letöltés/megnyitás - Magyartarka Tenyésztők Egyesülete

Tisztelt Tisztelt Olvasó!3Mire is jó a magyartarka?A kérdés talán furcsának tűnik e hasábokon, de úgy gondolom soha nem volt aktuálisabb, mint napjainkban.A válasz egyszerű: egyre több tenyésztőnket próbálják rövid távú előnyök, kedvezőbb borjú- és vágóállat értékesítésilehetőségek ígéretével fajtaváltásra ösztönözni.Mielőtt azonban gazdálkodásukat, családjuk megélhetését befolyásoló döntésüket meghoznák, érdemes elgondolkodniaz alábbiakon.Nincs még a világon olyan szarvasmarha fajta, mint a szimentáli (hegyitarka), amely ilyen harmonikusan ötvözimagában a magas színvonalú tej- és hústermelést. Tejtermelése hazai viszonyok között megközelíti az 5500kg-ot, hústermelő képessége pedig felveszi a versenyt a nagytestű húsfajtákkal! Nem véletlen, hogy az egyiklegnagyobb létszámban tenyésztett világfajta, Európán, Észak és Dél-Amerikán keresztül egészen Dél-Afrikáig megtalálható éskitűnően alkalmazkodott a kedvezőtlen, szélsőséges éghajlati viszonyokhoz.A húshasznú magyartarka tenyésztése több mint 30 éves múltra tekint vissza, jó alkalmazkodó- és borjúnevelő képességének, valamintkiváló vágóértékének köszönhetően a legnagyobb létszámban tenyésztett magyarországi húsmarhafajta. Talán nem véletlenül!Jól viseli a hazai extenzív legelőviszonyokat, szűkös takarmányellátás esetén is - amelyre sajnos jó példa az idei esztendő- biztosítja a borjú törésmentes fejlődéséhez nélkülözhetetlen tejet, olyan gyepterületeken is, amelyeken a nagytestű intenzív húsfajtákegyedei esetleg már elzárják a "tejcsapot". Nem vitatom, hogy a kereskedők kilónként 30-40 Forinttal többet ígérnek ezekértborjakért, de a többlet árbevétellel egy magasabb tartási- és takarmányozási költség áll szemben. A kérdés csak az, hogy a kilónkénti3-4% többlet bevétel kompenzálja e az esetlegesen alacsonyabb választási súlyt, vagy a magasabb termelési költségeket.Véleményem szerint nem!Dr. Húth Balázsfejlesztési- és marketingvezetőTartalomjegyzékBeszámoló a 2006. évrõl 4"Magyartarka fajtáért" emlékérem 8Tenyésztési aktualitások 9Kossuth Mg. Szövetkezet, Dunafalva 10Magyartarka szakmai nap Köröstarcsán 11A Szimentáli Világszövetség elnökségi ülése Csehországban 12BEMUTATKOZUNK: BEUKER Hungária Kft. 14Az állattenyésztõ szakma ismét összegyûlt Hódmezõvásárhelyen 16In memoriam dr. Szmodits Tibor, In memoriam Felszeghy László 17Magyartarka tenyészbikák szaporítóanyagának árjegyzéke 18Címlapfotó: Kovács Zoltán, Legelő gulya az ŐrségbenA Magyartarka Tenyésztõk Egyesületeinformációs lapjaA szerkesztõbizottság tagjai:Dr. Holló IstvánDr. Húth BalázsDr. Polgár J. PéterDr. Stefler JózsefFõszerkesztõ: Füller ImreSzerkesztõség:Magyartarka Tenyésztõk Egyesülete7150 Bonyhád, Zrínyi út 3.tel.: 74/451-022, fax: 74/451-022e-mail: info@magyartarka.axelero.netweb: http://www.magyartarka.huISSN 1587-9305Kiadó: Magyartarka Tenyésztõk Egyesülete7150 Bonyhád, Zrínyi út 3.tel.: 74/451-022, fax: 74/451-022e-mail: info@magyartarka.axelero.netFelelõs kiadó: Rácz KárolyDTP: Szalai NorbertNyomda: Pethõ & Társa NyomdaMegjelenés: negyedévente 2.000 példánybanVII. évfolyam 2. számA MAGYARTARKA 2007. nyár

4Füller Imre ügyvezető igazgató, MTEBESZÁMOLÓ A 2006. ÉVRÕLEgyesületünk 2007. április 19-én tartottaKüldöttközgyűlését Bonyhá -don. A meghívóban kiküldött napi -rendi pontok szerint zajlott aKüldöttközgyűlés.Rácz Kár oly el nök úr nyi tot ta meg amun kát, majd Kímás Ákos MVH osz -tály ve ze tő úr tar tott tá jé ko za tót az ál latala pú tá mo ga tá sok hely ze té ről. A fel dol -go zás je len ál la po ta sze rint áp ri lis vé génvár hat ják az igény lők az iga zo lá so kat,majd ezt kö ve tő en a pénz át uta lá sá ra issor ke rül. Akik több ál lat ra kér ték 2006-ban a tá mo ga tást, mint amen nyi jo go sult -sá guk van, il let ve MVH-s el len őr zés voltná luk, egy ki csit még vár ni uk kell az iga -zo lá sok ra, mert az MVH csak a fel dol go -zá sok be fe je zé se után a leg vé gén tud jaszét osz ta ni a ma ra dék jo go sult sá go kat.Az elő adá son szó volt a jö vő ről is, hogyaz anya te hén-tar tás tá mo ga tás lesz ter -me lés hez kö tött a töb bi ál lat ala pú tá mo -ga tás ter me lés től füg get le né vá lik.Az elő adást a 2006. évi be szá mo ló kö vet -te:A Ma gyar tar ka Te nyész tők Egye sü le te2006. már ci us 7. és már ci us 23. kö zöttren dez te meg VII ré gi ó ban a rész tag gyű -lé se it. A re gi o ná lis ös sze jö ve te le ken, a2005 évi mun ka be szá mo lót, tá mo ga tá -sok és le he tő sé gek a ma gyar tar ka te -nyész té sé ben hely zet ér té ke lést, va la minta ma gyar tar ka te nyész bi kák is mer te té se2005/2 ér té ke lé sét hall gat ta meg a je lenlé vő tag ság. A hét ré gi ó ban ös sze sen 411-en vet tek részt a ta nács ko zá so kon. Úgygon do lom, hogy az Egye sü let mun ká já -ról a meg je lent ren de le tek ről ka pott in -for má ció, sok új is me re tet adott a részt -ve vők nek. Na gyon ak tív, jó han gu la tú ta -nács ko zá so kon ve het tünk részt. A 2007.évi re gi o ná lis gyű lé se ken is, az elő ző évi -hez ha son ló volt a meg je le nés, ér dek lő -dés és han gu lat.Egye sü le tünk el nök sé ge 2006. év ben ötel nök sé gi ülé sen 61 ha tá ro za tot ho zott.Az el nök sé gi ülé se ket több hely szí nentar tot tuk. A meg ho zott ha tá ro za tok bő sé -ge sen ad tak mun kát 2006. év ben az ügy -ve ze tés nek, az Egye sü let dol go zó i nak.Egye sü le tünk 2006. de cem ber 31-i tag -lét szá ma az egy év vel ko ráb bi hoz ha son -lít va nö ve ke dett. 2005 év ben a zá ró tag -lét szá munk 1309 ter mé sze tes és jo gi sze -mély volt. 2006. év ben 407 tag fo gad ta elaz alap sza bá lyun kat és lé pett be az Egye -sü let be. 54 ta gunk kér te ki lé pé sét, zö meaz ál lat ál lo mány fel szá mo lá sa mi att, 3 te -nyész tőnk meg halt és az örö kö sök ér té -ke sí tet ték az ál lo mányt, míg 17 tag tár -sun kat a kül dött gyű lés zár ta ki ta gi kö te -le zett ség el mu lasz tá sa mi att. Így a 2006.évi zá ró tag lét szá munk 1642. So kanA MAGYARTARKA 2007. nyár VII. évfolyam 2. szám

5meg le pőd tek, mi vel azt mond ták: "a tag -lét szá mo tok azért lett ilyen ma gas, merttag ja i tok nak in gyen ad tá tok az anya te -hén-tar tás tá mo ga tás hoz szük sé ges iga -zo lást. Majd a kö vet ke ző év ben el pár tol -nak tő le tek és ki lép nek az Egye sü let ből."Nem lett iga zuk, töb ben let tünk. AzEgye sü le tünk nél re giszt rált te hén lét -szám, 1583 te nyé szet ben 28.987, mely -ből 1118 te nyé szet ben 17.217 fejt (ket -tős hasz no sí tá sú) te hén, 465 te nyé szet ben11768 nem fejt (hús hasz no sí tá sú) te hén.(2 te nyé szet ben fejt és nem fejt ál lo mányis ta lál ha tó) A te hén lét szám meg osz lá sátvizs gál va meg ál la pít ha tó, hogy 9 vagyki lenc nél ke ve sebb te he ne 932 ta gunk -nak van.Mi nek kö szön he tő ez a nagy mér té kű tag -lét szám nö ve ke dés?Úgy gon dol ják tag ja ink, hogy va la ho vákell tar tóz ni, olyan hely re ahon nan kap isva la mit, fő ként in for má ci ót.Egye sü le tünk nek 7 ki emelt pár to lótag ja volt az el múlt év ben: Bloleráz, Bauker Slovakia S. R. O.Bu gyi, Hunland-Trade Kft.Bu da pest, Alltech Hun ga ry Kft.Bu da pest, ANIVET Kft. Gö döl lő, Ál lat te nyész té si Tel je sít -mény vizs gá ló. Kft.Nagy ka ni zsa, Taurina-Kanizsa Kft. Szé kes fe hér vár, Sano-MagyarországKft.A pár to ló tag ja ink szá ma 9: Bu da örs, Bentley Ma gyar or szág Kft.Bu da pest, Agro-Legato Kft.Bu da pest, Bovimarket Kft.Gö döl lő, OMT Zrt.Me ző he gyes, Ménesbirtok Zrt.Nyír egy há za, Alfa-Natura Kft.Pá pa, VNV Hű tés és Fejéstechn. Kft.Sze ged, Déli-Farm Kft.Tab, Ahrhoff Ma gyar or szág Kft.A ter me lé si ered mé nyek szá mí tá sa ismeg tör tént, hús hasz no sí tá sú és ket tős -hasz no sí tá sú ál lo má nya ink ban is jóirány ba nö ve ked tek mu ta tó szá ma ink.Hús hasz no sí tá sú ál lo má nyok ban, 3.713ter me lés el len őr zött lét szám át la gá ban -29 te nyé szet - az in du ló te hén ál lo mány ravo nat koz ta tott bor jú sza po ru la ti mu ta tó:72,4%, míg a 205 nap ra kor ri gált vá lasz -tá si súly bi ká nál 253 kg, üsző nél 246 kgvolt.Tej ter me lés te kin te té ben a leg jobb te -nyé sze tek:1. Ráczné Gya log Ste fá nia Ják6720 kg 490.1 kg2. Ficsór Ár pád Dunaharaszti6281 kg 446 kg3. Vér tes Gá bor Köröstarcsa6167 kg 438,4 kg4. KE ÁTK Ka pos vár5961 kg 421,7 kg5. Má tyás Gyu la Kakasd5933 kg 430,2 kg6. Má tyás Já nos Kakasd5891 kg 409,5 kgMind egyik te nyé szet át la gos lak tá ci ó ja3,5 fe let ti.11 te nyé szet ben 160 te hén(át lag: 125,3 KTI)Hús hasz no sí tá sú:5 te nyé szet ben 74 te hén(át lag: 106 min. in dex)A ge ne ti kai elő re ha la dás ér de ké ben az el -múlt év ben is bi ka ne ve lő szem lék re ke -rült sor, ahol a 15 bi ka elő ál lí tó te nyé -szet ben (14 gaz da ság ban) 234 bi ka ne ve -lő te he net cél pá ro sí tot tunk. Fejt ket tős -hasz no sí tá sú ál lo má nyok ból 11 te nyé -szet ben 160 mes ter sé ges ter mé ke nyí tés real kal mas bi ka elő ál lí tó te hén és 54 ter mé -sze tes fe dez te tés re al kal mas bi ka elő ál lí -tó te hén, me lye ket a leg na gyobb ge ne ti -kai ér té ket kép vi se lő ha zai és im port apa -ál lat ok kal pá ro sí tot tunk. KTI át la guk125,3. A nem fejt ál lo má nyok ban 4 te -nyé szet ből 74 te hén cél pá ro sí tá sa tör téntmeg, a te he nek át la gos mi nő sí tő in de xe106 volt.A bi ka ne ve lő te he nek tel je sít mény szint -jét a Szak bi zott ság ha tá roz za meg min -den év el ső szak bi zott sá gi ülé sén, 2006.év ben a bi ka ne ve lő te hén szint a te héntenyészérték alap ján a 100 plusz 1 szó -rás ér ték, ami 112 KTI-nek fe lel meg.A te nyész bi kák for gal maz ha tó sá gi szint -jét is meg ha tá roz ta a szak bi zott ság:- faj ta kód 10-14 kö zöt ti, ami >=75%-os vér há nya dot je lent- tej ter me lés te rü le tén a for gal maz ha -tó sá gi ha tár leg alább 5 te nyé szet ben, leg -alább 10 ér té ke lő dött lány, az is mé tel he -tő ség >=60%.- hús ter me lés te rü le tén a for gal maz ha -tó sá gi ha tár leg alább 1 te nyé szet ben, leg -alább 5 ér té kelt fiú, az is mé tel he tő ség>=50%Bi ka elő ál lí tó te nyé sze te ink a kö vet ke -zők:1. Bony hád, Pan nó nia Me ző gaz da sá giRt. (ket tős)2. De recs ke, Pe tő fi Me ző gaz da sá gi Kft.(hús)3. Dunaharaszti, Ficsór Ár pád (ket tős)4. Egyházasrádóc, Rádóci Ag rár Kft.(ket tős)5. Gá do ros, Me ző Part ner Kft. (ket tős)6. Haj dú bö ször mény, Bé ke Ag rár szö -vet ke zet (ket tős)7. Ják, Ráczné Gya log Ste fá nia (ket tős)8. Kátoly, Fel ső Karasica Kft. (ket tős)9. Kocsér, Pe tő fi Me ző gaz da sá gi Szö -vet ke zet (ket tős-hús)10. Köröstarcsa, Vér tes Gá bor (ket tős)11. Máriakálnok, Far mer F. Csa lá di Gaz -da ság (ket tős)12. Nyőgér, Hús hasz nú Bt. (hús)13. Polány, Tarka-Hús Kft. (hús)14. Tevel, Kos suth Me ző gaz da sá gi Szö -vet ke zet (ket tős)Az Egye sü let 1994. óta sper ma de pót mű -köd tet, ame lyet 2006-ben 2.100 adag im -port sper má val töl töt tünk fel: Herodot,ket tős hasz no sí tá sú; Rocket, Garth,Zenga, ge ne ti ka i lag szarvtalan ka na daihús hasz no sí tá sú. Az im port ból szár ma zóbi ká kat a bi ka ne ve lő te he nek cél pá ro sí tá -sá ra hasz nál juk el ső sor ban, de te nyész tő -ink ré szé re is ren del ke zés re áll.A cél pá ro sí tás ból szár ma zó bi ka bor jakszár ma zás el len őr zés és vér vizs gá lat utánaz OMT Zrt. Gö döl lő, Ál lo má sá ra ke rül -nek KSTV-re. 2006 év ben 22 db te nyész -bi ka je löl tet vá sá rolt fel az Egye sü let. A2006-ben ér té kelt te nyész bi ka je löl tekkö zül 9 mes ter sé ges ter mé ke nyí tés re, 11ter mé sze tes fe dez te tés re al kal mas mi nő -sí tést ka pott. A tar tá sért és ta kar má nyo -zá sért bér le ti dí jat fi ze tünk az OMT Rtnekés a Gén bank Kft-nek. Az Egye sü lettu laj do ná ban lé vő te nyész bi kák 2006.VII. évfolyam 2. számA MAGYARTARKA 2007. nyár

