letöltés PDF - EMT

I. FEJEZET.A pont-, az egyenes- és a sík ábrázolása.A pont ábrázolása.1. A képsíkok. A tér összes pontjait két egymásra merőlegessíkra lehet vonatkoztatni. Ε két végtelen nagynak képzelt síkot képsíknak,azoknak metszővonalait pedig képtengelynek nevezzük. Aképsíkok közül az egyik vízszintes, tehát a másik függőleges helyzetbenvehető fel. A vízszintes helyzetű képsíkot első-, vízszintes- vagyalapképsíknak, a másikat pedig második-, függőleges- vagy homlokképsíknak nevezzük.2. A térnegyedek. A két egymásra merőleges képsík a tértnégy térnegyedre, a képtengely pedig a képsíkokat két-két részre— félsíkokra — osztja. A félsíkok képezik a végtelen nagy térnegyednekhatárló síkjait.Az első képsík fölött levő két térnegyed közül az egyiket elsőnek,a másikat pedig másodiknak nevezzük. A második térnegyedalatt van a harmadik, az első alatt pedig a negyedik térnegyed.Az első és második, úgyszintén a harmadik és negyedik térnegyedközös határló síkja a második képsíknak egy-egy félsíkja, miga második és harmadik, valamint a negyedik és első térnegyedekközös határló síkja az első képsíknak egy-egy félsíkja.Az első és harmadik, valamint a második és negyedik térnegyedneknincs közös határló félsíkja, e térnegyedeknél a képtengelyképezi a közös határló vonalat.Az első képsík pontjai az első és a negyedik avagy a másodikés harmadik térnegyedhez tartoznak; a második képsík pontjai pedigaz első és a második, avagy a harmadik és negyedik térnegyedhezszámíttatnak; végre a képtengely pontjait bármely térnegyedbenfekvőnek tekinthetjük.KLUG : Ábrázoló geometria. 1