letöltés PDF - EMT

— 60 —-ha ellenben feszített, akkor szükségkép az egyik képsíkra nézve amegvilágított, a másikra a sajátárnyékban levő oldala látszó.Hogyan lehet azt az 52. ábrában megállapítani ? Az LA fénysugár1-ső projiciáló síkja az ABC háromszöget az AG egyenesbenmetszi. Az O l G látósugár és az LG világítósugár az AG egyenestelválasztja, mert a 2-dik képben az L" pont és G ponton keresztülmenőés az 1-ső képsíkra merőleges egyenesnek O x végtelen távolfekvő pontja az A" G" egyenestől el van választva. Az 1-ső képsíkranézve az ABC háromszögnek sajátárnyékban levő oldalát látjuk,a mit azzal tüntetünk ki, hogy az A' B' C' háromszöget, úgymint a vetett árnyékot sraffvonalakkal vonjuk be.Az LA fénysugárnak 2-dik projiciáló síkja a BC oldalt egy Ηpontban metszi; az AH egyenes azonban nem választja el az L világítópontot, a 2-dik képsíkra néző 0.2 szemétől, mint az az 1-sőképen látható, mert L', 0 2 nincs elválasztva A' H'-tői. A 2-dik képbentehát az A BC háromszögnek megvilágított oldalát látjuk ésezért az A" B" C" háromszöget nem borítjuk be sraffvonalakkal.Ezt azonban már a 1-ső vizsgálatból is tudhattuk, mert az ABCháromszög képeiből már arra lehetett következtetni, hogy feszítettsíkban van.Szolgáljon gyakorlati szabályul a szerkesztőnek annak megállapításánál,hogy egy háromszög vagy bármely síksokszögnek megvilágítottoldalát látjuk-e az egyik képsíkra nézve, vagy a sajátárnyékbanlevőt, a következő:Ha a sokszögnek képét és vetett árnyékát az egyik képsíkona szögpontoknak ugyanazon rendjében körüljárjuk, akkor akörüljárás értelme vagy megegyező, vagy ellenkező; az elsőesetben a megvilágított, a másodikban a sajátárnyékban levő oldalátlátjuk az illető sokszögnek. így az A' B' C', A+ B+ C* háromszögeknéla körüljárás értelme különböző, A" Β" C", A* B* C*-nálmegegyező!A szerkesztés pontossága kedvéért még csak egy körülményreakarunk figyelmeztetni, t. i. hogy az A* B* C*, A # B* C* háromszögekA* A„ B* C* C, szögpontjait összekötő egyenesek azL" L' egyenesnek abban az Ο pontjában találkoznak, mely az L',L" pontoktól ép oly távolságra van, mint L-nek tengelyképe L x azL", L' pontoktól.Ugyanis, ha az A* A^ pontoknak tengelyképe A*', AJ' akkorL"L X·. A*A*' = IvV: A*'Aj' = L'AA*'A X = OL': A*A*',a mi állításunkat igazolja.