6de cem ber 31-i zá ró lét szám a kö vet ke zőké pen ala kult:- nö ven dék te nyész bi ka 9, (KSTV-benvan)- köz pon ti lajst rom szám mal el lá tott te -nyész bi ka 33, eb ből iva dék tel je sít ményvizs gá lat ban (ITV) el in dí tott te nyész bi ka28.Az üze mi sa ját tel je sít mény vizs gá la ton(ÜSTV) 33 bi ka ka pott ter mé sze tes fe -dez te tés re al kal mas mi nő sí tést és köz -pon ti lajst rom szá mot, ezek fe dez nek is ate nyé sze tek ben. Itt sze ret ném meg je -gyez ni, hogy ÜSTV csak te nyész bi kaelő ál lí tó te nyé szet ben foly hat a "Te -nyész té si prog ram" elő írá sa i nak meg fe -le lő en.A mes ter sé ges ter mé ke nyí tés re al kal maste nyész bi ka je löl te ket ITV-ban in dít jukéven ként két al ka lom mal. Az el múlt évta va szi cik lu sá ban négy bi ka in dult fejt(ket tős hasz no sí tá sú) ál lo má nyok ban ket -tő pe dig nem fejt (hús hasz no sí tá sú) ál lo -má nyok ban. Az őszi cik lus ban há romket tős hasz no sí tá sú bi kát in dí tot tunk iva -dék vizs gá lat ba.2006/I (ta va szi) ket tős hasz no sí tá sú: 18775 Mes ter há zi Del tás Hippo 19007 Kocséri De rű Brasil 19229 Jáki Dörgicse Reef 19228 Ménesbirtok Dur mo ló Makádhús hasz no sí tá sú: 19008 Polányi Drá va Zsen ge (P) 19229 Jáki Dörgicse Reef2006/II (őszi) ket tős hasz no sí tá sú: 19227 Kocséri Dű lő Romel 19299 Teveli Er nő Brasil 19300 Bony há di Ér mes RomelAz iva dék vizs gá la tot a mes ter sé ges ál lo -má sok kal ki dol go zott ITV terv alap ján, aszar vas mar ha te nyész té si kó dex elő írá sa -i nak meg fe le lő en in dí tot tuk.A Te nyész té si prog ram nak meg fe le lő enéven te két al ka lom mal az Egye sü letSzak bi zott sá ga ha tá roz za meg a for gal -ma zás ra aján lott te nyész bi kák kö rét amá ju si és no vem be ri tenyészérték becs lé -si fut ta tá sok után.Ta lán két gra fi kont mu tat nék azok nak,akik nem iga zán bíz nak a ma gyar te -nyész tés ben, és ma is azt han goz tat ják,hogy nem sza bad iva dék vizs gá la ti bi káthasz nál ni.A hútenyészérték becs lés hez szük sé gesada to kat az Egye sü let gyűj ti és kül diAuszt ri á ba ahol a kö zös tenyészértékbecs lést el vég zik fut tat ják. 102 te nyész -bi kánk ren del ke zik hústenyészértékkelala nyi vagy szár maz ta tott jo gon.A2006. év ben foly ta tott tár gya lá sokalap ján 2007 nya rá ra a pró ba fut ta tá sok ismeg tör tén nek a fitnesz tenyészérték szá -mí tás hoz. En nek ré sze a fe jé si se bes ség,el lés le fo lyás, fer ti li tás, hasz nos élet tar -tam és perzisztencia, tenyészértékek, me -lyek ből az utób bit a Deb re ce ni Egye te -men foják be csül ni. Az el múlt év ben a te -nyész té si ered mé nye in ket a meg je lent te -nyész bi ka is mer te tő mu tat ta be. Szépered mé nyek kel büsz kél ked he tünk.Az el múlt év ben 4 al ka lom mal ne gyed -éven te je len tet tük meg Egye sü le tünk új -ság ját "A ma gyar tar ka" cím mel. Úgygon do lom, hogy a tag to bor zás ban ez isigen nagy sze re pet ját szott. Szín vo na lasúj ság ké szült, amely az el múlt há rom év -fo lyam alatt is meg őriz te rá jel lem ző ar -cu la tát. Na gyon sok po zi tív vé le ménytkap tunk la punk ról, me lyet 2006-ban isne gyed éven te, te hát 4 al ka lom mal kí vá -nunk meg je len tet ni.2006. év ben te nyész tő ink ré vén kép vi sel -tet tük ma gun kat a re gi o ná lis ál lat te -nyész té si ki ál lí tá so kon: Hód me ző vá sár -hely, Deb re cen, és két szak mai na potszer vez tünk: Szak mai Nap Ják, és Tar kaFesz ti vál Bony hád. A ki ál lí tá so kon a faj -ta tenyészcélját rep re zen tá ló, gon do sanelő ké szí tett ál la tok ke rül tek be mu ta tás ra.A re gi o ná lis ki ál lí tá son, Hód me ző vá sár -he lyen a show bí rá la tot az Egye sü let el -nö ke Rácz Kár oly vé gez te. A deb re ce niki ál lí tá son nem volt bí rá lat itt ép pen csakmeg mu tat tuk ma gun kat.A ki ál lí tá sok és a Tar ka Fesz ti vál tá mo -ga tó i nak ez úton is sze ret nénk kö szö ne tetmon da ni.A ki ál lí tá so kon részt vett te nyé sze tek:HÓD ME ZŐ VÁ SÁR HELY: Akasz tó, Né ma Kft. De recs ke, Pe tő fi Mg. Kft. Haj dú bö ször mény, Bé ke Ag rár szö -vet ke zet Haj dú ná nás, Bé ke Mg. Szö vet ke zet Köröstarcsa, Vér tes Gá borA ki ál lí tá son va ló kü lön köz re mű kö dé -sért kö szön jük Akasz tó, De recs ke,Köröstarcsa, tá mo ga tá sát.DEB RE CEN: De recs ke, Pe tő fi Mg. Kft. Haj dú ná nás, Bé ke Mg. Szö vet ke zetMind ket tő jük tá mo ga tá sát kö szön jük!Szak mai nap Ják, 2006. 05. 30. Mint egy300 részt ve vő a rossz idő el le né re vé gigki tar tott, meg hall gat va az ér té kes elő adá -so kat és a be mu ta tót. Kö szö net a Ráczcsa lád nak, ba rá ta ik nak és Ják köz ség neka köz re mű kö dé sért. Kü lön kö szön jük a750. év for du ló ját ün nep lő temp lom be -mu ta tá sát dr. Rátkai Lász ló plé bá nos úr -nak.A má so dik szak mai nap a VI: Tar ka Fesz -ti vál volt. Az el ső na pon - au gusz tus 11-én pén te ken - Sirman Fe renc FVM ka bi -net fő nök szak ál lam tit kár úr tar tot ta a nyi -tó elő adást, majd dr. Süth Mik lós or szá -gos főállatorvos be szélt. Dr. WagenhofferZsom bor úr a MÁSZ ügy ve ze tő igaz ga -tó ja a meg úju ló szö vet ség ről be szélt. Afesz ti vál má so dik nap ján több, mint 200bog rács ban főtt a ma gyar tar ka hús. A III.tar ka fo tó pá lyá zat ra is 216 fo tó ér ke zett,mely ből 118-at ta lált al kal mas nak a be -mu ta tás ra a zsű ri.Nem zet kö zi fó ru mo kon is kép vi sel tet tema gát az Egye sü let. A Hegyitarka Te -nyész tők Eu ró pai Szö vet sé ge el nök sé giülé sét és a kül le mi bí rá lók to vább kép zé -sét együt te sen Fran cia or szág ban tar tot ta -2006. 05. 24-26. - ahol dr. Húth Ba lázsfej lesz té si- és mar ke ting ve ze tő, va la mintHar mat Ákos te nyész tés ve ze tő kép vi sel -tek ben nün ket.A Szi men tá li Vi lág szö vet ség Kong resz -szu sát Ka na da ren dez te - 2006. 07. 11-17. - itt Füller Im re ügy ve ze tő igaz ga tó -el nök sé gi tag - és dr. Pol gár J. Pé ter szak -bi zott sá gi ta gunk a Pan non Egye temGeorgikon Mezőgazdaságtudományi Kardé kán he lyet te se vol tak a kép vi se lők.A Vi seg rá di 4-ek két na pos kon fe ren ci á -ját szer vez te meg Eu ró pai HegyitarkaKon fe ren cia né ven a Cseh Köz tár sa ság -A MAGYARTARKA 2007. nyár VII. évfolyam 2. szám

