itt - Körmend

A pietas, mint jellemvonásFerences szerzetes elôadásaTóth Vince ferences rendi szerzeteselôadásával folytatódott szeptember22-én este a Keresztény ÉrtelmiségiekSzövetsége (KÉSZ) Körmendi Csoportjánakôszi rendezvénysorozata. AzEsztergomból érkezett pap nehéz feladatravállalkozott: egy olyan fogalomjelentését fejtegette, melynek nincsmagyar megfelelôje.„A pietas, mint a keresztény emberjellemvonása” címû elôadása elejénTóth Vince ferences rendi szerzeteselôször Vas megyei kötôdéseirôl beszélt,hiszen Merseváton született. JelenlegEsztergomban él, az egyházatyák tanításaivalfoglalkozik, Szent Ambrusmûveinek fordítójaként találkozott apietas fogalmával. Ez egy magyarul csaknagyon nehezen körülírható kifejezés,kegyességnek, jámborságnak, kenetteljességnekszokták fordítani, de ezeka lényegét nem tükrözik vissza. A RómaiBirodalom létrejötte elején nem volt államszervezet,csak a családi törvény létezett,amit az emberek a hitük szerint a háziisteneiktôl kaptak. A szülôk iráni tisztelet volta legfontosabb, késôbb az ezzel járó kötelességeketbôvítették. Ciceró államról írottkönyvének 6. kötetébe került be az államiránti kötelességteljesítés fogalma. Az államatyaként viselkedik polgáraival szemben, védelmeziôket, elôsegíti boldogulásukat, demindezért kötelességeket is ró polgáraira,melyeket teljesíteniük kell. Az államszervezetpárhuzamosan kialakult a haza, azaz apátria fogalma. A társadalom boldogságacsak úgy jöhet létre, ha mindenki eleget teszkötelezettségeinek. A császárt istennek, ahaza atyjának tekintették. A kötelezettségeitteljesítôket piusoknak nevezték.A kereszténység ószövetségi gyökereitôlsem idegen az isteni törvényadás, hiszen atízparancsolat tartalmazza az Isten és a felebarátiránti kötelességeket. Jézus megmondta,hogy az az igazi felebarát, aki irgalmas. AhogyIsten szeretô Atyaként jóindulattal viseltetikaz emberek iránt, úgy kell nekik is másokkalviselkedniük. Szent Ambrus sokat foglalkozotta pietassal, szerinte az embernek nemcsak aszûk családi környezete iránt kell könyörületesnek,irgalmasnak lennie, hanem a nagyobbközösség, a népe, a hazája iránt is. Ô az Isten,a haza és a többi ember felé megnyilvánulóirgalommal átszôtt kötelességteljesítés hármasságátszétválaszthatatlannak tekintette.Tudta, hogy nem mindegy, hogy valaki aköztársaságáért/országáért vagy a köztársaságából/országábólél. Dr. Batthyány-Strattmann László is a pietas szerint élt ésgondolkodott. Szent István király intelmeinek10. fejezete is leírása a kereszténypietasnak. A pietas ma is létezik, elég acserkésztörvények 2. pontjára gondolni:„A cserkész híven teljesíti kötelességeit,melyekkel Istennek, Hazának, embertársainakés a magyarságnak tartozik”. Akinapjainkban a pietas szerint él, arra az istenfélelem,a családja és a többi ember felémegvalósuló kötelességteljesítés a jellemzô,amiben megnyilvánul hazaszeretete.A KÉSZ következô elôadása október 20-án18 órakor kezdôdik a fenti helyszínen, akkorKocsis Péter Fülöp görög katolikus püspök„Az ima gyümölcse a hit” címû elôadásávalvárja az érdeklôdôket. Csihar TamásBuddhista filozófus elôadásaA magyar ôsmûveltség és a keleti kultúrákMireisz László buddhista pap, filozófustartott elôadást