt alezredes, dr.
Tóth Tamás alezredes, Tóth Zoltán alezredes,
Huszár András õrnagy, dr. Nováky Mónika
õrnagy, Varga Balázs õrnagy és Esze József
fõtörzszászlós.
Szent György Érdemjelet kapott: dr. Ambrus
Ágnes ezredes, Pigler István alezredes,
Szász József alezredes és Tóth László alezredes.
Szent László Érdemjelet kapott: Csernyi
Sándor alezredes, György Sándor alezredes
és Mezõ László õrnagy.
Összeállította: TAKÁCS ISTVÁN
VEZDA LÁSZLÓ FELVÉTELEI
11

A rendõri szervek baleseti ponttérképet
vezetnek, amely megmutatja,
hogy egy adott útszakaszon hol
történik a legtöbb baleset. A ponttérkép
kivonatos része a veszélyes
útszakaszok helyét megyei bontásban
megjeleníti az ORFK internetes
honlapján, amely a nagyközönség
részére is hozzáférhetõ.
További intézkedés céljából 2008. szeptember
30-án az ORFK közlekedésrendészeti
fõosztálya megküldte a megyei rendõr-fõkapitányságok
rendészeti igazgatóinak, valamint
a Budapesti Rendõr-fõkapitányság rendészeti
helyettesének a balesetveszélyesebb
útszakaszok listáját. Kérték, hogy vegyék fel
ismételten a közútkezelõkkel a kapcsolatot,
és a segítségükkel határozzák meg azokat a
pontos helyszíneket, ahol a legtöbb baleset
történt. Ezek ismeretében, valamint a kiváltó
okok, körülmények figyelembevételével a területi
szervek javaslatokat tettek, hogy a
meghatározott helyszíneken milyen forgalomszervezési
beavatkozásokkal lehetne
csökkenteni a balesetek számát.
Ennek fõbb oka, hogy a területi szervek jelentései
szerint néhány útszakaszon a korábban
javasolt és megvalósult beruházások éreztetik
jótékony hatásukat a közlekedésben,
amelyet a baleseti adatok csökkenése is mutat.
További ok, amiért nem indokolt egyes útszakaszokon
több intézkedés, hogy az adott
úton bekövetkezett balesetek nem azonos
helyszínen, illetve eltérõ okok miatt történtek.
Több esetben nem forgalomszervezési
hiányosságra vezethetõek vissza, így azok
megelõzésére további forgalomszervezési be-
RENDÕR 2008/6.
AZ ÉLETÉ AZ ELSÕBBSÉG
Baleseti
gócpontok
avatkozás nem érné el a kívánt hatást. Ezekben
az esetekben a fokozottabb rendõri jelenlét
és ellenõrzés lehet a megoldás.
Több megyébõl jelezték, hogy az egyeztetések
alkalmával megállapítható: a közútkezelõk
figyelemmel kísérik területük baleseti
adatait, és keresik a veszély csökkentésének
lehetõségeit, amelyhez a rendõrség is a javaslatait
adja. De ezek megvalósításának általában
– a közútkezelõk állítása szerint – az
anyagi források határt szabnak.
A következõ forgalomtechnikai javaslatok
születtek: új utak építése, a régebbiek felújítása,
szélesítése és közlekedési csomópontok
létesítése. Jelzõlámpák és jelzõtáblák kihelyezésével,
sebességkijelzõ készülékek felállításával
szintén csökkenteni lehet a baleseteket.
A kerékpár- és gyalogutak, valamint körforgalmi
csomópontok kialakítása is a biztonságos
közlekedést segítik.
RENDÕR
Hasznos a balesetveszélyes
útszakaszok feltérképezése
A fokozott rendõri jelenlét és a sebességmérés csökkenti a karambolok számát
A fentieken túl a fokozott rendõri jelenlét és
ellenõrzés – elsõsorban sebességmérés – szükségességére
mutattak rá a területi szervek. A
közútkezelõkkel a késõbbiekben is folyamatosan
tartani kell a kapcsolatot, és a balesetek
elemzése során javaslatokat kell tennie a rendõrségnek
a balesetveszélyes helyek, csomópontok
forgalomtechnikai változtatásaira.