72006. 09. 6-7. A kon fe ren ci át egy ki ál lí -tás kö vet te, ahol egy nem zet kö zi üsző -cso port is in dult a be mu ta tón. A show bí -ró Rácz Kár oly el nök és Füller Im re ügy -ve ze tő igaz ga tó vol tak.Az el múlt év ben az Egye sü let na pi ügye -i nek in té zé sét az Egye sü le ti Iro da vé gez -te. A köny ve lés és pénz ügyek, nor ma tívtá mo ga tás igény lés ös sze sí té se, iga zo lá -sok ki adá sa itt tör tént. Egye sü le tünkpénz ügyi hely ze te a mér leg ben meg je le -nő elő ző évi ma rad vány sze rint is sta bil.Va gyo nunk gya ra po dott, hi szen a te -nyész bi ká kat be fek te tett esz köz ként tart -juk nyil ván. Ez úton is sze ret ném mun ka -tár sa im nak meg kö szön ni a 2006. évimun kát.Min den év ben tá jé koz tat juk tag ja in kat atá mo ga tá sok igény lé sé nek rend jé ről, aszük sé ges nyom tat vá nyo kat meg küld jükré szük re. Kér jük Önö ket, hogy a ki kül -dött nyom tat vá nyo kat pon to san ta nul má -nyoz zák át, tölt sék ki és küld jék a tá jé -koz ta tó le vél ben le ír tak nak meg fe le lőcím re. Amen nyi ben nem tud nak el iga -zod ni a sok-sok pa pír út vesz tő jé ben, te le -fo nál ja nak, szí ve sen se gí tünk. Amen nyi -ben nem tud juk azon nal a vá laszt, utá na -né zünk és ahogy ed dig min dig tör tént,vis sza hív juk az érin tet tet és meg ad juk ahe lyes vá laszt és azt ki től szár ma zik azin for má ció.Az Egye sü let 2006-ban az aláb bi pá -lyá za to kat nyúj tot ta be és nyer te el: FVM működési költség (100%)Elnyert támogatás: 2 000 000 Ft,Elszámolás ideje: 2006.01.15. Nemzeti Civil Alap (100%)Elnyert támogatás: 500 000 Ft,Elszámolás ideje: 2006.01.15. FVM Agrár Marketing Centrum (100%)Elnyert támogatás: 1 000 000 Ft,Elszámolás ideje: 2006.01.15.Összesen: 3 500 000 FtAz el múlt évek so rán jól mű kö dő kap -cso la tot épí tet tünk ki a töb bi te nyész tő -szer ve zet tel, kü lön is sze ret ném ki emel nia Hol stein -fríz Te nyész tők Egye sü le tét ésa Ma gyar Hereford, Angus, Galloway Te -nyész tő Egye sü le tét. Sok eset ben kö zö -sen lé pünk fel és tár gya lunk, most mártöbb kér dés ben, az elő ző évek hez ha son -ló an. Ös sze jö ve te le in ket rend sze res sétet tük.A Szar vas mar ha Te nyész tők Szö vet sé gé -nek si ke res át ala kí tá sa után a szak kol lé -gi um jól mű kö dik.To vább ra is jó a kap cso lat az or szá gosszer ve ze tek kel a Ma gyar Ál lat te nyész tőkzövetsége, Me ző gaz da sá gi Szak igaz ga tá -si Hi va tal, Me ző gaz da sá gi Vi dék fej lesz -té si Hi va tal, Ál lat te nyész té si Tel je sít -mény vizs gá ló Kft, Or szá gos Mes ter sé gesTer mé ke nyí tő Zrt., Gén bank Kft.Kap cso la tunk a gleisdorfi mes ter sé gester mé ke nyí tő ál lo má sok kal, a fel sőausztri ai te nyész tő szö vet ség gel, va la mintaz Oszt rák Hegyitarka Te nyész tők Szö -vet sé gé vel (AGÖF) szin te na pi vo nat ko -zá sú, ugyan így a szom szé dos or szá gok -kal Szlo vá kia, Szlo vé nia, Ro má nia, tar kate nyész tő i vel és a Cseh or szá gi te nyész tő -szer ve zet tel.2007. évi fel ada ta ink: Kap cso lat tar tás tag ja ink kal,Te nyész tő szer ve ze ti fe lül vizs gá la ti szem lék,Bi ka ne ve lő te he nek bí rá la ta,pá ro sí tá sa,KSTV zá rá sok,Szár ma zá si iga zo lá sok ki adá sa,sper ma de pó fel töl té se,2007. évi ITV in dí tás,(ket tős és hús)"A" mód sze res ter me lés el len őr zöttte hén lét szám nö ve lé se,Fej he tő ség vizs gá lat foly ta tá saHús ITV foly ta tá sa2007. évi pá lyá za tok el ké szí té se, Ki ál lí tá so kon va ló rész vé tel, (Hód -me ző vá sár hely, Pá pa, Deb re cen,Ka pos vár)Te nyész bi ka be mu ta tó Gö döl lő,2007. má jus 17.Szak mai Nap Köröstarcsa,2007. jú ni us 14.Tar ka Fesz ti vál Bony hád,2007. au gusz tus 10-11.Szak mai nap, te nyész bi ka be mu ta tó,Gén bank Kft. Me ző he gyes,2007. ok tó ber 3."A ma gyar tar ka" új ságVI. évf. 1., 2., 3., 4. szám.Te nyész bi ka elő ál lí tás A ma gyar tar ka ter mé ke nyí tő anyagér té ke sí té sé nek se gí té seNé hány ese mény, ame lyek a 2007-esév ben már meg tör tén tek: I. Fi a tal Ma gyar tar ka Te nyész tők Ta -lál ko zó ja, meg ala kult a Fi a tal Ma gyar tar -ka Te nyész tők Klub ja Ve ze tői: Ko vácsZol tán, Fer tő-han sá gi és Őr sé gi Nem ze tiPark, és Vér tes Ve ro ni ka, Köröstarcsa.Gaszt ro nó mi ai Nap Bé kés csa bánTe lep vá sár lás Jákon Tár gya lá sok kö zös ITV in dí tás ról,részt ve vők: Szlo vé nia, Stá jer or szág,Bur gen land, Ma gyar or szág.Mun kánk lesz bő ven 2007-ben is, re mé -lem, a mos ta ni hoz ha son ló ered mé nyesmun ká ról szá mol ha tok be tag sá gunk naka kö vet ke ző Kül dött köz gyű lé sen is.Szabóné Bog dán Ju dit az El len őr ző bi -zott ság el nö ke be szá mo ló já ban el mond -ta, hogy min den el nök sé gi ülé sen résztvett, így kö vet ni tud ta pon to san az Egye -sü let gaz dál ko dá sát. A mér leg be szá mo -lót a bi zott ság át vizs gál ta, el fo gad ja és aKül dött köz gyű lés nek el fo ga dás ra ja va -sol ja.A be szá mo ló után a díj át adá sok kö vet -kez tek. A "Ma gyar tar ka Faj tá ért em lék ér -met" Haj ba Nán dor úr és dr. Mé szá rosGyu la úr kap ták.Az "Elit törzs köny vet" ket tős hasz no sí -tás ban 60.000 kg tej ter me lés fe lett aKocséri Pe tő fi Szö vet ke zet és aMadocsai Madagro Kft. egy-egy te he nekap ta. Hús hasz no sí tás ban De recs ke Pe -tő fi Kft. 9 te he ne és a Vas vá ri CörnöcmentiSzö vet ke zet 11 te he ne ter melt2000 kg vá lasz tott súly fe lett. Ők let tek"Elit törzs köny ve sek".Gra tu lá lunk a ki tün te té sek hez, el is me ré -sek hez.Ki zá rá sok volt az utol só na pi ren di pont.Aki ta gi kö te le zett sé gét nem tel je sí tet te2006. év ben ki zá rás ra ke rült.Az el nök úr, mi vel egye bek na pi ren dipont ra nem ér ke zett ja vas lat be re kesz tet -te a Kül dött köz gyű lést.VII. évfolyam 2. számA MAGYARTARKA 2007. nyár

8"MAGYARTARKA FAJTÁÉRT" EMLÉKÉREMDr. Mészáros Gyula kitüntetettHajba Nándor kitüntetett1943. jú ni us 25-én szü let tet Nemessándorházán. Az ál -ta lá nos is ko lát 1949-től 1957-ig szü lő fa lu já ban ésBúcsuszentlászlón vé gez te. Kö zép is ko lá ba, a He ve si Ákos Me ző gaz da sá giTech ni kum Me ző gaz da sá gi Ta go za tá ra 1957-ben ke rült, ahol 1961-benérett sé gi zett és szer zett me ző gaz da sá gi tech ni ku si ok le ve let. A Kör men diFel ső fo kú Me ző gaz da sá gi Tech ni kum Tan gaz da sá gá ban gya kor nok ként, il -let ve meg bí zott nö vény ter mesz tő és ál lat te nyész tő bri gád ve ze tő ként 1961és 1962-ben dol go zott. A Gö döl lői Ag rár tu do má nyi Egye temMezőgazdaságtudományi Ka rá ra nyert fel vé telt 1962-ben. Az 1963/64-estan év vel kez dő dő en di ák kö rös hall ga tó ként részt vesz az Ál lat te nyész té siTan szék ku ta tá sa i ban, amely nek ke re té ben az üze mi kí sér le tek ben részt ve -vő ál lo má nyok vizs gá la tá ba, az adat gyűj tés be és a há zi törzs köny ve zés bekap cso ló dik be. En nek so rán di ák kö ri dol go za to kat és ku ta tá si ér té ke lé se -ket ké szít a tej ter me lés, a tej zsír- és tej fe hér je ter me lés sze lek ci ó ja té mák -ban. Az ag rár mér nö ki dip lo mát 1966-ban, az egye te mi dok to ri fo ko za tot1969-ben, a szarvasmarhatenyésztési szak mér nö ki dip lo mát 1970-ben kap -ja meg.1967-től 1972-ig az Ál lat te nyész té si Tan szé ken ku ta tó ként dol go zott, denap pa li, szak mér nö ki és kül föl di hall ga tók, doktoranduszok és as pi rán sokkép zé sé ben is részt vett.1972-től 1986-ig dol go zott a szar vas mar ha törzs köny vi el len őr zés kü lön bö -ző ne vű szer ve ze té ben (Or szá gos Ál lat te nyész té si Fel ügye lő ség, Or szá gosÁl lat te nyész té si és Ta kar má nyo zá si Fel ügye lő ség, Or szá gos Ta kar má nyo -zá si és Ál lat te nyész té si Fel ügye lő ség Szarvas marhatenyésztési Osz tályTörzs köny ve zé si Cso port já ban, il let ve Ál lat te nyész tő Kö zös Vál la lat Szá -mí tás tech ni kai Köz pont já ban) 1978-ig cso port ve ze tő ként, il let ve 1986-igigaz ga tó he lyet tes ként. A szar vas mar ha törzs köny ve zés meg úju ló szer ve ze -té ben az el len őr zés esz köz ál lo má nyá nak és mód sze re i nek kor sze rű sí té sét,be ve ze té sét irá nyí tot ta, kü lö nös te kin tet tel a tej hasz no sí tá sú és a hús hasz no -sí tá sú szar vas mar ha ál lo má nyok, va la mint a ser tés, a juh és a kis ál lat ál lo -má nyok törzs köny vi adat gyűj té sé re ala po zott in for ma ti kai rend sze rek elő -ké szí té sé re, be ve ze té sé re és üze mel te té sé re.1984-ben véd te meg kan di dá tu si ér te ke zé sét.1986-tól 1988-ig Új-Zé lan don, ta nács adó ként dol go zott egy ter me lés el le n -őr zé si esz kö zö ket gyár tó vál la lat nál, il let ve új-zé lan di vál la la tok ból ala kultkon zor ci um nál.1988-tól 1992-ig a Genovation Agricultural Consortium Ltd. Bu da pes tiKép vi se le té nek ügy ve ze tő igaz ga tó ja ként, an nak mű kö dé sét és mar ke tingte vé keny sé gét in dí tot ta Ma gyar or szá gon és né hány szom szé dos or szág ban.1992-től az Ál lat te nyész té si Tel je sít mény vizs gá ló Vál la lat, il let ve jog tu dó -ja: az Ál lat te nyész té si Tel je sít mény vizs gá ló Kft. igaz ga tó he lyet te se ként,1999-től fej lesz té si igaz ga tó ja ként dol go zott, a nem zet kö zi kap cso la tok épí -té se ápo lá sa is fel ada ta. Nyug dí jas, de az ÁT Kft. Partner-Tájékoztató Hír -le ve lét ma is Ő szer kesz ti.Az Egye sü let mun ká já ban se gí tő szán dék kal, ak tí van részt vett. So kat dol -go zott a törzs köny vek ki ala kí tá sá ban, a "B" tí pu sú ter me lés el len őr zés ki -ala kí tá sá ban, mely nek zö me ma gyar tar ka. Min dig bi za lom mal for dul hat -tunk hoz zá, és re mé lem, for dul ha tunk ma is.Több ha zai és nem zet kö zi szak mai szer ve zet mun ká já ban is ak tí van résztvesz (ICAR; MTA Ál lat ne me sí té si, Ál lat te nyész té si és Ta kar má nyo zá si Bi -zott ság; Gö döl lői Ag rár tu do má nyi Egye tem Ál lat te nyész té si In té ze te; Pan -non Egye tem Keszt hely Ál lat tu do má nyi és Állattenyésztéstani Tan szék;).Bu da pes ten szü le tett 1927-ben. Ál ta lá nos és kö -zép is ko lá ba szü lő vá ro sá ban járt. Fel vé tel ét kér teaz Egye te mi Ro ham zász ló alj ba, meg se be sült, ezért - ro ko ni szá lakmi att - Szek szár don érett sé gi zett. Egye te mi ta nul má nya it a Gö döl -lői Ag rár tu do má nyi Egye te men vé gez te el, ahol ag rár mér nö ki dip -lo mát szer zett.Az Alagi és Di ós pusz tai Ál la mi Mé nes ben kez dett dol goz ni, majda Bátapusztai Ál la mi Mé nes törzs köny ve ző je lett. Fo tóz ni kez dett.A ló te nyész tés 1963 át szer ve zé se után már fő ál lá sú fo tós. A Me ző -gaz da sá gi és Élel mi szer ipa ri Mi nisz té ri um 1969-es meg ala ku lá sa -kor a mi nisz té ri um ba hív ják. In nen megy nyug díj ba.Mun ká ját szá mos ki tün te tés sel is mer ték el. A Ma gyar Lo vas Tu -risz ti kai Szö vet ség élet mű dí ját, a Hon vé de lem ért ki tün te tő cí met,a MÁSZ em lék ér met és a MÁSZ fel ter jesz té se alap ján Élet mű díj -jal tün tet ték ki.Gyu lai György új ág író val ké szí tett ri port ban sok szor em lí ti a ma -gyar tar kát. Ked venc fo tó já ról fag gat ta az új ság író, ami kor így vá -la szolt: "Ne kem … a szar vas mar ha ké pe im in kább ked ven ce im. …Szí ve sen ös sze ál lí tok a ma gyar tar ká ról egy anya got. Egy olyanidő sza kát él tem meg en nek a szar vas mar ha faj tá nak, amely ben aménesbirtok ha gyo má nya i nak a min tá já ra te nyész tet ték a Planetvo na lat Me ző he gye sen. Négy törzs bi ka szü le tett ott egy más után,mind a négy ről ké szí tet tem fo tót, mind a négy ről min dent tu dok.Em lít he tem azt is, hogy 1954-től nap ja in kig min den vá sá ri nagy dí -jas te hén nek meg van a fo tó ja. Ilye ne ket sze ret nék egy egye temszer ve zé se nyo mán egy más mel lett lát ni."Még egy idé zet a cikk ből:"Mi re vagy a leg büsz kébb?Meg for dí tom. Örü lök an nak, hogy van nak, akik rám büsz kék. ATol na me gye i ek tisz te let be li Tol na me gye i nek te kin te nek. Ott érett -sé giz tem, ott ül tem elő ször lo von, ál lat te nyész té si vé ná mat ottszed tem ös sze. Egy ki ad vá nyuk ban en gem is meg ne vez tek azokkö zött, akik re büsz kék. Ma gam pe dig ar ra va gyok leg büsz kébb,hogy több mint 100 szak könyv ben sze re pel nek fo tó im. Szin te meg -szám lál ha tat lan az a fo tó men nyi ség, ami szaklapokban il luszt rá ci -ó ként je lent meg. Ge ne rá ci ók nőt tek fel úgy, hogy az én ké pe im se -gí tet ték az ál lat te nyész tő szak ma el sa já tí tá sát.A MAGYARTARKA 2007. nyár VII. évfolyam 2. szám

