letöltés PDF - EMT

— 154 —-hasáb van, elválasztja a megvilágított oldallapokat a sajátárnyékbanlevőktől.A hasáb egyik élének, pl. az AF-nek fénymenti síkja a képsíkokataz AF-x\ek a képsíkokra vetett AKF* árnyékában metszi;e kiszögellő vonallal haladnak párhuzamosan a többi oldaléleknekvetett árnyékai. A BG és Dl oldalélek fénymenti síkjai közöttvannak tehát a többi oldalélek fénymenti síkjai; a BG és Dl oldalélekképezik az oldallapok sajátárnyékhatárát. Az AF (valamint EJ)oldalél fénymenti síkja ez élből kiindulva a fénysugárral előre haladólagmetszi a hasábot; ezért az AF két megvilágított oldallaphoztartozik.A megrajzolt hasábnak saját-árnyék határa, mely tehát a megvilágítottlapokat az árnyékban levőktől elválasztja: BGHIDEA.Ε sokszögnek vetett árnyéka a képsíkokra BG*H*I t DEAképezi a hasábnak vetett árnyékát.A hasáb lapjai közül tehát négy meg van világítva és háromárnyékban van. Az árnyékban levők közül a BCHG az 1-ső képsíkra,CDIH a 2-dik képsíkra nézve látszó és sraff vonalakkal vanbevonva. —Minden siklapú testnél, melyet árnyékolni akarunk, előbb asajátárnyékhatárt, vagy mint még nevezni akarjuk, az árnyékvetősokszögetkell megállapítanunk. Az árnyékvető-sokszög a siklapútest felületét két részre osztja, melyeknek egyike meg van világítva,a másik pedig saját árnyékban van. A megvilágított rész bármelypontján keresztül menő fénysugár a fénynyel haladólag még a testbenmarad, mig a sajátárnyékban levő rész tetszés szerinti pontjánátmenő fénysugár a fénynyel haladva a testtől azonnal távolodik.Ha az árnyékvető-sokszög meg van határozva, akkor ennek megszerkesztjükvetett árnyékát és megállapítjuk, hogy a sajátárnyékbanlevő lapok közül, melyek látszók az egyes képsíkokra nézve, ésezeket, valamint a vetett árnyéktól bekerített részt sraffvonalakkalvonjuk be.108. — 105. feladat. A 127 a. és 127 b. ábrákban bemutatottgúláknak árnyékolása. — Mielőtt ehhez fognánk, általánosanakarunk szólani a gúla árnyékolásáról.Egy M. ABCDEF gúla (129. ábra) oldaléleinek fénymentisíkjai egymást a gúla Μ csúcsán keresztül MM menő fénysugárbanmetszik. Az oldalélek fénymenti síkjai közül egyesek (MMA,MMB) az élből kiindulva a fénysugárral ugyanegy értelemben haladólag,mások (.MMD, MME) ellenkező értelemben haladólag