Néhány útszakasz esetében a további forgalomtechnikai
beavatkozás nem indokolt, mivel
azok forgalomszervezése rendezett, az útburkolat,
a táblázás, a jelzõlámpák és gyalogátkelõhelyek
megfelelõek. Ennek ellenére tapasztalható,
hogy még mindig magas a balesetek
száma néhány területen. Ez is mutatja, hogy a
Magyarországra jellemzõ közlekedési morálon
– a forgalomban résztvevõkkel közösen –
javítani szükséges.
Szöveg és kép: TAKÁCS
(A KÉPEK ILLUSZTRÁCIÓK)
12

BM felirat van a fõbejárat fölött. Megtudom,
nemcsak Belügyminisztériumot jelent a
beavatottaknak, hanem a német nyelvterületrõl
jövõknek Bad und Massage-t.(fürdést és
masszázst). Így szokták meg, hiba lenne változtatni.
Évek óta csoportosan visszatérnek,
hozzák a valutát.
Az igazgató, Németh Lajos régebben azt
nyilatkozta, az ágyak felét – mintegy százat –
az egészségbiztosító finanszírozza. A másik
felét piaci áron értékesítik, elsõsorban külföldieknek.
De beutalóval nem rendelkezõ, fizetõképes
magyar biztosítottak is igénybe vehetik
ezeket a szolgáltatásokat. Üdülési csekket
is elfogadnak. A napi térítés – teljes ellátással,
orvosi vizsgálattal, kezelések díjával,
uszodahasználattal – 11 ezer forint.
Az ÁEK létrejötte elõtt – ha nem is volt
mindig elegendõ hely – ez az ágyszám majd-
RENDÕR 2008/6.
nem kielégítette az igényeket. Igen ám, de akkor
(csak) mintegy 60 ezer igényjogosultat
tartottak számon, manapság pedig több mint
egymilliót. A rendvédelmi szervek aktív és
nyugállományú dolgozóin túl a központi kór-
RENDÕR
Utókezelés elõrelátással
Kormányrendelet határozott
arról, létre kell hozni AHOL FÕ AZ EGÉSZSÉG
a tárcaközi intézmények
kórházát, az Állami
Egészségügyi Központot (ÁEK).
Ennek része lett a volt
BM Szanatórium is, HM Hévízi
Rehabilitációs Intézet néven.
házhoz tartozó fõvárosi kerületek lakosai is
igényjogosultak lettek.
Sokszorozódott a gyógykezelésre várakozók
száma, hiszen a mozgásszervi megbetegedések
dobogós helyen vannak. Itt jegyzem
meg, nem csak idõsebb korban. Sajnos, életünk
részévé váltak a tüntetések, az erõszak,
az ünnepeket bemocskoló rendbontások,
amelyeknek nem elõidézõi, csak szenvedõ
részesei a közrendet óvó rendõrök. Az utcai
zavargásokban sérülést szenvedõ, utókezelésre
szoruló rendvédelmisek soron kívül juthattak
a hévízi szanatóriumba. A gyógyhelyen
– ahol elõrelátó az utókezelés – a mozgásszervi
elváltozásokat kezelõ szakorvosok,
asszisztensek mellett szükség szerint pszichológus
is segíti a felépülést, az újra szolgálatba
lépést.
A jelentkezõk – amennyiben indokolt –
belgyógyász és reumatológus szakorvos javaslatával
érkeznek Hévízre. Igazolni kell,
hogy nincs ellenjavallat (kontraindikáció),
amely miatt nem ajánlott, sõt veszélyes lehet
a gyógyvízi kúra. Ezek körébe tartozik a magas
vérnyomás, a rosszindulatú daganat, keringési
zavart okozó szívbetegség, pajzsmirigytúltengés,
májzsugor stb.
Jól felszerelt konditeremben szabadulhatnak
meg felesleges kilóiktól a kúra résztvevõi
13

Szakavatott és készséges munkatársak várják a beutaltakat a fizikoterápián is
A súlyfürdõ a mozgásszervi megbetegedések egyik „csodaszere”. Dr. Moll Károlyt a gerincbántalmakban
szenvedõk jótevõjeként emlegetik
A beutaltak – érkezésük után – újabb orvosi
vizsgálaton vesznek részt, majd kezelõlapot
és idõbeosztást kapnak a diszpécserektõl.