9Harmat Ákos tenyésztésvezető, MTETENYÉSZTÉSI AKTUALITÁSOKA 2006. évi laktációs zárási adatokatelemezve az első szembetűnő adat,hogy a zárt laktációk számánakcsökkenése sajnos az előző évben isfolytatódott, bár ennek üteme jelentősencsökkenni látszik. A felszámolttermelésellenőrzött tenyészetekállatait szinte kivétel nélkül sikerültolyan gazdaságokban elhelyezni,ahol megszakítás nélkül folytatódhatottteljesítményvizsgálatuk.Az 5185 zárt laktáció alapján a fajta átlagostermelése 293 tejelő nap alatt 5302kg tej, 200,1 kg zsír- (3,80%) és 175,9 kgfehérjetartalom (3,32 %) mellett. Az átlagoskét ellés közti idő 412 nap, amelytovábbi romlást mutat az előző évi (406nap) adathoz képest. A telepi rangsorszerinti első tizenöt gazdaság ezenmutatója lényegesen jobb ennél, 401 nap.Ez újabb bizonyítéka annak, hogy egytenyészet szaporodásbiológiai helyzeteelsősorban jó menedzsment kérdése, éskiemelkedő termelés mellett semtörvényszerű a mutatók romlása. Aperzisztencia átlagosan 74,0 % volt, deez az értékmérő rendkívül nagy szórástmutat. A legrosszabb érték 61,1 %, míg alegjobb 83,2 % volt, ami szintén amenedzsment fontosságát mutatja olyantulajdonságok esetén is, amelyeket elsősorbangenetikailag meghatározottnakgondolunk.A hús-termelésellenőrzött tehenek létszámanem változott jelentősen az elmúltévben (3713 ellenőrzött tehén 29 gazdaságban),és a zárási adatok lényegesjavulást mutatnak a nem fejt tenyészetekszaporasági mutatóit tekintve. A 2006.évi átlagos induló tehénlétszámra jutóborjúszaporulat 72,7% volt, ami több,mint 10 %-kal haladta meg a 2005. évieredményt. A legjobb tenyészet 93,4(!)%-os mutatóval büszkélkedhet. Ez a gazdaságaz elmúlt öt évben folyamatosan90 % körüli eredményt produkált, amiszintén alátámasztja a fent említetteket,mely szerint a szarvasmarha szaporaságátelsősorban a környezeti hatások,és csak kevésbé a genetikai paraméterekhatározzák meg, kedvező feltételek ésodafigyelés mellett a magyartarka kiug -róan jó reprodukcióra képes.A választott borjak 205 napra korrigálttömege 253 kg volt a hímivarú- és 246 kga nőivarú borjak esetében.Az Egyesület Szakbizottsága az idei évreis meghatározta a minimum bikanevelőszinteket, ami a fejt tehenek esetébenlegalább 112 KTI (Kettős TermelésiIndex), míg a nem fejt tenyészeteknélmin. 105 KMI (Kombinált MinősítőIndex) lehet. Ez mindkét esetben az aktívpopuláció legjobb két százalékát jelenti.A 2007. májusi tenyészértékbecslésismét néhány kiváló bikával gazdagítottaa fajta szaporítóanyag kínálatát. A 17043TenyészetlaktációdbK.e.k.inapKocséri Apafi Samurai 1065 kg tej- és109 tőgy Tenyész-Értékkel (TÉ) a legjobbakközött szerepel, míg 17337 KocsériAréna Lotarry 905 kg tej TÉ mellett+0,40 (!) zsír %- és +0,06 fehérje %javítást produkál, és 138 KTI-vel vezeti atej-tenyészértékkel rendelkező bikákrangsorát. Aréna azon kivételes apaállatokközé tartozik, melyek rendkívülmagas tej TÉ mellett is képesek a beltartalmatjavítani. Külön öröm emellett,hogy 114 tőgy TÉ-ével is a listavezetőkközé tartozik.Ráczné Gyalog Stefánia,Szombathely16 381 6720 256,4 3,82 233,4 3,47Ficsór Árpád 44 381 6281 232,3 3,70 213,7 3,40Vértes Gábor, Kõröstarcsa 58 386 6167 235,1 3,81 203,3 3,30Kaposvári Egyetem Tan- ésKísérleti ÜzemTejkgZsírkgZsír%Feh.KgFeh.%61 378 5961 227,1 3,81 194,6 3,26Rácunió Kft., Szombathely 27 349 5794 222,8 3,84 198,6 3,43Mezõ-Partner Kft., Gádoros 72 384 5752 230,2 4,00 185,3 3,22Pannónia Mg. Zrt., Bonyhád 549 405 5578 214,0 3,83 185,3 3,32Kossuth Mg. Szö., Tevel 222 407 5557 236,5 4,26 184,7 3,32Mg. Term. És Váll. Szöv.,Cserkeszõlõ359 376 5412 222,7 4,11 187,2 3,46Family Kft., Mesterháza 45 405 5370 180,5 3,36 178,4 3,32Petõfi Mg. Szöv., Kocsér 298 407 5326 193,7 3,64 174,3 3,27Madagro Kft., Madocsa 233 389 5325 198,1 3,72 179,7 3,37Rongits Ferenc, Máriakálnok 15 414 5275 196,6 3,73 168,9 3,20Dunaszentgyörgyi Mg. Szöv. 36 403 5105 195,1 3,82 166,2 3,26Felszabadulás Mg. Szöv.,Szombathely127 409 5081 223,7 4,40 159,7 3,14A legjobb telepek 2006. évi rangsora tej-kg alapjánVII. évfolyam 2. számA MAGYARTARKA 2007. nyár

10BemutatkozunkDr. Húth Balázs fejlesztési- és marketingvezető, MTEKOSSUTH MG. SZÖVETKEZET, DUNAFALVAAz újságunk nyári számában ezúttala dunafalvai Kossuth Mezőgaz -dasági Szövetkezetet mutatjuk beolvasóinknak. A múltról, a jelenrőlés az elképzelt jövőről beszélgettemKarl Antal elnök úrral és kolléganőjével,Szekeres Terézzel.A szö vet ke zet 1964-ben ala kult és kö zel2500 ha te rü le ten gaz dál ko dott, amely má ra1010 hek tár ra zsu go ro dott. A szán tó na -gyobb ré szén ku ko ri cát, bú zát, őszi- és ta -va szi ár pát, va la mint szó ját, míg ki sebb ré -szén si ló ku ko ri cát (100 ha) és lu cer nát (119ha) ter mesz te nek.A föl dek mű ve lé sét a be ta ka rí tás ki vé te lé veljól fel sze relt és kor sze rű gép park kal vég zik(New Hol land, Landini és MTZ trak to rok,ra ko dó gé pek, te her gép ko csik).Az ál lat ál lo mány za var ta lan ta kar mány el lá -tá sá nak biz to sí tá sa ér de ké ben sa ját 10 t/óraka pa ci tá sú ta kar mány ke ve rő vel is ren del -kez nek. Így a sa ját elő ál lí tá sú ga bo ná hoz ki -zá ró lag premixet kell vá sá rol ni, amely je -len tős költ ség meg ta ka rí tást ered mé nyez. Agaz da ság a ta kar mány el lá tás te rén tel jesmér ték ben ön el lá tó.A szö vet ke zet szar vas mar ha te le pét 1971-ben ad ták át, tel jes fé rő hely ka pa ci tá sa 430te hén és sza po ru la ta, amely el he lye zé sé re 3da rab egyen ként 270 fé rő he lyes kö tött, De-Laval tej ve ze té kes fe jő rend szer rel fel sze reltis tál ló szol gál. A bor jak egye di bor jú ket rec -ben, míg a nö ven dé kek ki fu tó val el lá tott is -tál ló ban tar tóz kod nak. Je len leg 310 ket tős -hasz nú ma gyar tar ka te hén ter mel, amely bőlát la go san 255 egye det fej nek. Az ak tu á liste hén lét szá mon túl még 34 vem hes és 67szűz üsző, va la mint a bor jak tar tóz kod nak ate le pen.A gaz da ság te nyész tés fi lo zó fi á ja az el múltév ti ze dek ben je len tős mér ték ben vál to zott.Az egy ko ri Ka pos vá ri Me ző gaz da sá gi Fő is -ko lá val kö zös ku ta tá si prog ram ke re té benel sők kö zött al kal maz ták a ma gyar tar ka xred hol stein -fríz ún. vál to ga tó (criss-cross)ke resz te zést. Ké sőbb a tar tás és ta kar má -nyo zá si le he tő sé ge i ket fi gye lem be vé vedön töt tek a faj ta mel lett, mi vel a ma gyar tar -ka vér há nyad nö ve ke dé sé vel a te he nek job -ban vi sel ték a kö tött tech no ló gi át és a hasz -nos élet tar tam is ja vult. Így kö zel egy év ti -ze de ki zá ró lag ma gyar tar ka te nyész bi kák -kal ter mé ke nyí tik a nő iva rú ál lo mányt. Acél tu da tos te nyész tés ered mé nye nap ja ink rameg hoz ta gyü möl csét, hi szen a fi a tal ge ne -rá ció je len tős há nya da jó kül lem mel és tej -ter me lés sel büsz kél ked het. A tény sze rű ség -hez hoz zá tar to zik azon ban, hogy a szö vet -ke zet hos szú ide je ak tí van részt vesz a te -nyész bi kák iva dék vizs gá la tá ban, ami aztered mé nye zi, hogy évek kel ko ráb ban jut nakaz ígé re tes, fi a tal ge ne rá ció sza po rí tó anya -gá hoz, így biz to sít va az át la gos nál na gyobbge ne ti kai elő re ha la dást.A leg fris sebb be fe jé si ada tok alap ján a fe jé -si át lag 17,59 kg, míg az is tál ló át lag 13,58kg. A ki egyen sú lyo zott ta kar má nyo zás nakkö szön he tő en a ter melt tej beltartalmi pa ra -mé te rei sta bi lak; a zsír tar ta lom 4,06%, míga fe hér je tar ta lom 3,20%. A tej ve ze té kes fe -jő rend szer nek és a szak ava tott mun ka erő -nek kö szön he tő en a csí ra szám 16 000db/ml, a szo ma ti kus sejt szám pe dig 264 000db/ml.A ta kar má nyo zás ban jól el kü lö nít he tő egy -más tól a té li és a nyá ri tech no ló gia. Té len ate he nen ként 25-30 kg si ló ku ko ri ca szi lázst6 kg lu cer na szé ná val és ter me lés től füg gőpót ab rak kal egé szí tik ki. A nyá ri idő szak bana tej men nyi ség nö ve lé se ér de ké ben egye -den ként meg kö ze lí tő leg 50 kg zöld lu cer nátka szál nak le és hor da nak be az is tál lók bana pi rend sze res ség gel. Ilyen kor a si ló ku ko -ri ca szi lázs men nyi sé gét 8-10 kg-ra csök -ken tik a 6 kg szé na és a pót ab rak szin tentar tá sa mel lett. A szárazonállóknál a tö meg -ta kar má nyon túl me nő en 1,5-2 kg gaz da sá giab rak ke ve rék biz to sít ja a te he nek kö vet ke -ző lak tá ci ó ra tör té nő fel ké szí té sét.A na pon ta meg ter melt 4000-4200 kg te jettej fel dol go zó nak ér té ke sí tik, saj ná la tos mó -don az or szág ra jel lem ző ala csony fel vá sár -lá si áron. Ugyan ak kor a na pos bi ka bor ja katés nö ven dék bi ká kat igény sze rint ked ve zőáron tud ják ér té ke sí te ni még a mai rend kí -vül ked ve zőt len pi a ci kö rül mé nyek kö zöttis. A vem hes üsző re szin tén nagy az ér dek -lő dés, az el ad ha tó men nyi sé get ugyan ak kora tenyészutánpótlás vo lu me ne je len tős mér -ték ben be fo lyá sol ja.A szö vet ke zet ve ze té se a fo lya ma tos tech -no ló gi ai fej lesz tés ben lát ja a jö vőt. Va la -men nyi ter me lő is tál ló ban kor sze rű sí tet téka fe jő be ren de zést és az ext ra tej mi nő ségbiz to sí tá sa ér de ké ben be sze rez tek egy új5000 li te res tej hű tőt. Ter mé sze te sen ki hasz -nál ják az EMVA ke re té ben a trá gya ke ze léskor sze rű sí té sé re meg hir de tett cél prog ra motis.A MAGYARTARKA 2007. nyár VII. évfolyam 2. szám