az ôsi magyar mûveltségés a keleti kultúrák kapcsolatáról szeptemberközepén a Körmendi KulturálisMûhely (KKM) meghívásának elegettéve a városi kiállítóteremben.Mireisz László filozófus, felszentelt buddhistapap, a Tan Kapuja Fôiskola egyik alapítójaritkán vállalja, hogy a fôvároson kívül tartsonelôadást. A Körmendi Kulturális Mûhelymeghívását mégis elfogadta, és szeptember15-én 18 órakor a magyar ôsmûveltség és akeleti kultúrák kapcsolatáról beszélt a városikiállítóteremben. A rendezvény elején SzabóFerenc köszöntötte a megjelenteket, majdkérdéseket tett fel e témakörhöz kapcsolódóan,melyekre az elôadó által adott válaszokbólkerekedett ki az elôadás. Elôször arról beszélt,hogy napjainkban határozott folyamatzajlik, melynek célja, hogy a nyugati gondolkodásmódota keletivel ötvözze. A nyugatiraa gyakorlatiasság, a technikai jellegûmegoldások keresése a jellemzô, míg akeleti legfôbb ismérve az alanyiság és a mélyszellemi tudás. A nyugati ember nem fordítidôt önmaga megismerésére, pedig e nélkülnincs boldogság, ismerni kellene a bennünkzajló folyamatokat. Elég különös a vallásokfejlôdési folyamata. A természetmágiákat,amelyek jól kikövetkeztethetôk aVédákból, és amelyek jelentôs mértékbenSzkítiában voltak jelen, az isteniformációkban való hit követte. Atöbbistenhitet az egyistenhit váltottafel, majd megjelent a materializmus,korunkat pedig a nihilizmus uralja.Mindenki maga döntse el, hogy ezfejlôdési vagy visszafejlôdési folyamat.A Kárpát-medencébe érkezô magyarsága kereszténység felvétele elôtt források,kövek mellett fehér lovat áldozott, ôrizte azôsi mágiát. Ôseink ismertek egy olyan gyógyításirendszert, amely a ma is használatosájurvédához volt hasonló. Tudták, hogy csakaz lehet egészséges, akinek testi, lelki ésszellemi erôi között harmónia van. Ma isnagy kérdés, hogy ez a harmonikus egységmiképp állítható helyre. Ehhez megvilágosodásra,a buddhaság elérésére volna szükség.A javasság ismerôi a harmónia megbomlásánakokait vizsgálták, tudták például, hogy havalakinek túl sok a testi mûködése a lelkiekkelés a szellemiekkel szemben, az elôbb-utóbbmegbetegszik.A reinkarnációval kapcsolatban elmondta,hogy a tudatban érzelmi, gondolati, akaratbelifolyamatok zajlanak, ezek együttmûködésealkotja legbensôbb, igazi lényegünket. Ahalál beállta után mindezekbôl csak egy maradványnem semmisül meg, összegyûjtvetovábbviszi cselekedeteink következményeit,így egy újabb megszületést generál, és azéleterô a különbözô vágyaktól hajtva létrehozegy új személyiséget. Ezért lehet mondani,hogy meg érdemeljük azt, aki vagyunk. A magyarmese- és mondakincs számtalan utalást tartalmaza reinkarnációra. A tett volt az a hajtóerô,ami a becsületes életre késztette az embereket.István királynak geopolitikai okokból kellettvallást váltania, de a magyar szellemiségbôlnehéz volt kiirtani a körforgás gondolatát.Mireisz László befejezésül arról beszélttörténelmi tényeket felvonultatva, hogy amédek leszármazottai vagyunk. Az elôadásvégén egy ôsmagyar palmettás motívumokatábrázoló dombormûvet vehetett át,melyet a Körmenden rendszeresen dolgozóTakács Zoltán restaurátor készített, akiviszont a KKM egy tavaly megjelent könyvétkapta ajándékul. Csihar Tamás6