Többféle elektro-, balneo- és hidroterápia,
valamint különbözõ pakolások, gyógytorna,
masszázs vár rájuk. Egyik korszerû technikai
szerzeményük az a sürített levegõvel mûködõ
berendezés, amely a mûtétek utáni izomletapadások
megszüntetését segíti elõ. Sajnos
gyakran kell használni.
A hosszú várakozás csökkentése érdekében
két hétre mérsékelték a kúrák idõtartamát
az utóbbi esztendõben. Ez kényszermegol-
RENDÕR 2008/6.
dás. A reumatológus szakorvosok vallják,
legalább háromhetes gyógyászati kezelés
szükséges ahhoz, hogy mérsékeljék azokat a
mozgásszervi panaszokat, amelyek az évek,
évtizedek alatt a szolgálatellátás során felgyülemlettek.
Az intézmény igazgatójának felvetettem,
több beutalt véleménye, hogy szerényebb lett
az étkeztetés az integrációt követõen. Az
ízekkel nincs baj, de hiányolják a régebben
megszokott reggelik kiegészítõit, a tejet, a
dzsemet, a müzlit, a kefírt. Ennek ellenére
többe kerül az ÁEK-nek az étkeztetés.
RENDÕR
Németh Lajos igazgató határõr sorkatona kora
óta ismeri az intézményt a padlástól a pincéig
– Jelentõsen átalakult a gazdálkodásunk –
mondta Németh Lajos. – Centralizált lett
minden. Külsõ cégekhez került az élelmezés,
a takarítás, a karbantartás. Ezeken a munkaterületeken
panasz esetén nehezebben segíthetünk
a beutaltaknak.
Azt már én teszem hozzá, a tisztasággal
semmi gondunk nem lehetett. Régebben a
pillanatok alatt megoldható karbantartásra –
úgy hallottam – most több tiszteletkört futhattak
az érintettek. A külsõ vállalkozókhoz irányították
a panaszosokat. A szükséges javítással,
karbantartással idõt senki nem nyert, s
a költségmegtakarítás is vitatható.
Kérem, senki ne vegye vészharangnak,
amit kondítok, ha tévedek, majd meakulpázok.
Az ISO-minõsítés idején sokadmagammal
(auditorokkal is) végigjártam a hévízi rehabilitációs
intézményt. A dicséretes értékelés
zöngéiként viszont hallottam, ideje lenne
felújítani a kazánsort, cserélni a nyikorgó fekhelyeket.
Az energiaárak emelkedése indokolná
napelemek felszerelését, hiszen a napsütötte
órák száma azon a vidéken gazdaságossá
tenné üzemeltetésüket. A kezelõgépek,
a kádak, a fizikoterápiás eszközök többsége
is amortizálódik. Hiszen majd’ húsz éve üzemelnek.
Most (még) minden vendég, beutalt
– remélem – elégedett. Kuncsaft- és bevételvesztõ
hiba lenne, ha nem cserélnék idõben a
berendezéseket. Mert az elégedetlen vendéget
igen nehéz visszacsábítani!
TAKÁCS ISTVÁN
A SZERZÕ FELVÉTELEI
(Információ: www.bmheviz.hu)
14

KIRÁNDULÓ BETÖRÕK
Nem a Keresztes Nõvérek
vendége leszek a házban, mint
Szabó Lõrinc volt 1949-ben,
a bejárat melletti emléktábla
szerint. Szép verseket írt
fizetségként a költõ, én – idõt
alig álló – újságcikkel
honorálom a beszélgetést.
Az egykori Szent József-otthon
ma rendõrõrs Hévízen,
a parancsnok
dr. Vajda Gábor õrnagy.
Bevezetésként azt tudakolom, mit illik ismerni
az ország más vidékén szolgáló rendõröknek
a hévízi õrsrõl.
– Az õrsprogram keretében, 1994 májusában
hozták létre – mondta a fiatal parancsnok.