Dr. Húth Balázs fejlesztési- és marketingvezető, MTEMAGYARTARKA SZAKMAI NAP KÖRÖSTARCSÁN15A Magyartarka TenyésztőkEgyesülete június 14-én immáronmásodik alkalommal rendezte megtenyészállat és gépbemutatóval egybekötöttSzakmai Napját a békésmegyei Köröstarcsán.Az Egye sü let el nö ké nek, Rácz Kár oly -nak meg nyi tó ja után a há zi gaz da, Vér tesGá bor te nyész tőnk kö szön töt te a né peskö zön sé get. Is mer tet te gaz da sá gá nak tör -té ne tét, el mond ta, hogy né hány év vel ez -előtt egy gaz da tár sa ja vas la tá ra fo gott be -le a ma gyar tar ka te nyész té sé be. Az ak kormég né hány te hén ből ál ló ál lo má nyát agencsapáti szö vet ke zet ből vá sá rol ta,majd a mezőhegyesi Ménesbirtok Rt. ki -vá ló ge ne ti kai ér té kű te nyész ál la ta i valgya ra pí tot ta gaz da sá gát. A fá rad sá gosmun ka és ki tar tás meg hoz ta gyü möl csét,má ra bi ka ne ve lő te nyé szet té vált és kö zel80 te he nes gaz da sá ga se gí ti a faj ta Te -nyész té si Prog ram já nak vég re haj tá sát.Vér tes Gá bor ma xi má li san elé ge dett afaj tá val, a 2006. évi zá rá si ada tok alap jánaz ál lo mány lak tá ci ós ter me lé se 6167 kg,de nem rit kák a 8000 kg fe lett ter me lő te -he nek sem. Ter mé sze te sen a nagy ter me -lést meg fe le lő men nyi sé gű és ki vá ló mi -nő sé gű ta kar mán nyal kell ki szol gál ni. Ata kar má nyo zás tech no ló gia monodiétás, asi ló ku ko ri ca szi lázs és fó li á ba töl töttlucernaszenázs mel lett er jesz tett, rop pan -tott ku ko ri ca és te je lő kon cent rá tum szol -gál ja a ma gas ter me lést. Vér tes Gá bornem bán ta meg, hogy a ma gyar tar ka faj -ta mel lett dön tött, az ál la tok egész sé ge -sek, el len ál ló ak, a gyógy szer költ ség ele -nyé sző, jó rep ro duk ci ó val büsz kél ked hetés mind ezek mel lett nem rit kák az 5-6.lak tá ci ó ju kat tel je sí tő te he nek sem.Ezt kö ve tő en a köröstarcsai óvo da és ál -ta lá nos is ko la, va la mint a körösladányici te ra ze ne kar szó ra koz tat ta a meg je lentven dé ge ket.A dél előt ti prog ram zá rá sa ként szak maielő adás ra ke rült sor, amely ben át te kin tet -ték az ál lat ala pú tá mo ga tá si rend szer vál -to zá sa it, a faj ta je len le gi ter me lé si pa ra -mé te re it, erős sé ge it, gyen ge sé ge it és a te -nyész tés irá nyát.A ma gyar tar ka tej ter me lé se ör ven de tesmó don év ről-év re nö vek szik, 2006-banát la go san 5302 kg te jet ter melt, 3,77%-oszsír- és 3,32%-os fe hér je tar ta lom mel lett.A tej ter me lés és a hasznosanyag tar ta lomkö zöt ti ne ga tív ös sze füg gés ter mé sze te -sen e faj tá ban is érez he tő, hi szen a tej -men nyi ség nö ve ke dé sé vel csök ken abeltartalom. Ez azt üze ni szá munk ra,hogy a te nyész tés ben az ed di gi ek nél mégfo ko zot tab ban kell ügyel ni a két ér té kestej al ko tó ja ví tá sá ra. Az or szá gos át lag ter -me lés ugyan ak kor nem tük rö zi hű en afaj ta ge ne ti kai ké pes sé ge it, hi szen el -hang zott, hogy a leg jobb 10 gaz da ság ter -me lé si át la ga meg kö ze lí ti a 6000 kg-ot(5979 kg). Ugyan ak kor ke vés bé ör ven -de tes tény, hogy a két el lés közt el telt na -pok szá ma to vább nö ve ke dett már el ér tea 410 na pot! A ge ne ti kai ké pes sé gek ki -hasz ná lá sá hoz és a rep ro duk ci ós tu laj -don sá gok ja ví tá sá hoz el en ged he tet len azok sze rű, az igé nye ket tel jes mér ték benki elé gí tő ta kar má nyo zás. Tu do má sul kellven nünk, hogy a tej ter me lés ma xi ma li zá -lá sá hoz és a ki egyen sú lyo zott rep ro duk -ci ó hoz a ma gyar tar ka te he nek is tel jes ér -té kű, jó mi nő sé gű ta kar mányt igé nyel -nek. Nem en ged he tő ek meg a szak maiköz tu dat ban még sok he lyen élő, a költ -ség ta ka ré kos sá got ros szul ér tel me ző ta -kar má nyo zá si dön té sek (ol csó, ké tes mi -nő sé gű mel lék ter mé kek, pe né szes szé na,szal ma, stb.). A le ír tak fi gye lem be vé te -lé vel je len tő sen ja vít hat juk ál lo má nyunkter me lé si és rep ro duk ci ós tu laj don sá ga it,amely a na gyobb ár be vé tel ben és ezenke resz tül a nö vek vő pro fit ban re a li zá ló -dik.A ma gyar tar ka ese té ben a tej ter me lésmel lett fon tos sze re pet ját szik a hús ter -me lő ké pes ség is, amely a faj ta ese té benko moly ér té ket kép vi sel. E te kin tet ben afaj ta az eu ró pai hegyitarka faj ta vál to za -tok (némettarka, osztráktarka, csehtarka,stb.) kö zül a leg job bak kö zé tar to zik.Élen áll a vá gá si % és az EUROP-izmoltságtenyészértékben! A ki emel ke dő a húsmár vá nyo zott sá ga és por ha nyós sá ga.Vé ge ze tül pe dig meg vá la szo lás ra ke rülta "Mi lyen is az ide á lis ma gyar tar ka te -hén?" kér dés: kon szo li dált és kon cent rálttej ter me lés, sta bil anyag for ga lom, egész -sé ges tőgy, jó ter mé keny ség, ma gas élet -tel je sít mény és ki vá ló hús ter me lő ké pes -ség.A dél utá ni prog ram te nyész ál lat és iva -dék cso port be mu ta tó val foly ta tó dott. Acso dá la to san fel ké szí tett egye de ket Har -mat Ákos te nyész tés ve ze tő és Vér tes Gá -bor te nyész tő mu tat ta be az ér dek lő dők -nek.Ezt kö ve tő en a bé kés csa bai AgrobékésKft. és a szol no ki GITR Zrt. jó vol tá ból aleg kor sze rűbb tö meg ta kar mány be ta ka rí -tó gép sort mun ka köz ben lát hat ták a te -nyész tők. Ezen kí vül ki ál lí tás ra ke rül tekkü lön bö ző tel je sít mé nyű trak to rok, bá lá -zók, ta kar mány ki osz tó ko csik, híg trá gyaki jut ta tó pót ko csik és te lesz kó pos ra ko -dó gé pek.A nap zá rá sa ként pe dig a ki vá ló sza ká -csok mun ká ját di csé rő, ma gyar tar ka hús -ból ké szült pör köl tet fo gyaszt hat ta el anagy me leg ben el fá radt és meg éhe zettven dég se reg.A cikk író ja ként nem ma radt más tisz tem,mint az Egye sü let ne vé ben meg kö szön -jem Vér tes Gá bor nak és ked ves fe le sé gé -nek, va la mint csa lád já nak és mun ka tár -sa i nak azt az ál do zat kész mun kát, ame -lyet a ren dez vény si ke re ér de ké ben tet -tek. Kö szö net a köröstarcsaiaknak, hogyven dé gül lát tak ben nün ket, az ANIVETKft.-nek, a PURINA-nak, az AgrobékésKft.-nek és a GITR Zrt.-nek, hogy tá mo -gat ták szak mai na pun kat és je len lét ük kelemel ték az ese mény szín vo na lát!VII. évfolyam 2. számA MAGYARTARKA 2007. nyár

