letöltés PDF - EMT

31 —a HJ, vagy H_,-re merőleges egyenest elképzelünk, akkor ennekképei a képtengelyre merőlegesen állnak és nyomai a képtengelytőlegyenlő távolságra vannak. De az ily egyenesen keresztül menőbármily síknak nyomai (mert a képtengelyben találkoznak) a képtengelyhezegyenlő szögek alatt hajlanak.Ennek különös esetét képezik azok a síkok, melyeknek nyomaia képtengelytől egyenlő távolságra vannak, tehát vagy egybeesnek,vagy pedig a képtengely felezi, a tőlük határolt párhuzamos szalagokat.Az első esetben a síkok a symmetriasíkkal, a másodikban acoincidentiasíkkal párhuzamosak.Minden más sík, melyről itt nem szólottunk általános helyzetűa képsíkok irányában. ,De ezek között kétfélét lehet megkülönböztetni.Állítsunk ugyanis egy S = fo, s a ] sík S tengelypontjában aképtengelyre merőleges síkot U = [u lt »,]-1. Az U sík az az S síknakaz 1-ső térnegyedben levőrészét vagy nem metszi, vagymetszi, a szerint, a mint (azegyesített képsíkokra gondolva)az «!=ΐί 3 egyenes az '.Sí, s 2 -nek az 1 só térnegyedhatárán levő részeit nem választjael, vagy elválasztja.Az első esetben (27 a. ábra)a síkot dűlt, a másodikban(27 b. ábra) feszített síknakakarjuk nevezni. A feszített,27 a. ábra. 27 b. ábra.projiciáló, vagy dűlt sík nyomainak az 1-ső térnegyed határán levő ·részei megfelelőleg: tompa-, derék-, vagy hegyesszöget képeznek.Hogy mi különbség van még a feszített és dűlt sík között éshogy mikép lehet tudni egy síkról, melynek nyomai nem ismeretesek,hogy feszített vagy dűlt sík-e, azt alább (a 34. feladatnál) látnifogjuk.Ha egy S síkot egyik nyoma körül forgatunk, akkor az a dűlthelyzetből az egyik képsíkra projiciáló helyzeten keresztül a feszítetthelyzetbe megy át s közben egyszer a HT és egyszer a H, síkralesz merőleges.28. A sík symmetria- és coincidentia-vonalai. A síknakazon egyeneseit, melyben az a symmetria-síkot H^et és a coincidentiasíkotH^-t metszi, a sík symmetria-, illetve coincidentia-vonalánaknevezzük és h u h.,-ve\ jelöljük.