letöltés PDF - EMT

— 114 —-szolgáltatja, mely ismét az A'B'G' meghatározásához vezet. Az Apont 2-dik képe A", az a"-től A' (^4) távolságára van az a" fölöttvagy alatt a szerint, a mint az A x pontot az 1-ső képsíktól eltávolítjukvagy ahhoz közelítjük, a midőn azt A-ba forgatva képzeljük.A D, F, G pontoknak 2-dik képe a"-őn, a Ü,C pontoknak2-dik képe pedig az A"D", A"F" fekszik és B"G" egyenes a G"ponton megy keresztül. — Természetes, hogy a sík nemcsak 1-sőnyoma körül borítható az 1-ső képsíkra, vagy egy 1-ső fővonalakörül az első képsíkhoz párhuzamos síkra, hanem egyszersmind a2-dik nyom körül vagy egy 2-dik fővonal körül forgatva a 2-dik, illetveaz ehhez párhuzamos síkra. A végzendő szerkesztést, mint jógyakorlatot, az olvasóra, vagy helyesebben a rajzoló olvasóra akarjukbízni.Mielőtt ujabb feladatokhoz térnénk, emlékezetbe kívánjukhozni azt, hogy már előbb is ráborítottunk síkokat az egyes képsíkokra.így a midőn egy vonaldarab valódi hosszúságát, vagy az egyenesnekképsíkszögét szerkesztettük, ama vonaldarabnak és ezenegyenesnek az 1-ső vagy 2-dik projiciáló síkját az illető képsíkraborítottuk. Ámde ezek a szerkesztések valamivel egyszerűbbek voltak,mert a sík projiciáló volt. Egy az 1-ső képsíkra projiciáló[s u s. 2 J síknál ugyanis a leborítandó pontnak távolsága az s t nyomtólközvetlenül adódik ki, mint a pont 2-dik képének távolsága a képtengelytől; míg más síknál e távolságot a jelzett derékszögű háromszögátfogójában nyerjük meg, melyet tehát még szerkesztenünk kell.Ennyiben különbözik egy dűlt vagy feszített sík leborítása egy projiciálósík beborításától.Feladatok.83. — 80. feladat. Szerkesztendő az A pont távolsága az e egyenestőlés az A-ból az e-re bocsátott merőleges metszőegyenes m.Megoldás. (99. ábra). Az A ponton és az e egyenesen keresztülfektetett síkot annak, pl. 1-ső nyoma körül az 1-ső képsíkra borítjuk;a leborított A pont távolsága a leborított e-től a keresett távolság, ésa leborításban meghúzott merőleges visszaállítása a kívánt merőleges.A kivitel ezek szerint következő: Az A ponton keresztül aze-vel párhuzamosan haladó / egyenesnek és e-nek F u 1-ső nyomátösszekötjük, és A-t valamint f és e-t az s t összekötő egyeneskörül mint az [A, e] sík első nyoma körül az 1-ső képsíkra borítjuk.Ha A'GA X J_ sj; A'(A) _j_ GA\ A'(A) = A X A", (.A)G = QA U