16Dr. Húth Balázs fejlesztési- és marketingvezető, MTEA SZIMENTÁLI VILÁGSZÖVETSÉGELNÖKSÉGI ÜLÉSE CSEHORSZÁGBANA Szimentáli Világszövetség május26-31. között rendezte elnökségiülését Csehországban, ahol valamennyitagállam népes delegációvalképviseltette magát.A Ma gyar tar ka Te nyész tők Egye sü le tétRácz Kár oly el nök, Füller Im re ügy ve ze tőigaz ga tó, dr. Stefler Jó zsef egye te mi ta nár,az Eu ró pai Hegyitarka Te nyész tők Szö vet -sé gé nek tit ká ra, dr. Pol gár J. Pé ter egye te -mi do cens, Szak bi zott sá gi tag, Har matÁkos te nyész tés ve ze tő és dr. Húth Ba lázsfej lesz té si- és mar ke ting ve ze tő kép vi sel -ték.Az el nök sé gi ülés meg nyi tó já nak és a mi -nisz te ri fo ga dás nak a prá gai Cseh Nem ze tiMú ze um adott ott hont, ahol Franz XavierStürzer a Vi lág szö vet ség el nö ke meg kö -szön te a Cseh Köz tár sa ság nak a ren de zéstés a mun ka el is me ré se ként a Szö vet ségnyak ken dő jét ad ta át a cseh me ző gaz da sá -gi mi nisz ter nek és az Egye sü let el nö ké nekRoman Sustaceknek. A fo ga dást kö ve tő enven dég lá tó ink egy éj sza kai ha jó ki rán du -lás ra in vi tál tak ben nün ket, ahol a Mold vafo lyó ról gyö nyör köd het tünk a fes tői fő vá -ros, Prá ga es ti fé nye i ben.A tar tal mas ra si ke re dett má so dik nap prá -gai vá ros né zés sel kez dő dött, majd a fá ra -dal ma kat a cse hek hí res nem ze ti sö rö ző jé -ben az "U Fleku"-ban pi hen tük ki. A sörmel lé ter mé sze te sen nem ze ti kony há jukki vá ló éte le it szol gál ták fel.A vi lág szö vet ség el nök sé gi ülé sé re má jus29-én Jihlavában ke rült sor, ame lyen résztvett va la men nyi je len le gi és a há rom fel vé -tel ét ké rő or szág (Len gyel or szág, Hol lan -dia, Kí na) kép vi se lő je.Az el nö ki kö szön tő után az ülés a gaz da sá -gi bi zott ság ve ze tő jé nek, Hugo Va len tin -nak pénz ügyi be szá mo ló já val foly ta tó dott.E sze rint a Vi lág szö vet ség pénz ügyi hely -ze te sta bil, a 2006. évi nye re ség 3989,62CHF volt.Fon tos és min dig vis sza té rő té ma a faj ta -mar ke ting kér dé se, amely nek ál lá sá rólJosef Kucera al el nök tá jé koz ta tott ben nün -ket. Az el múlt év ben 24 000 lá to ga tó ja volta szö vet sé gi hon lap nak, amely nek kü lönér de kes sé ge, hogy a kap cso ló dá sok 40%-anem tag or szág be li. Ez azt mu tat ja, hogy afaj ta iránt élénk az ér dek lő dés a vi lág másor szá ga i ban is. El kép ze lé se sze rint a jö vő -ben fel ke rül ne egy ál ta lá nos faj ta le írás,majd a tag or szág oké is, ké pek kel gaz da gonil luszt rál va.Nagy ér dek lő dés kö vet te dr. Yachun Wangelő adá sát Kí ná ból. A Kí nai Nép köz tár sa -ság ban ös sze sen 138 mil lió (!) szar vas mar -hát tar ta nak nyil ván. Ezek zö mé ben a he lyipri mi tív faj ták gyö ke re i ből ala kul tak ki,ter me lé si pa ra mé te re ik te kin te té ben azon -ban nem tud ják fel ven ni a ver senyt a kor -sze rű vi lág faj ták kal. Leg főbb elő nyük akön nyű el lés (25 kg-os szü le té si súly) és azíz le tes, jól már vá nyo zott hús. A hát rá nyokkö zött em lít he tő az ala csony tej ter me lés(4500 kg kö rül), a he te ro ge ni tás és az ala -csony nö ve ke dé si erély. Ál ta lá nos ság banel mond ha tó, hogy az or szág te hén ál lo má -nyá nak 80%-a kis üzem ben ter mel, a te hén -lét szám 1-5 egyed kö zött vál to zik. Je lenvan nak ter mé sze te sen a nagy vi lág faj tákkép vi se lői is. Az el ső hereford im port ra1974-ben ke rült sor, majd a szi men tá li kö -vet ke zett Né met or szág ból, Auszt ri á ból,Svájc ból és Fran cia or szág ból. El gon dol -kod ta tó ugyan ak kor, hogy je len leg a te -nyész ál lat im port már nem az Eu ró pai Uni -ó ból, ha nem az Egye sült Ál la mok ból ésKa na dá ból ér ke zik.Nap ja ink ban kö zel 6 mil lió szi men tá li ésszi men tá li val ke resz te zett szar vas mar hata lál ha tó Kí ná ban. A Szi men tá li Te nyész -tők Egye sü le te 1981-ben ala kult, a leg fon -to sabb tenyészcéljuk a tej men nyi ség, abeltartalom, a test ala ku lás és az izmoltságja ví tá sa. A ter me lés el len őr zött szi men tá liál lo má nyok 6000-7000 kg kö zöt ti tej ter -me lés sel büsz kél ked het nek!A szar vas mar ha-te nyész tés te rén Kí ná banóri á si tar ta lé kok van nak, hi szen a vi lá gon amá so dik leg na gyobb le ge lő te rü let tel ren -del ke ző or szág, ugyan ak kor az elő ál lí tottmar ha hús nak csak 2%-át ter me lik meg le -ge lőn. A mar ha hús ára eu ró pai szem melnéz ve egyéb ként ol csó, az üz le tek ben 2Euró kö rül mo zog ki ló ja.A hús mar ha tar tás ban a szi men tá li és a szi -men tá li ke resz te zett ál lo má nyok a leg nép -sze rűb bek. A szi men tá li vér sé gű pri mi tívfaj ták hí zó bi kái 24 hó na pos kor ban 500-600 kg sú lyú ak, a vá gá si ki ho za tal 60,2%,a féltest sú lya pe dig 330 kg kö rül mo zog,amely Kí ná ban az ot ta ni ta kar má nyo zá sivi szo nyok kö zött jó nak szá mít.Szin tén ta nul sá gos volt szá munk ra, hogyKí na el ső sor ban nem vá sá rol ni sze ret ne te -nyész ál la to kat és sza po rí tó anya got, ha nemel ad ni. Ez kü lö nö sen né hány nagy, eu ró paimes ter sé ges ter mé ke nyí tő ál lo más mun ka -tár sa it lep te meg.Ezt kö ve tő en a len gyel szi men tá li te nyész -tés ről hall gat hat tunk meg egy jól fel épí tett,át fo gó ké pet nyúj tó elő adást. Len gyel or -szág ban a hegyitarka nem a leg el ter jed tebbszar vas mar ha faj ta, hi szen az or szág kétmil li ós te hén ál lo má nyá ból mind ös sze40 000 a szi men tá li te hén, amely tenyész -területe el ső sor ban DK-Len gyel or szág rakor lá to zó dik. Nem vé let len, hogy az 1994-ben meg ala kult te nyész tő szer ve zet leg fon -to sabb cél já nak te kin ti a faj ta or szá gos el -ter jesz té sét. Ked ve zőbb a faj ta ará nya ahús hasz nú po pu lá ci ón be lül, a 10 000 hús -hasz nú te hén 20%-a hegyitarka.A te nyész tés szer ve zés tár sa dal ma sí tá sa ha -zán ké nál jó val ké sőbb kez dő dött. A Len -gyel Szar vas mar ha Te nyész tők Szö vet sé -gét 2004-ben hoz ták lét re, amely tel jesegé szé ben át vet te a törzs köny ve zést az ál -lam tól, 2006-tól pe dig a tej- és a hústermelésellenőrzéstis ez a szer ve zet vég zi.Vég ső cél juk a mes ter sé ges ter mé ke nyí tőál lo má sok in teg rá lá sa, így egy kéz benössz pon to sul na a te nyész tés szer ve zés va la -men nyi lánc sze me.Az el nök sé gi ülés zá rá sa ként ér de kes és ta -nul sá gos elő adást hall hat tunk az Eu ró paiUnió tej- és mar ha hús ter me lé sé ről és avár ha tó ten den ci ák ról. Az EU me ző gaz da -sá gá ban 15 mil lió em ber dol go zik, amelykis mér ték ben ugyan, de év ről-év re csök -ken. Ha son ló ten den cia fi gyel he tő meg aszar vas mar ha ál lo mány vál to zá sá ban is.2006-ban 84,7 mil lió szar vas mar hát tar tot -tak nyil ván az EU tag ál la ma i ban, amelylét szám a 2005. évi nél 1,1%-al ki sebb. Azújon nan csat la ko zott Bul gá ri á ban és Ro -má ni á ban nö ve ke dés fi gyel he tő meg. A te -je lő te he nek lét szá ma 2010-re vár ha tó an21 mil lió egyed ben sta bi li zá ló dik. A húsmarhalét szám 2000-ig di na mi ku san nőtt,A MAGYARTARKA 2007. nyár VII. évfolyam 2. szám

majd ezt kö ve tő en öt év alatt 2%-al csök -kent.Az EU-27 mar ha hús ter me lé se 2006-ban8 210 000 ton na, amely nek kö zel fe létFran cia or szág, Né met or szág és Olasz or -szág ál lít ja elő. Az EU-15 or szá ga i ban a la -kos ság mar ha hús fo gyasz tá sa 20,3 kg/fő.Az ex port-im port egyen leg to vább ra isked ve zőt le nül ala kul, az im port (500 000 t)több mint a fe le az ex port nak (230 000 t),amely a mar ha hús árá ban fo lya ma to san ér -ző dik. A ter me lők nek né mi bi za ko dás raad hat okot, hogy a fo gyasz tás fo lya ma to -san nő, te hát a mar ha hús és a mar ha hús bólké szült ter mé kek to vább ra is nép sze rű ek aleg fon to sabb fel ve vő pi a co kon. A szak ér tősze rint Ro má nia és Bul gá ria tag sá ga kö -zép tá von nem be fo lyá sol ja lé nye ge sen amar ha hús ter me lést, a pi a ci za var el ső sor -ban a nagy ará nyú dél-ame ri kai im port naktud ha tó be.Stanislav Jas elő adá sát a tej pi ac elem zé sé -vel zár ta. El mond ta, hogy a tej árak 2001óta fo ko za to san csök ke nek, amely élénkkon cent rá ci ót ered mé nye zett az ága zat ban.Pél da ként em lí tet te, hogy Dá ni á ban 5 évalatt meg tíz sze re ző dött a far mon kén ti te -hén lét szám, je len leg ez a szám 93 te hén!Az EU tej pi a ca li be ra li zá ló dik, amely nekkö vet kez mé nye a to váb bi ál lo mány és esz -köz kon cent rá ció. A tej- és tej ter mék fo -gyasz tás a fej lett ré gi ók ban év ről-év re nö -vek szik, amely ke res le ti pi a cot és vár ha tó -an nö vek vő ára kat ered mé nyez. Vé le mé -nye sze rint a ver seny ké pes tej ter me lő or -szá gok egy re in kább észak ra és ke let re to -lód nak. Bíz ta tó le het a ha zai ága za ti sze -rep lők nek, hogy Ma gyar or szág a ver seny -ké pes or szá gok kö zött fog lal he lyet.A kö vet ke ző nap szak mai szem pont bólszin tén hasz no san telt, hi szen a vi lág szi -men tá li te nyész té sé nek leg fon to sabb ten -den ci á i ról hall hat tunk elő adá so kat.A meg nyi tót kö ve tő en a Cseh Köz tár sa ságme ző gaz da sá gi mi nisz ter he lyet te se át fo góké pet adott or szá ga me ző gaz da sá gá ról. Azága zat ban fog lal koz ta tot tak ará nya 3,8%, aGDP-hez pe dig mind ös sze 2,8%-al já rulhoz zá. A szán tó te rü le te ken in ten zív nö -vény ter mesz tést foly tat nak, míg a le ge lő te -rü le te ket dön tő en ké rő dzők kel hasz no sít -ják. Cseh or szág 2,7 mil li árd kg tej kvó tá valren del ke zik, ame lyet az el múlt év ben0,6%-al túl tel je sí tet tek. A volt szo ci a lis taor szá gok kö zül itt volt a leg ma ga sabb azegy fő re ju tó mar ha hús fo gyasz tás (30kg/fő/év), amely má ra 9,5 kg-ra csök kent.A mi nisz ter he lyet te si be szá mo ló után JosefKucera a Cseh Hegyitarka Te nyész tőkEgye sü le té nek ügy ve ze tő igaz ga tó ja szóltaz or szág szi men tá li te nyész té sé ről.Cseh or szág ban ha zánk hoz ha son ló an aXIX. szá zad vé gén kez dő dött meg a faj tate nyész té se. 1924-ben már az or szág te -hén ál lo má nyá nak nagy ré szét hegyitarkabi kák kal ter mé ke nyí tet ték. 1970-től kö zeltíz éven ke resz tül ayrshire és red hol stein -fríz faj ták kal ke resz tez tek, amely nek nyo -mai a je len le gi ál lo má nyon is fel lel he tő ek.Az or szág ban 574 000 hegyitarka te he nettar ta nak nyil ván, amely a te hén ál lo mánykö zel 50%-a. A 36 685 gaz da ság át la goste hén lét szá ma 148 egyed, a te he nek84,3%-a 100-nál na gyobb lét szá mú te le pe -ken ter mel. A te nyész té si prog ram vég re -haj tá sát nagy ban se gí ti, hogy az ál lo mány96,3%-a ter me lés el len őr zés alatt áll! Anagy po pu lá ció igény li a nagy lét szá mú te -nyész bi ka elő ál lí tást. A te nyész tő szer ve zeta mes ter sé ges ter mé ke nyí tő ál lo má sok kalegyütt mű kö dés ben éven te 90 fi a tal bi kátin dít iva dék vizs gá lat ban. A ge ne ti kai elő -re ha la dás em lí tés re mél tó, 2006-ban a lak -tá ci ós át lag ter me lés 6162 kg, ugyan ak korCseh or szág ban a tej ter me lés ja ví tá sa atenyészcélban a ha za i nál na gyobb súl lyalsze re pelt, amely a te he nek gyen gébbizmoltságában is meg mu tat ko zik.Vé ge ze tül el mond ta, hogy a hegyitarka te -nyész té sé nek ko moly jö vő je van, ugyan ak -kor nem ta gad ta, hogy a pi a ci ver seny a ko -ráb bi nál még na gyobb ál lo mány kon cent rá -ci ót fog ered mé nyez ni.A fitnesz tu laj don sá gok fon tos sá gá ról a bé -csi Zuchtdata mun ka tár sa dr. ChristaEgger-Danner tar tott ér de kes elő adást.Sze rin te nem a tej ter me lés a fon tos, ha nema prob lé ma men tes te hén és az ezen ke resz -tül re a li zá ló dó pro fit. Ki mu ta tá sa sze rintAuszt ri á ban min den elő ál lí tott te jet li te ren -ként 0,8 Cent ál lat or vo si költ ség ter hel! Azegy re nö vek vő élel mi szer biz ton sá gi el vá -rá sok to vább nö ve lik a fitnesz tu laj don sá -gok sze re pét, hi szen egész sé ges élel mi -szert csak egész sé ges ál lattal elő ál lí tottalap anyag ból ké szít he tünk. A ko ráb banmár több ször hi vat ko zott ál lo mány kon -cent rá ció is to vább nö ve li az em lí tett tu laj -don ság cso port sze re pét, hi szen a nagy lét -szá mú te le pe ken csak az egész sé ges, jó el -len ál ló- és al kal maz ko dó ké pes sé gű egye -dek ké pe sek hos szú időn ke resz tül ter me -lés ben ma rad ni.A dön tő en a tej ter me lés re össz pon to sí tóelő adá so kat Peter Massmann a dél-af ri kaiszi men tá li te nyész tés ről tar tott elő adá sakö vet te, ahol köz tu dot tan az ex ten zív mar -ha hús ter me lés egyik alap faj tá ja. Az el sőné met or szá gi te nyész ál lat im port 1893-banér ke zett Na mí bi á ba, majd in nen ter jedt át aDél-Af ri kai Köz tár sa ság te rü le té re, aholki vá ló tu laj don sá ga i nak kö szön he tő en aleg na gyobb lét szám ban te nyész tett hús -mar ha faj tá vá vált (ará nya 38%). Mind tisz -ta vér ben, mind pe dig ke resz te zés ben jóanyai vo nal, de ter mi nál faj ta ként is di a dal -mas ko dik. Az ég haj la ti és ta kar má nyo zá siadott sá gok hoz iga zod va a te nyész tők el ső -sor ban a kö ze pes rá má jú, fe dett, szem folt -tal (óku la) ren del ke ző ál la to kat ked ve lik, aki sebb lét fenn tar tó ta kar mány szük ség let ésaz élős kö dők kel szem be ni na gyobb el len -ál lás mi att.A kon fe ren cia zá rá sa ként a Vi lág- és azEu ró pai Szö vet ség a tar tal mas és si ke resren dez vény so ro zat meg szer ve zé sé ért aján -dé ko kat adott át a cseh te nyész tő szer ve zetel nö ké nek és ügy ve ze tő igaz ga tó já nak.A gaz dag és jól fel épí tett prog ram ke re té -ben ter mé sze te sen min den nap ra ju tot takte lep lá to ga tá sok, a ré gió tör té nel mi ne ve -ze tes sé ge it be mu ta tó ki rán du lá sok.A kö zel egy hét alatt a mai kor el vá rá sa i -nak meg fe le lő, kor sze rű, az ál lat- és a kör -nye zet vé del mi elő írá so kat ma ra dék ta la nultel je sí tő tej ter me lő te le pe ket lát hat tunk. A600-800 te he nes gaz da sá gok ban 7000 kgfe let ti lak tá ci ós ter me lé sek, kor sze rű, nagybel ma gas sá gú, pi he nő bok szos is tál lók, és aleg kor sze rűbb fe jő há zak fo gad tak ben nün -ket. A be ru há zá sok nál ki emelt szem pontvolt a kör nye zet vé de lem és a ter me lő ál lo -mány kom fort ja, ugyan ak kor a fe les le geski adá sok ra (pl. ke rí tés) nem for dí tot taknagy hang súlyt. A te le pek va gyon vé del méta leg több he lyen 3-4 so ros vil lany pász torbiz to sí tot ta. A lá tott üze mek ben amonodiétás ta kar má nyo zás ál ta lá nos, a si -ló ku ko ri ca szi lázs ból, pil lan gós szenázsból,szé ná ból és ab rak ból ál ló ke ve ré ket ta -kar mány ke ve rő-ki osz tó ko csi jut tat ja az ál -la tok elé.A ki vá ló, jól szer ve zett szak mai, kul tu rá lisés gaszt ro nó mi ai prog ra mok zá rá sá hozmél tó kép pen il lesz ke dett az utol só na ponRedesinska Svratkában meg ren de zett te -nyész ál lat ki ál lí tás, ahol a be mu ta tott kor -cso por to kat a nem zet kö zi részt ve vők bőlál ló zsű ri rang so rol ta és ju tal maz ta a leg -job ba kat.A Vi lág szö vet ség el nök sé gi ülé sé nek ke re -té ben em lé ke ze tes he tet tölt het tünk Cseh -or szág ban, ahol a szak mai prog ra mok mel -lett íze lí tőt kap tunk e cso dá la tos or szágtör té nel mé ből, kul tú rá já ból.Kö szö net ér te Ven dég lá tó ink nak!17VII. évfolyam 2. számA MAGYARTARKA 2007. nyár

