letöltés PDF - EMT

— 120 —-az e, f egyeneseknek hajlásszögeivel méretnek, mert ezek azegyes síkokban feküsznek és a d metszővonalra merőlegesek. Azcf szögek felezőit m és «-et a d-vel összekötő [m, d], [n, d] síkok akeresettek, mert a d metszővonalon mennek keresztül és azadottakkal egyenlő szögeket képeznek.Két sík mindegyikVpszögfelező síkja irányá-/1 nv ban egymásnak tükör-/ ' / képe. Ennélfogva: két/ sík szögfelező síkjai tar-/ tói mindazon pontok-/ a/// ' , x \ nak, melyek a két sík-/ / ud" ,y / /Xs w- tol egyenlő tavolsagra/ / / !_ ^''tÍ· „. vannak', minden a szög-—Αχ^Γ ^ ^Xfelező síkokkal párhu-N? i i . ^J^T ' / f zamos vagy azokra me-• χ ', \ ; ~ jj úfáj rőleges sík és egyenesX&C | a két síkhoz egyenlő———- I szögek alatt hajlik.' • ^ A ^ A A v V F 86. — feladat.n^^ 1 Egy ponton kereszfi/ tűi oly egyenesek fek-\ \ / tetendők, melyek egyadott e egyenest met-103. ábra szenek és ahhoz ε szögalatt hajlanak.Megoldás. Az [A, e] síkot egyik nyoma körül az illető képsíkravagy egyik fővonala körül az illető képsíkkal párhuzamos síkra borítjuk; ott elvégezzük a kívánt planimetriai szerkesztést és a nvertegyeneseket visszaállítjuk.A 104. ábrában az \A, e] síknak A ponton keresztül menő bfővonalát választottuk forgástengelynek, mely e-t a Β pontbanmetszi. Ha a [b, e] síkot a 2-dik képsíkkal párhuzamos és a b-n keresztülmenő síkra borítjuk, akkor e-nek leborított 2-dik képe e" 2 .(Ρ, P') tetszés szerinti pontja (e', e")-nek; (P" Q" _j_ b", P"[P] _LP'Q", Ρ" [Ρ] — Ρ távola a b'-tői, Q" P'\ = Q" | P] és P" 2 aP"Q" egyenesen van: P'\ B" = e" 2 ). Ezután a & forgástengelyenfekvő változatlan A pontnak 2-dik képéből ^."-ból aze" 2 -höz ε szög alatt hajló A"G'\, A"D'\, egyeneseket huzunk,melyek e" 2 -őt a C" 2 , D"., pontokban metszik; e pontok visszaállítvaaz 0", e')-ön (C", 'θ'), (D", D') képeket adnak (C" C" t