letöltés PDF - EMT

— e l -rajzoljunk, mert minden vonal, ugy az eszközök tökéletlensége, minta rajzolónak kisebb nagyobb mértékű hiányos megfigyelési vagyrajzolási képessége folytán hibával nyeretik, mely hiba minden ujés uj vonalnál fokozódván az eredményvonal biztos helyzetére kedvezőtlenbefolyást gyakorol.Descriptiv megoldás. (71. ábra). Az e egyenesen felveszünk egyA pontot, pl. azt, melynek 1-ső képe A'= (e' /); ezen keresztül az/-fel párhuzamosan menő egyenes l (/=/', /"///")· Az fasík ~ban (a\a'') egy 1-ső (bZ>")'egy 2-dik fővonal, melyek az l egyenes(B\ B") pontján mennek keresztül (a"//#, b'l/x). Az/egyenesegy C pontjából h L merőlegest bocsátunk az [e, /] síkra [_a\h'\ J_ b" a C' és C" ponton át); h l metszi az [e, /] = [a, b] síkot71. ábra.egy D pontban, melyen át ////-fel párhuzamosan menő m egyenes aze-t az Ε pontban metszi. Végre az EFf/hy egyenes, mely /-et az Fpontban metszi a kivánt normális transversalis g. — A 71. ábrában a[e, /] síkra merőleges egyenes h, mint az e-re és f-re merőleges Ε =[ β ι> e -i\- F = [ /η Λ] síkok metszővonala is meg van rajzolva. Ε síkokhasználata fölöslegessé teszi az a, b, fővonalak rajzolását, melyek ahj/h irányának meghatározására szolgáltak.A 71. a) ábra a feladat megoldásánál követendő műveleteketjobb áttekintése végett egy képben mutatja be.A feladat megoldása jóval egyszerűbb, ha az egyik egyenespl. e a képsikok valamelyikére, mondjuk az 1-sőre merőleges(72 a. ábra), de legegyszerűbb, ha a két egyenes ugyanegy képsíkkalKLUG : Ábrázoló geometria. 0