A ned ves élel mi szer ipa ri mel lék ter mé ke -ket jó mi nő ség ben, egész év ben fo lya ma -to san tud juk az Önök ré szé re biz to sí ta ni.A ma gyar ter me lők egy ré sze már is me ria BEUKER-t. Sze ret nénk mi nél több ter -me lő vel meg is mer tet ni a BEUKER fi lo -zó fi át- ÉR TÉ KES EM BER NEK, ÁL -LAT NAK, ÉS ÉLET KÖR NYE ZET -NEK. A fi lo zó fia ma gá ban fog lal ja apart ne rek meg be csü lé sét, se gí té sét, jókap cso lat ki ala kí tá sát, az egyen le tes ta -kar mány mi nő sé get és az élet kör nye zetmeg tar tá sát.Ned ves ta kar má nyok for gal ma zá sá ban,tá ro lá sá ban, szál lí tá sá ban szer zett nagyta pasz ta la tun kat min den eset ben a ter me -lők ja vá ra for dít juk. Lo gisz ti kai hát te -rünk már hos szú évek óta bi zo nyít. Kép -zett és gya kor la ti as szak em be re ink min -den ben a ter me lők ren del ke zé sé re áll nak.A ter mék pa let tánk fo lya ma to san bő vül.Sze ret nénk minnél több ki vá ló mi nő sé gűter mék kel az ál lat tar tók ren del ke zé sé reáll ni a jö vő ben.Je len leg a szar vas mar ha tar tók nak egy ki -vá ló ter mék kel az AMYGOLD-al ál lunkren del ke zé sük re. Az AMYGOLD ener gi -á ban, fe hér jé ben és fosz for ban gaz dagki vá ló mi nő sé gű ta kar mány. Ma gasemészt he tő ség (az al ko tók 70-80 %-banemészt he tők), kel le mes íz és il lat jel lem -zi ezt az ér té kes ta kar mány. Vé kony bél -ben emészt he tő fe hér jét és ke mé nyí tőt istar tal maz.Ered mé nye ik ma gu kért be szél nek. Part -ne re ink szar vas mar ha ál lo má nyá ban aleg több he lyen ja vult az ét vágy, nőtt atej ter me lés (ter me lé si szín vo nal tól füg -gő en 1-3 li ter rel), ala cso nyabb tejbeltartalmatis jó irány ba be fo lyá sol ta azAmygold ete té se. Gaz da sá gi szem pont -ból a ta kar má nyo zá si költ sé get csök kent -he ti, ha az ab rak vagy az ab rak ös sze te -vők men nyi sé gét csök ken tik. A ta kar -mány adag árá nak ilyen ará nyú csök ke né -sét Rácz Kár oly egye sü le ti el nök nél vizs -gál tuk (táblázat).Az átlagos 7 kg AMYGOLD kiváltott 3AMYGOLD - Könnyű tárolnikg kukoricát, 0,5 kg szóját, 0,06 kg foszforkiegészítőt.Átlagos árakkal számolva: kukorica 30Ft/kg, szója 60 Ft/kg, foszfor kiegészítő42 Ft/kg, AMYGOLD 13,6 Ft/kg, akkor:122 Ft - 95 Ft = 27 Ft megtakarítás.Bővebb tájékoztatást kaphatnak termékeinkrőla BEUKER Hungária Kft.munkatársaitól:Földes Péter +36-30-504-3507Vajda György +36-30-504-3527Logisztikai központ +421-31-550-483319FIGYELEM!Ebben a hónapban három fontos rendelet jelent meg melyekről, az egyesület összejövetelein már szóltunk Önöknek.Az 54/2007 (VII. 02.) számú FVM rendelet, amely többek között az állatalapú támogatások összegét is meghatározza.Hízottbika-tartás támogatása: történelmi bázisjogosultságonként legfeljebb 41.100 Ft támogatás vehető igénybe.Tejtermelés támogatása: a tejtermelő történelmi bázis alapján legfeljebb 8.070 Ft/tonna támogatásra jogosult.Extenzifikációs szarvasmarha-tartási támogatás: történelmi bázisjogosultságonként legfeljebb 13 800 Ft támogatásra jogosultak.E három támogatási forma, ahogy ezt többször is elmondtuk, a 2007. évtől termeléstől teljes egészében független lett.Anyatehén-tartás támogatása: anyatehenenként termeléshez kötötten legfeljebb 28.500 Ft, termeléstől elválasztva történelmibázisjogosultságonként legfeljebb 8.000 Ft támogatás vehető igénybe.Az 53/2007. (VII. 2.) FVM rendelet az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatásokigénylésének és kifizetésének rendjéről szól. E rendelet tárgyalja az évente kötelező állategészségügyi vizsgálatok támogatását!A 62/2007. (VII. 13.) FVM rendelet az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti- és higiéniai előírásainak való megfelelésheznyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól szól. A 139/2004. (IX. 24.) FVM rendelet módosítása.A rendeletek elérhetők az egyesület honlapján. www.magyartarka.huVII. évfolyam 2. számA MAGYARTARKA 2007. nyár

