letöltés PDF - EMT

— 61 —-43. Α 45" világítás. Az árnyékszerkesztések sokkal egyszerűbbéválnak, ha az L világító pontot, nem úgy mint az előbbiekbenvéges távolságban, hanem végtelen távol levőnek képzeljük. Avilágító sugarak ekkor párhuzamosak és ezért a megvilágítást pár-Hüzamos sugarúnak, míg az előbbit központinak nevezzük. Azárnyékszerkesztések főként azért egyszerűsbbülnek, mert párhuzamossugarú világításnál párhuzamos és egyenlő egyenes daraboknakvetett árnyékai egy síkra, párhuzamosak és egyenlők, minthogyfénymenti síkjaik párhuzamosak.A világító pont ugyan bármily helyzetű l egyenesnek lehetvégtelen távol fekvő pontja, úgy hogy a fénysugarak /-lel párhuzamosanhaladóknak veendők, de részint a szerkesztések egyszerűsítéseszempontjából, részint azért, hogy az 1-ső, 2-dik és az oldalképsíkegyenlőkép legyen megvilágítva, az / egyenesnek helyzetétkövetkezőkép szokás megadni:Az l egyenesnek 1-ső térnegyedben levő részének mindkétképe l" az χ képtengelyhez 45°szög alatt hajoljék (53. ábra) deúgy, hogy l' ±_ l" és az l" .r, l' χszög szárai a csúcstól balra haladjanak.Az l egyenes e helyzeténélannak oldalképe l'" az y és ζ tengelylyelszintén 45°-u szöget képez.Az l egyenes tehát párhuzamosa symmetriasíkkal Hegyei;Hí fénymenti sík és így mindenpontjának vetettárnyéka a képten-53. ábra.gelyen van. Az ily sugarakkal történőmegvilágítást: 45° világításnak szokás nevezni.A következő árnyékszerkesztéseknél mindig 45° világításttételezünk fel.44. A pont-, az egyenes és a háromszög vetett árnyéka45° világításnál. Az 54. ábra az A pontnak, az AB egyenesnek ésaz ABC háromszögnek árnyékszerkesztését tünteti elő.Az A pont árnyékát a 2-dik síkra A* pontra veti. — Az ABegyenes AC és CB részének árnyéka az 1-ső illetve a 2-dik képsíkonvan; C pont az egyenes symmetriapontja. — Az ABC háromszögA* B* C* vetett árnyékkal van ábrázolva; a háromszög DEegyenese a symmetriasíknak metszése a háromszög síkjával. A háromszögA* Β* C* és A* B* C* vetett árnyékai a két képsíkra,perspektiv helyzetű affin háromszögek; a képtengely az affinítási