– Az akkori kollégák – körzeti megbízottak,
ügyeletes tiszthelyettesek, egy közrendvédelmi
csoport beosztottai – összesen
huszonegyen voltak. Hévíz mellett még tíz
település közbiztonságát is felügyelték.
Öt éve vagyok itt õrsparancsnok. 1994-ben
végeztem a Rendõrtiszti Fõiskolát, majd azt
követõen a jogi egyetemet. Azóta sok víz lefolyt
a hévízi tóból is. Amíg a kilencvenes
években még gyakori volt a nagy értékû gépkocsik
lopása, mostanában ilyesmi ritkábban
fordul elõ.
– Úgy tudom, Hévíz az ország egyik legtehetõsebb
városa. Idecsalja a bûnözõket ez a
jómód?
– Mint általában a turizmusból és a külföl-
RENDÕR 2008/6.
RENDÕR
Tizenöt rendõr
a vendégáradatban
Biztonságot nyújt az iskolánál a rendõri jelenlét és a jármûvek szükség szerinti leállítása
diekbõl élõ üdülõhelyek, ez a település is
csábítja a bûnelkövetõket. Például a Balatonnál
inkább csak szezonálisan, itt egész
évben könnyû zsákmányra számítanak. Tudjuk,
mikor, merre házalnak az úgynevezett
álpostások és álrendõrök, mely idõszak kedvez
a strandlopásoknak. A helyiek védelmében
mondom, hogy kifejezetten az utazó-bûnözés
a jellemzõ erre. Turistáknak, kirándulóknak
álcázzák magukat a betörõk, a tolva-
jok. De nem állíthatunk az illetékességi területünk
bevezetõ útjaihoz egy-egy rendõrkollégát,
hogy kiszûrje a nemkívánatos személyeket.
Viszont mûködnek térfigyelõ kamerák,
amelyre felhívjuk a hozzánk érkezõk figyelmét,
így senkit sem érhet meglepetésszerûen.
De a tisztességes vendégeket ez
nem is zavarja.
– Vannak partnerek, együttmûködõk, segítõk
az áhított nyugalom megteremtésében?
– Hogyne! Az önkormányzattal közösen a
megelõzõ vagyonvédelemre, az áldozattá válás
ismertetésére fordítunk megkülönböztetett
figyelmet. Állják a nyomdaköltséget a
közérdekû rendõrségi tájékoztatók elkészítéséhez,
és idõnként lakossági fórumokat szerveznek,
amelyeken a legfontosabb bûnmegelõzési
lehetõségekre felhívhatjuk az érdeklõdõ
résztvevõk figyelmét. Mert a legjobb
bûntény a mi szempontunkból, amely meg
sem történik.
– Rengeteg itt a külföldi. Milyen bûncselekményeket
követnek el az õ sérelmükre?
– Éves szinten egymillió 200 ezer vendégéjszakát
regisztrálnak. Egyre hatékonyabb
az autók védelme, sok az azonosító
jelük, ezért nehéz a tolvajnak túladni raj-
Reggeli csúcsforgalom Hévízen. Ilyenkor
nehezen lehet átkelni a túloldalra
15

Dr. Vajda Gábor õrnagy: Kevesen vagyunk.
Átgondolt szolgálatszervezés és a rendõri
munka szeretete kell
a mindennapok feladataihoz
tuk. Viszont a betörések és a besurranásos
lopások száma emelkedett. Elsõsorban
olyan idõs, külföldi vendégek szálláshelyeire
hatolnak be, akik óvatlanok, mert hazájukban
nem kell tartani az efféle bûnözéstõl.
Több alkalommal fogunk tolvajokat a
tófürdõben. Az õrizetlenül hagyott értéktárgyakra,
rádiókra, mobiltelefonokra,
pénztárcákra hamar lecsapnak az idelátogató
tolvajok.
– Történt olyan súlyos bûncselekmény mostanában,
ami felkavarta a kedélyeket?
– Szerencsére tíz éve nem volt olyan erõszakos
bûncselekmény, mint például a fegyveres
rablás vagy az emberölés. Minimális a
garázdaság és a testi sértés is. Azt nem mondom,
elcsattan idõnként néhány kéretlen pofon,
de súlyosabb következmények nélkül
megbékélnek a vitázók.