20Füller Imre ügyvezető igazgató, MTEAZ ÁLLATTENYÉSZTÕ SZAKMA ISMÉTÖSSZEGYÛLT HÓDMEZÕVÁSÁRHELYEN2007. áp ri lis 27 - 28 - 29. a "Szent GyörgyNa pi" XIV. Al föl di Ál lat te nyész té si és Me -ző gaz da Na pok Szak ki ál lí tás és Vá sár Hód -me ző vá sár he lyen. Az el múlt évek ben a ren -de zők meg hív ják va la me lyik szom szé dosor szá got a ki ál lí tás ra. 2007-ben Szlo vé niavolt a meg hí vott or szág. An tal Gá bor a Hód-Mezőgazda Zrt. ve zér igaz ga tó ja kö szön töt -te a ven dé ge ket, ki ál lí tó kat és részt ve vő ket,majd a ki ál lí tást Gráf Jó zsef mi nisz ter úrnyi tot ta meg. A ki ál lí tást kö szön töt te a szlo -vén Me ző gaz da sá gi és Er dé sze ti Mi nisz té ri -um ál lam tit ká ra is, aki mi nisz ter úr ral együttmeg te kin tet te a ki ál lí tást.Szá munk ra a fő prog ram a te nyész ál lat okbí rá la ta dél után kez dő dött. 13 óra kor in dulta húsmarha bí rá lat, me lyet dr. KorchmaCsa ba vég zett, a ket tős hasz nú ma gyar tar kabí rá la tá ra 14 óra kor ke rült sor. A show bí róHar mat Ákos te nyész tés ve ze tő volt.A te nyész ál lat ok a kö vet ke ző gaz da sá gok -ból ér kez tek:Ket tős hasz no sí tá sú ma gyar tar ka te he net ésvem hes üszőt Vér tes Gá bor köröstarcsai te -nyész tőnk (4 te hén 1 vem hes üsző), Bé keAg rár szö vet ke zet Haj dú bö ször mény (3vem hes üsző), Cserkeszőlői Me ző gaz da sá giTer me lő és Vál lal ko zó Szö vet ke zetCserkeszőlő (2 te hén 3 vem hes üsző), ál lí -tot tak ki. Hús hasz no sí tá sú tí pus ból te he netbor já val, ter mé sze tes fe dez te tés re al kal maste nyész bi kát, vem hes üszőt és bio hí zó bi kátmu tat tak be tag ja ink, a Pe tő fi Me ző gaz da sá -gi Kft. De recs ke (2 te hén bor já val 2 tenyészbi ka), Né ma Kft. Akasz tó (2 te hén bor já val),Bé ke Me ző gaz da sá gi Szö vet ke zet Haj dú ná -nás (3 vem hes üsző), Hu szár Gá bor Hód me -ző vá sár hely (2 bio hí zó bi ka).Ket tős hasz no sí tá sú tí pus ban, vem hes üszőka te gó ri á ban I. he lye zett: 103-as ka ta ló gusszá mú 30054 9986 2 ENAR szá mú Ter ka,ap ja: 15036 Stramy, tu laj do no sa: Bé ke Ag -rár szö vet ke zet Haj dú bö ször mény. II. he lye -zett: 107-es ka ta ló gus szá mú 30238 0002 0ENAR szá mú He gyes, ap ja: 7449 He ró des,tu laj do no sa: Cserkeszőlői Mg.-i Ter me lő ésVáll. Szöv. Cserkeszőlő. III. he lye zett: 101-es ka ta ló gus szá mú 30365 8636 6 ENARszá mú Sú gó, ap ja: 16069 Ra bat, tu laj do no -sa: Vér tes Gá bor köröstarcsai te nyész tőnk.Te hén ka te gó ri á ban I. he lye zett: 206-os ka -ta ló gus szá mú 30008 6143 9 ENAR szá múEni kő, ap ja: 12634 Horb, tu laj do no sa: Vér -tes Gá bor köröstarcsai te nyész tőnk. II. he -lye zett a 202-es ka ta ló gus szá mú 302380157 3 ENAR szá mú Ró zsa tu laj do no sa:Cserkeszőlői Mg.-i Ter me lő és Váll. Szöv.Cserkeszőlő.Hús hasz no sí tá sú tí pus ban, te hén bor já valka te gó ri á ban I he lye zett a 985-ös ka ta ló gusszá mú 30881 0322 5 ENAR szá mú Fe les,ap ja: 13178 Hornist, bor ja 2007. 01. 01-énszü le tett, ap ja: 12928 Lej tős Takt, tu laj do -no sa: Pe tő fi Mg. Kft. De recs ke. II. he lye zetta 983 ka ta ló gus szá mú 32690 0072 7 ENARszá mú ap ja: 17242 Derecskei Al kony Pasz -szív, bor ja szü le tett, 2007. 03. 15. ap ja:19744 Nyőgéri Earl Ákos, tu laj do no sa: Né -ma Kft. Akasz tó.Vem hes üsző ka te gó ri á ban II. he lye zett aka ta ló gus szá mú ENAR szá mú ap ja:, tu laj -do no sa: Bé ke Me ző gaz da sá gi Szö vet ke zetHaj dú ná nás. III. he lye zett a ka ta ló gus szá -mú ENAR szá mú ap ja:, tu laj do no sa: Bé keMe ző gaz da sá gi Szö vet ke zet Haj dú ná nás.Te nyész bi ka ka te gó ria I he lye zett a 981-eska ta ló gus szá mú 30881 1630 0 ENAR szá -mú ter mé sze tes fe dez te tés re al kal mas te -nyész bi ka, ap ja: 17077 Derecskei Al faPasszív a bi ka 2006. 01. 24-én szü le tett és688 kg.Kü lön dí jak: Az OMT Zrt. kü lön dí ját az I.he lye zett: 206-os ka ta ló gus szá mú 300086143 9 ENAR szá mú Eni kő, ap ja: 12634Horb, tu laj do no sa: Vér tes Gá bor köröstarcsaite nyész tőnk kap ta. Az Egye sü let leg -szebb tő gyű te hén kü lön dí ját a II. he lye zetta 202-es ka ta ló gus szá mú 30238 0157 3ENAR szá mú Ró zsa tu laj do no sa:Cserkeszőlői Mg.-i Ter me lő és Váll. Szöv.Cserkeszőlő kap ta. Hu szár Gá bor Hód me -ző vá sár he lyi ta gunk a bio te nyé sze té ből ál -lí tott ki két ma gyar tar ka hí zó bi kát, me lyetaz Egye sü let kü lön díj jal ju tal ma zott. A ki ál -lí tá son 12. al ka lom mal vesz részt a Bé keAg rár szö vet ke zet Haj dú bö ször mény dol go -zó ja Tö mö ri Gá bor. Az el múlt évek alattmin den al ka lom mal gon do san fel ké szí tettál la to kat ve ze tett fel. Az Egye sü let az ál la -tok fel ve ze té sért, fel ké szí té sé ért kü lön dí jatadott át Gá bor nak.A díj ki osz tó ün nep ség vé gén ke rült sor aziga zán fi gye lem re mél tó dí jak át adá sá ra. AMe ző gaz da sá gi Szak igaz ga tá si Hi va tal kü -lön dí ját a Ma gyar tar ka Te nyész tők Egye sü -le te kap ta az el múlt év ben vég zett Egye sü -le ti mun ka el is me ré se ként.Ez úton is gra tu lá lunk a dí ja zott ál la tok te -nyész tő i nek és tu laj do no sa i nak, és kö szön -jük va la men nyi ük ál do za tos mun ká ját, hogyfel ké szí tet ték az ál la to kat és részt vet tek aki ál lí tá son. Kö szön jük az Egye sü let tag sá -ga, ve ze té se ne vé ben a Me ző gaz da sá giSzak igaz ga tá si Hi va tal kü lön dí ját.Tag ja ink jó vol tá ból min den nap fi nomebéd del vár hat tuk ven dé ge in ket. Pén te ken aVér tes csa lád és a derecskei Pe tő fi Mg. Kft.főz tek mar ha pör köl tet és slambucot, szom -ba ton a fő ző ver se nyen if jú Vér tes Gá bor ésNé met An tal (Né ma Kft. Akasz tó) főz tek ésa Pe tő fi Mg. Kft. De recs ke, mar ha pör költ ésslam buc volt a me nü. Va sár nap, a Tonkócsa lád fő zött fi nom mar ha pör köl tet és a Pe -tő fi Mg. Kft. De recs ke slambucot. Kö szön -jük a gaz dák nak, gaz da sá gok nak, tag ja ink -nak mind há rom na pon a fi nom ebé det.A szak ma va ló ban ös sze gyűlt Hód me ző vá -sár he lyen ezen a ki ál lí tá son is. Az el ső kétna pon nem volt ülő hely a sát runk ban an nyi -an ke res tek meg ben nün ket. Ott vol tak tag -ja ink, kol lé gák más hi va ta lok ból, kül föl diven dé gek Auszt ri á ból, Szlo vá ki á ból, Ro má -ni á ból és sok ér dek lő dő, az Egye sü let be be -lép ni szán dé ko zók.A faj ta be mu ta tó kat, te nyész ál lat fel ve ze té -se ket min den al ka lom mal nagy ér dek lő déskí sér te. A be mu ta tó tér meg telt ér dek lő dő éskí ván csis ko dó em be rek kel, úgy a te je lőmar ha be mu ta tó té ren, mint a húsmarha be -mu ta tó té ren.Va sár nap a gyors mér leg sze rint egy jó ki ál -lí tást tud ha tunk ma gunk mö gött, ame lyen anagy be tűs szak ma is, tag ja ink, te nyész tőkaz egész or szág ból, - mint min den év benHód me ző vá sár he lyen - részt vett.A MAGYARTARKA 2007. nyár VII. évfolyam 2. szám

In memoriam21dr. Szmodits Tibor(1920-2007)Felszeghy László(1912-2007)Éle té nek 87. évé ben el hunyt dr. Szmodits Ti bor nyu gal ma zott mi -nisz té ri u mi ta ná csos.Dr. Szmodits Ti bor a bu da pes ti Ma gyar Ki rá lyi Jó zsef Ná dor Mű sza -ki- és Gaz da ság tu do má nyi Egye te men 1942-ben ok le ve les me ző gaz -da (ag rár mér nök) ké pe sí tést szer zett. 1944-ben a "Toponári te li vérszi men tá li te nyé szet"-ről ké szült ér te ke zé sé vel dok to ri fo ko za totnyert.1942-1945-ig her ceg Eszterházy Pál ura dal má ban gaz da se géd tiszt,majd 1945-1959 ta ná ri pá lyá ra lép. (1950-1955-ig a Bu da pes ti Ál lat -te nyész té si és Ál lat egész ség ügyi Tech ni kum igaz ga tó ja.) Rö vid ide -ig ku ta tó ként te vé keny ke dik, majd 1961-től a Föld mű ve lés ügyi,majd jog utód mi nisz té ri um szar vas mar ha-te nyész té si ága zat fe le lő -se ként dol go zott 1976. de cem ber 15-ig nyug dí ja zá sá ig.Na gyon so kat tett a szar vas mar ha-te nyész té sért, szív ügye a ma gyar -tar ka te nyész tés volt. Szor gal maz ta az 1961-ben meg ala kult Eu ró paiTarkamarha Te nyész tők Szö vet sé gé hez csat la ko zá sun kat, mely nek1964 óta Ma gyar or szág is tag ja. 1974-ben meg ala kult a TarkamarhaTe nyész tők Vi lág szö vet sé ge, mely lét re ho zá sá nak ak tív köz re mű kö -dő je volt és a meg ala ku lás kor ve ze tő sé gi tag ja is lett.Nyug dí ja zá sá val nem hagy ta ab ba a mun kát. Előbb szak ta nács adó -ként dol go zott az Ál la mi Gaz da sá gok Or szá gos Köz pont já ban, majda Pan non Egye te men. 1986-1996-ig a Gö döl lői Egye te men tu do má -nyos fő mun ka társ ként dol go zik.Szá mos ál la mi, mi nisz té ri u mi és tár sa dal mi ki tün te té se kö zül hár mattar tott a leg be cse sebb nek:- Kocséri Pe tő fi Szö vet ke zet től ka pott "Ki vá ló dol go zó" ki tün te tést,- A MTA Ag rár tu do mány ok Osz tá lyá tól 2000. no vem ber 29-én ha -zánk ve ze tő ál lat te nyész tő i nek alá írá sá val át vett el is me rést,- A "Ma gyar tar ka Faj tá ért" em lék érem, me lyet 2003-ban ka pott.Ha lá lá val ki vá ló szak em bert, ba rá tot ve szí tet tünk el. Szá mos könyv,tan könyv, pub li ká ció szer ző je, társ szer ző je. Ak tív volt idős ko rá banis, hi szen a Ma gyar tar ka cí mű in for má ci ós lap ban hos szú ide ig gon -doz ta az "em lé ke zé sek" cí mű ro va tot.Ked ves Ti bor bá tyám ma ra dan dót al kot tál, ami re örök ké em lé kez nifo gunk!"Felszeghy Lász ló vas dip lo más ag rár mér nök gaz dag és tar tal maséle te 95. esz ten de jé ben 8 évig tar tó pél da adó tü re lem mel vi seltsú lyos be teg ség után 2007. má jus 22-én vis sza tért az Örök Ha zá -ba" - kap tuk a szo mo rú hírt.La ci bá csi 1912 szep tem ber 24-én szü le tett a Zemp lén me gyeiHardicsán. Tiszadobon, majd Mis kol con ta nul, gaz da sá gi aka dé -mi ai ok le ve lét 1933-ban Debrecen-Pallagpuszta aka dé mi án sze -rez te.Már 1932 nya rán a né hai Kár olyi Gyu la tiborszállási ura dal mándol go zott, mint csép lé si el len őr, majd az akadémis el vég zé seután új ra Tiborszállásra - Szatmér me gyé be - ke rült, ahol az ura -da lom min den bir to kán dol go zott. 1940-ben a nagy ká ro lyi gaz -da ság ba he lyez ték. A II. vi lág há bo rú vé gén a Kár olyi bir tok ról aMérk köz ség hez tar to zó Hal mos ta nyá ra ke rül, ahol egy 3500khsbir to kot irá nyí tott. 1946-ban a mezőhegyesi igaz ga tó ság hoztar tó zó de re kegy há zi ál la mi gaz da ság ve ze té sét bíz ták rá, majd1951-től mint fő ál lat te nyész tő dol go zott to vább. 1953-ban az ak -ko ri me ző gaz da sá gi mi nisz ter Bu da pest re ren del te és aTörzsállattenyésztési Igaz ga tó ság fő ál lat te nyész tő jé nek ne vez teki. 1957-ben az Ál lat te nyész té si Fő osz tály osz tály ve ze tő je lett.1961-től az Or szá gos Törzs köny ve zé si Fel ügye lő ség igaz ga tó he -lyet te se, majd 1964-től az Or szá gos Ál lat te nyész té si Fel ügye lő -ség fő osz tály ve ze tő je, nyug dí ja zá sá ig. Mun ká já nak köz pont já -ban, ak tív és nyug dí jas ko rá ban is a szar vas mar ha te nyész tés állt.A ma gyar tar ka te nyész tés ben több mint két év ti ze dig dol go zottigen lel ke sen. Mun kás sá gát 1954-ben a "Ki vá ló ál lat te nyész tő",1956-ban "Mun ka ér dem rend", 1972-ben "Mun ka ér dem rendezüst fo ko za ta" ki tün te té sek kel is mer ték el. 2002-ben az ala pí tásévé ben kap ta meg a "Ma gyar tar ka faj tá ért" em lék pla ket tet, ésEgye sü le tünk "Tisz te let be li" tag ja lett.Ked ves La ci bá csi, ma ra dan dót al kot tál, ami re örök ké em lé kez nifo gunk!Halálotokkal önzetlen igaz emberek élete ért véget, mely a másokkal valócselekvő törődés és a belső erkölcshöz való hűség jegyében telt. Mindannyiunkélete gazdagodott általatok, tiszta emberségetek mértékké vált szemünkben.Isten Veletek!VII. évfolyam 2. számA MAGYARTARKA 2007. nyár

22MAGYARTARKA TENYÉSZBIKÁK SZAPORÍTÓANYAGÁNAK ÁRJEGYZÉKEérvényes: 2007. július 1-tõlA MAGYARTARKA 2007. nyár VII. évfolyam 2. szám