letöltés PDF - EMT

— 30 —-A midőn két egyenesnek 1-ső, vagy 2-dik képe egybeesik, akét egyenes egy az_l-ső, illetve egy a 2-dik képsíkra projiciáló síkothatároz meg, és ha a két egyenes közös képei merőlegesek a képtengelyre,akkor azokon a képtengelyre projiciáló sík megy keresztül.A képsíkokra projiciáló síkoknak különös esetét képezik az1-ső vagy a 2-dik képsíkkal párhuzamos síkok. (26. ábra). Az elsőneka 2-dik nyoma párhuzamos a képtengelylyel, 1-ső nyoma pedigvégtelen távol van; az utóbbinak 1-ső nyoma párhuzamos a képtengelylyel,a 2-dik nyom pedig végtelen távol van. Itt a fővonalaknakcsak egyik rendszeréről szólhatunk, a másik rendszerhatározatlan marad. A képsíkokkal párhuzamos síkok csak kétszomszédos térnegyedben terjednek el.26. abi-a.A képtengelylyel párhuzamos síkok nyomait az jellemzi, hogy.azok párhuzamosak a képtengelyhez (26. ábra jobb); e síkok fővonalainakkét rendszere egybe esik és e síkok legfeljebb három térnegyedenvonulnak keresztülA képtengelylyel párhuzamos síkok különös esetét képezik aképtengelyen keresztül menő síkok. Minthogy ezeknek mindkét nyomaa képtengelyben van, a mely csak egy egyenes: a képtengelyenkeresztül menő síkok meghatározására a nyomok nem elegendők,hanem még egy bennök fekvő egyenes vagy pont szükséges.Ha egy síknak két nyoma a képtengelylyel egyenlő szögetképez, akkor az a sík merőleges a symmetria- vagy a coincidentiasíkraa szerint, a mint a képsíkok egyesítése után a nyomok nemesnek egybe, vagy pedig egybeesnek.Ugyanis minden az ily síkban fekvő és a képtengelyre merőlegesegyenes (és ilyen «- 1 van bármily helyzetű síkban) merőleges asymmetria-, illetve a coincidentiasíkra H, vagy H,.-re. Ugyanis ha