– Hány rendõrnek köszönheti a több ezer
helyi lakos és az itt pihenõ sok külföldi a bûnesetek
megelõzését, felderítését?
– Jelenleg mindössze tizenöt fõ az állomány.
Az iskolakezdés óta a tanintézeteknél
is reggel és délután egy-egy kollégánk irányítja
a forgalmat. Rendõri jelenlétünk arra
ösztönzi a gyerekeket és a kísérõ szülõket,
hogy ne keresztbe-kasul, hanem a kijelölt
gyalogátkelõn közlekedjenek. Ha ez mindenütt
jó szokásukká válik, országszerte kevesebb
lesz a közlekedési baleset.
Munkánk sokasodásának másik oka, hogy
a balatoni nyári szezon után még többen érkeznek
az egész évben nyitva tartó gyógyfürdõhelyre.
Természetesen a zavarosban halászók
sem maradnak távol. Ám jó, ha tudják,
minden tõlünk telhetõt megteszünk, hogy keresztülhúzzuk
számításaikat. TAKÁCS I.
A SZERZÕ FELVÉTELEI
RENDÕR 2008/6.
A tisztességes polgárok nem veszik zaklatásnak,
ha szúrópróbaszerûen igazoltatják õket
RENDÕR
Jó minõségû képeket továbbítanak a térfigyelõ
kamerák. Üzemeltetésük csökkenti a bûnözést
Menetre kész a csíkos szolgálati autó. Györei
Zsolt fõtörzsõrmester a járõrparancsnok, tizenhat
éve szolgál. Társa, Varga Zoltán törzsõrmester
öt éve rendõr. Feladatra indulnak,
de még van néhány percük számomra. A fõtörzs
legemlékezetesebb eseményként azt
mesélte el, amikor kis híján elgázolták.
– Egy ittasan rodeózó autósra hívták fel a figyelmünket.
Amikor a helyszín közelébe értünk,
a Lada sofõrje csikorogtatva, porfelhõt
kavarva, embereket veszélyeztetve produkálta
magát. Észrevette a kék csíkos kocsinkat, leoltotta
a tompított fényszórókat, és felénk hajtott.
Rúdlámpával köröztem, hogy álljon meg,
de még nagyobb gázt adott, és egyenesen felénk
száguldott. Az utolsó pillanatban félreugrottam,
megbillentem, és ahogy a karommal
kalimpáltam, a lámpámmal – akaratom
ellenére – bevertem a szélvédõjét. Kénytelen
volt lassítani.
Ekkor a járõrök a kocsijukba ugrottak, és rövid
üldözés után sikerült megállítani a részeg
ámokfutót. Közúti veszélyeztetés bûntette,
hivatalos személy elleni erõszak és ittas jármûvezetés
vétsége miatt ítélték el a delikvenst.
Varga Zoltán arca bedagadt, ha visszatérnek
a házkutatásból, szájsebész várja egy beletört
foggyökér miatt. Nem lesz kellemes
program! De most menni kell, kevesen vannak.
Furcsa kiejtéssel azért elmesélte, hogy
a 71-es úton kerékpárost igazoltatott társával.
Az keltette fel érdeklõdésüket, hogy a
bringás öltözéke egyáltalán nem szokványos
kerékpározó benyomását keltette. Szimatuk
nem csalt, hiszen a német férfit körözte
az Interpol. Elmondása szerint pedig
épp azért ült át a kényelmes autó helyett
egy drótszamár nyergébe, hogy elkerülje a
feltûnést. T. I.
16

Kormánymegállapodás szentesítette 2004
decemberében a fejlesztést. A magyar fõvárosban
aláírt egyezmény arról szólt, hogy
Letenye és Muracsány között autópályahíddal
kötik össze a horvát és a magyar autósztrádákat.
A terveket az UVATERV Zrt.
nevû magyar cég készítette, a kivitelezést a
HIDROELEKTRA horvát partner végezte.
A Zrínyi híd két 15 méter széles forgalmi
sávból áll, a kettõt 80 centiméter választja
el egymástól. Két-két egyirányú pályatest,
egy-egy leállósáv és gyalogút van rajtuk.
Az elsõ kapavágást követõen tizenöt hónap
RENDÕR 2008/6.
