letöltés PDF - EMT

— 57 —-szerepel. Az összetett feladatokat azonban csak akkor érthetjük ésoldhatjuk meg, ha a segédfeladatok megoldásait már könnyűséggelvégezhetjük. Ε végből ajánlandó, hogy az alapfeladatok jól elsajátíttassanak!II. FEJ EZET.Árnyékszerkesztések.Altalános megjegyzések. Ε fejezetben oly pontokkal,véges hosszúságú egyenesekkel, tehát vonaldarabokkal, a síknakhatárolt részeivel, tehát egyenes, vagy görbe vonaloktól bekerítettIdomokkal fogunk foglalkozni, melyek az 1-ső térnegyedben feküsznek.Föltételezzük azonkívül, hogy a téralakzatok a fénysugarakranézve áthatlanok, úgy hogy egy világító ponttól hozzájuk érkezőfénysugarakat nem bocsátják keresztül.Ε téralakzatokkal e fejezetben bemutatott szerkesztéseketárnyékszerkesztéseknek vagy árnyékolásnak nevezzük.40. A pont vetett árnyéka. Az 1-ső térnegyedben fekvőfénylő vagy világító pont L e térnegyed határlapjait képező képsíkokatmegvilágítja, mert az L pontból kisugárzó fénysugarak amahatárlapok minden pontjához eljuthatnak. De ha a fénysugárra áthatlanA pont egy az L pontból kisugárzó fénysugarat útjábanakadályozza, akkor ez az LA fénysugár már egy pontját a képsíkoknaknem világítja meg. A 1-ső térnegyed határát képező képsíkokegyikén tehát egy pont sötétmarad, ha az L pontból az ^4-nkeresztül húzott félsugár azegyik képsíkot metszi. Ez a megnem világított pont a képsíkon :az A pont vetett árnyéka a képsíkra.Az A pont csak akkorvet árnyékot a képsíkra, ha azZ-től mért LA félsugár metszia képsík egyikét és pedig arra aképsíkra veti az árnyékot, melyetaz LA félsugár előszörmetsz, tehát mely metszőpont-4-hoz közelebb van.50. ábra.így, ha az 50. ábrában L a világító pont, akkor az A pont a2-dik képsík A* pontjára a Β pont az 1-ső képsík B* pontjára veti