RENDÕR
HORVÁT ÉS MAGYAR RENDÕRÖK KÖZÖS SZOLGÁLATI HELYEN
Híd a határon
Még a régi Mura-hídon zajlott
a forgalom október 22-én.
A kétszer egy sávon személykocsik,
teherautók araszoltak
a határon át.
Az idõ vasfoga megette a hidat,
felújítani még lehet, szélesíteni
nem. De az érdeklõdés már
az új hídnak szólt. A csinosítás
utolsó mozzanatait láthatták
az avatásra meghívott vendégek,
a tervezõk, a kivitelezõk.
Horvát zenekar játszotta az ünnepségen
a két nemzet himnuszát
A vám- és pénzügyõrség országos parancsnoka,
dr. Nagy János vezérõrnagy üzemeltetésre átvette a határátkelõhelyet
Kõvágó Károly alezredes, kirendeltségvezetõ
dr. Tiborcz János dandártábornoknak,
Zala megye rendõrfõkapitányának (civilben) bemutatta az átkelõhelyet
17

Autópálya vezet 500 kilométeren át Budapesttõl az Adriáig
Korszerû technika segíti az ellenõrzést a schengeni külsõ határon
A szigetvári hõs, Zrínyi nevét viseli a 216 méter hosszú Mura-híd
RENDÕR 2008/6.
RENDÕR
elteltével átívelt a folyón a Zrínyi nevét viselõ
híd, és elkészült Letenyén az új határátkelõ
is. Ez utóbbit könnyûszerkezetû elemekbõl
állították össze, hiszen a jövõbe látók
remélik, néhány év múlva elbonthatják.
Azután vám- és útlevélvizsgálat, megállás
nélkül roboghatunk át a Mura felett.
Márkus György fõtörzszászlóssal és
Szakony György fõtörzsõrmesterrel bejártuk
a szolgálati helyeket. „Nem is olyan régen
csak szántóföld meg töltés volt itt, most
meg kész a híd és az átkelõ.” Ezt Márkus
fõtörzszászlós mondta. „Holnap este már az
új helyen lépek szolgálatba. Ott külön sáv
lesz az uniós buszoknak, ezzel is gyorsabb
lehet az áthaladás” – tette hozzá Szakony
fõtörzsõrmester, ügyeletes-helyettes. „Nem
volt könnyû dolgunk, az építkezés éjjelnappal
folyt, akárcsak a Mura. Nagyon sokan
dolgoztak a hídon. Folyamatosan járõröztünk,
a schengeni külsõ határon megkövetelik
az alapos ellenõrzést. Egy horvátok
által írt lista alapján kontrolláltuk, jogosan
tartózkodnak-e a munkások az építkezésen.”
Gresa Balázs zászlós emlékezett ezekkel
a mondatokkal a közelmúltra.
Kõvágó Károly alezredes, a határrendészeti
kirendeltség vezetõje az átadás elõtt
azt mondta, egy nyári szombaton néha 70
ezernél is több úti okmányt kellett ellenõrizni.
A vámosok és az útlevélkezelõk megfeszített
tempóban dolgoztak, mégis elõfordult
várakozás. Az utazókat nem érdekelte,
hogy keskeny a híd, tempósabban igyekeztek
volna tovább. És a Murán túl, a horvát
fülkéknél újra meg kellett állni mindenkinek.
Az új szolgálati helyen – magyar oldalon
– egymás mellett dolgoznak a két ország
vámosai és határrendészei. A régi hidat
és átkelõt a teherforgalom számára tartják
fenn.
TAKÁCS ISTVÁN
A SZERZÕ FELVÉTELEI
18

A Nagykanizsát Zalaegerszeggel összekötõ
fõútról lekanyarodva két német juhász társaságában
vár Tislér Zoltán törzszászlós. Saját
kaszálóján-legelõjén kutyakiképzésre alkalmas
tanpályát épít.
– A Zala Megyei Rendõr-fõkapitányságon
megizmosodni látszik a kutyás szolgálat –
mondja. – Ehhez szeretnék hozzájárulni a
magam módján. Ez a kaszáló alkalmas az
ebek képzésére, ezért itt elöljáróim egyetértésével
és a helyi önkormányzat beleegyezésével
rendõrkutyákat tanítunk, gyakoroltatunk.
– Van központi képzés Dunakeszin. Menynyiben
ad mást, többet a résztvevõknek az itteni
gyakorlási lehetõség?
– Nem konkurensei, inkább kiegészítõi leszünk
az említett intézménynek. Igyekszünk
életszerûek lenni. Négylábú társainknak
megtanítani például a palánk mellett a különbözõ
kerítések leküzdését, vagy egy igazi falusi
kocsmában a forró nyomos üldözést.
– Hallhatok egy példát kutyás elfogásra?
– Egy betörõt sikerült nyakon csípni – emlékszik
a hat önkormányzat területén illetékes
körzeti megbízott. – Láttam, a delikvens keresi
a szökés lehetõségét. Mondtam neki:
„Na, idefigyeljen, ha elfut, maga után eresztem
a kutyát.” „Dehogy futok, fõnök, csak a
kutyát ne!” Megbilincseltem, szó nélkül beült
az autóba. Hátra-hátrasandított, amikor a kapitánysághoz
értünk, megkérdezte, hol a kutya.
„Otthon, a kertben. Nem hoztam magammal,
mert nagyon melege lenne.”
– Alaposan ráijesztett. Ráadásul ezek nem
valamiféle elkényelmesedett jószágok, nemdebár?
– Folyamatosan részt veszünk versenyeken,
2000 óta az élvonalban vagyunk. Nyomkövetésben
és elfogásban pedig az idén elnyertük
az országos bajnoki címet. A kedvencem,
Lexi évekkel ezelõtt elhunyt, kölyke,
Maxi is beváltja a hozzá fûzött reményeket.
Tereferélés közben felértünk a hegyre, ahol
szárnyalhat a fafaragó rendõr képzelete. Sza-
RENDÕR 2008/6.
badidejét megosztja a szõlõtõkék és a kivágott
rönkök között. Vésõk, fakalapácsok várják,
hogy segítségükkel kiszabadítsa a fába
szorult lényeket. A szobroknak ugyanis lelkük
van. Amerre ballagunk, a pincék között
vezetõ földutat fafaragások kísérik. Zömmel
Tislér Zoltán munkái.
– Édesapám ács volt, ezért áll hozzám közel
a fa életében és holtában is. Elsõ próbálkozásom
egy bölcsõ volt, avatott mestertõl
lestem el készítésének titkait. Sok itt az elszáradt,
kivágott fa. Késõbb szobrokkal próbál-
RENDÕR
LEXI, MAXI MEG A TÖBBIEK
Boszorkány a fatörzsben
Jószerivel csak a környékbeliek
tudják, hová rakta le a teremtõ
Fûzvölgyet, a Zalai-dombságon
az apró falvak egyikét. Csodaszép
vidék, ahol egy sokoldalú körzeti
megbízott él, szolgál, alkot.
Tislér Zoltán törzszászlós és a négylábú társak
Meglátni és kivésni a farönkbõl a szobrot
– ez a mûvészet
koztam, egyre lelkesebben. Egy ismerõs kissrác
– miközben egy rönköt nézett – azt
mondta nekem: „Zoli bácsi, ebben a tuskóban
boszorkány van.”
– És volt?
– Néztem, néztem, de nem láttam a banyát.
Másnap megint szemügyre vettem, és láss
csodát, tényleg benne volt. Vésõt, fakalapácsot
fogtam, és lefaragtam a felesleges részeket.
Hiszen egy kõtömbben is benne rejlik a
szobor, csak meg kell látni és kiszabadítani.
– Hallottam, alkotómûhely is mûködik a
szõlõhegyen.
– Itt születtem, itt élek, hobbim a szõlõtermesztés,
a borászat és természetesen a fafaragás.
Arra gondoltam – még évekkel ezelõtt –,
hogy rendezzünk hagyományteremtõ mûvészeti
heteket. Itthonról és külhonból is hívunk
magyar anyanyelvû kovácsokat, bõrösöket,
fafaragókat. Ezeken az összejöveteleken elbeszélgetünk,
festünk, faragunk, kovácsolunk,
és nem vetjük meg a kulináris élvezeteket
sem. A meghívott mûvészek az önkormányzatnak
és a vendéglátó szõlõsgazdáknak
ajándékozzák munkáikat. Hírünket viszik a
környezõ országokba.
Szöveg és kép: TAKÁCS ISTVÁN
19

A megrendelõnek – elmondása szerint –
idõre elvégzendõ földmunkálatai voltak,
ezért kellemes gesztusnak vette a kölcsöngépet.
– Így akartunk segíteni – mondta Katona
Lajos, a Huntraco gazdasági igazgatója. – Felajánlottunk
egy bemutatókon használt azonos
típusú gépet arra az idõre, ameddig leszállítjuk
az újat.
Trélert küldött a vevõ, hogy Baranyából
Nógrád megyébe fuvarozza a lánctalpast,
amely egyetlen markolással köbméternyit
emelhet ki a földbõl. A monstrumot a Balassagyarmat
melletti Nyírjesben helyezték
el bekerített telephelyen. Néhány nap
múlva a gépkezelõ már sem az õrt, sem pedig
a munkagépet nem találta. Nosza, rohant
a rendõrkapitányságra feljelentést
tenni, hiszen ötvenmilliónak kelt lába
lánctalpakon.
– A schengeni körözési rendszer kitágította
a világot – mondta Döme Zsolt õrnagy, a
bûnügyi osztály vezetõje Balassagyarmaton,
amikor az esetrõl kérdeztem. – Kiadtuk a
nemzetközi körözést. Rendõreink idehaza ellenõrizték
a hasonló földmunkagépek azonosító
jelzéseit, de nem jutottunk elõbbre. Illet-
RENDÕR 2008/6.
ve egyre több jel azt sugallta, talán külföldre
vitték a munkagépet.
A schengeni belsõ határellenõrzés és a határregisztráció
megszûnése óta nincs nyoma
annak, kik, mikor, milyen jármûvel hagyták
el az országot. Valószínû, hogy a döglött ak-
RENDÕR
SEGÍTETT MURPHY TÖRVÉNYE
Köddé vált lánctalpas
Új földmunkagépet rendelt a Huntraco Zrt.-tõl egyik ügyfele.
A monstrum ára áfával félszáz millió forint. Szinte megállás nélkül termelnie
kell egy ilyen masinának, hogy behozza az árát.
Egy jóval olcsóbb személyautóra is várni kell néhány hetet,
ezért nem volt meglepõ a Caterpillar átadásának jelzett csúszása.
Katona Lajos gazdasági igazgató:
Segítõkészek voltak
a balassagyarmati rendõrök
Döme Zsolt õrnagy: A közös kapcsolattartási
szolgálati helyen keresztül
értesítettük a szlovák kollégákat
Lefoglalták és Szlovákiából hazaszállították
az 50 milliós munkagépet
tákat szaporították volna az eset dokumentációi,
ha nem szól közbe Murphy törvénye.
Amely, mint tudjuk, kimondja, hogy ami elromolhat,
az egyszer el is romlik.
Szlovákiából megkeresték a Huntracót,
hogy meghibásodott egy földmunkagépük. A
gondos márkaszerviz szakembereket küldött
a helyszínre, nézzék meg, milyen alkatrészre
lesz szükség.
Igen ám! De az azonosító jelek arra utaltak,
ezt a Caterpillart körözik hetedhét határon át.
A szerelõk fotókat készítettek, felvették az alkatrészrendelést,
és jelezték munkaadójuknak:
megtalálták a köddé vált lánctalpast.
A kölcsöngép gazdái értesítették a rendõrséget,
megvan, amit kerestek. Döme õrnagyék
a közös kapcsolattartási szolgálati hely
magyar és szlovák rendõrein keresztül felvették
a kapcsolatot a párkányi és a lévai kapitánysággal.
Miután szakavatott szerelõk
megállapították, semmi kétség a gép magyarországi
tulajdonjoga felõl, lefoglalták és hazaszállították.
Az a jóhiszemû szlovák vevõ
pedig – aki állítólag húszmillióért megvette a
lánctalpast – futhat a pénze után.
T. I.
A SZERZÕ FELVÉTELEI
20