A csatornahálózat kiépítéseAz áfaemelés miatt nô a hozzájárulás mértékeA képviselô-testület szeptemberi ülésénmeghatározta a folyamatban levôcsatornázásoknál a lakossági hozzájárulásmértékét.Az önkormányzati beruházásban megvalósulóút- és közmûépítés költségeirôlszóló rendelet módosításakor a jelenlegicsatornázások lakossági hozzájárulásáról isdöntöttek a képviselôk. Erre egyrészt azértvolt szükség, mert a Közigazgatási Hivatalajánlásának megfelelôen utcák szerint kellnevesíteni a fizetendô összeget. Másrészt:bár az év elejétôl hatályos rendeletnekmegfelelôen határozták meg a hozzájárulásmértékét (190 ezer Ft + áfa), de a kormányév közbeni áfa emelése miatt (20%-ról 25%-ra) sajnos emelkedett a hozzájárulásmértéke. Így a Bercsényi, Kis, Honvéd, Béke,Katona, Achim, Prímás, Zsák és Szent Imreherceg, Újváros, Téglagyáriutcák, valamint a Legény és aRákóczi utca érintett szakaszainálbruttó 237.500 Ft lakosságihozzájárulást kell befizetni,ami a bekerülési összeg 40-50százaléka.Bebes István polgármesterelmondta, hogy a rendeletszerint fô szabályként a jegyzôihatározat közlésétôl számítottlegkésôbb 6 hónapon belülkell befizetni az összeget.Ettôl eltérô befizetésre is vanlehetôség kérelem esetén,feltéve, ha a befizetésre a korábbanjelzett 6 hónapon belül sor kerül.További részletfizetési kedvezmény állapíthatómeg annak az ingatlantulajdonosnak,aki természetes személy, és jövedelme, ill.vele egy háztartásban élôk 1 fôre vetítettjövedelme nem haladja meg a mindenkoriöregségi nyugdíj legkisebb összegének200 százalékát, egyedülálló esetén 250százalékát. Ebben az esetben a hozzájárulás30 százalékát kell a jegyzôi határozatközlésétôl számított 6 hónapon belül megfizetni,míg a fennmaradó 70 százalékot 18hónapon belül, havi egyenlô részletekben.Amennyiben a hozzájárulás megfizetéseaz ingatlan tulajdonosa és vele élô közelihozzátartozók megélhetését – vagyoni,jövedelmi, szociális körülményeire, vagyegyéb méltányosságot érdemlô rendkívüliélethelyzetre tekintettel – veszélyeztetné,abban az esetben az elôzônél kedvezôbbrészletfizetési lehetôség is adható.Tóth Gábor képviselô arról érdeklôdött– tekintettel arra, hogy a 2010-re tervezettcsatornafejlesztési feladatokat is elvégzi azönkormányzat ebben az évben –, pályázatisegítséggel lehetôség lenne-e a Rábán alulivárosrész csatornázására 2010-ben. BebesIstván válaszában kifejtette, hogy a Környezetés Energia Operatív program keretébenaz Alsóberki, Felsôberki és Horvátnádaljaivárosrész szennyvízelvezetési és tisztításifeladatainak pályázata az elsô fordulóbansikeresen szerepelt, ennek megfelelôenaz elôkészítési feladatok zajlanak, jövô évelején lehet benyújtani a pályázatot a 2.fordulóra. A Rábán aluli városrész esetébenrendelkezik az önkormányzat tervekkel és aszükséges engedélyekkel, így amennyiben2010-ben is lesz kiírás a KEOP-on belül,akkor azon tud indulni a város.A képviselôk egyhangúlag hagyták jóváa rendeletmódosítást. PH-hírek24 város ünnepeSzlovén, osztrák és magyar települések együttmûködési lehetôségeiOktóber 1-én Szlovéniából, Ausztriábólés Magyarországról 24 város delegációjaérkezett Fürstenfeldre, hogy egy hoszszútávú, s már jó-ideje elôkészítés alattálló együttmûködés vegye kezdetét.Amikor a körmendi kis csapat busza begördülta fürstenfeldi városi csarnokhoz, márpezsgô élet fogadta ôket. Szlovének nemzetiviseletben, osztrák fúvósbanda örömzenélésea lépcsôfordulóban.... Mire Werner Gutzwarpolgármester a kelet-stájerországi városokképviseletében vendéglátóként köszöntôtmondott, már minden és mindenki a helyénvolt. Régi ismerôsként üdvözöltük egymást aletenyeiekkel, hisz a nyugdíjas klubjainkon keresztülis barátság köt össze bennünket, Szentgotthárd,Ôriszentpéter, Lenti, s a szomszédosVasvár standjainál is a turisztikai kiállításokróljól ismert, kedves kollégák mosolyogtak ránk,s persze a zalalövôi kollégákkal is értettük egymástfél szavakból is. Így voltunk mi, heten azországnak ebbôl a szép szegletébôl.A magyar városok képviseletében BebesIstván polgármester mondott köszöntôt, sszavaiból nemcsak a kulturális és gazdaságiegyüttmûködés, valamint az európai integrációfontossága csengett ki, de az is, hogy<strong>Körmend</strong>nek testvérvárosi kapcsolatain keresztülsok, s jó tapasztalata van a különbözôegyüttmûködések tekintetében, így ebbena hosszú távú koncepcióban is megteszünkmajd mindent a mûködôképesség érdekében.Ugyanakkor azt is elmondta,hogy számítunk az Ausztriából,Szlovéniából csatlakozóvárosok szakembereinek tapasztalataira,s arra, hogy egy újfajtaturisztikai arculatot fogunk majdlétrehozni, közösen.Miután a 24 város polgármesterenyilatkozatot írt alá azegyüttmûködésrôl, a színpadotátvették a települések mûvészeticsoportjai, a városvezetôk pediga közös munka 2013-ig tartó elsôütemérôl folytattak még kötetlen,ámde nagyon is komolydiskurzust.Városunkból a Batthyány bandérium egyszép viselete keltette a legnagyobb feltûnést,s bár a lovasaink közül munkahelyi elfoglaltságmiatt senki nem tudott a rendezvényenrészt venni, kardjuk, sarkantyújuk ló nélkülis idézte a magyar virtust, ahogy a színpadralépô táncosok is a Béri Balogh Ádám TáncegyüttesKözhasznú Egyesület képviseletében.Kitettek magukért az osztrák fellépôk is,és Szlovénia standjai, fellépôi is nagy sikertarattak, nagyon jó hangulatban zárult este 9után az ünnepség, addigra a körmendi standnális elfogyott a sok prospektus, no meg aharasztifalusi és felsôberki asszonyok finompogácsája. Szlovén, osztrák, magyar... Ettükegymás kenyerét, kóstoltuk egymás borát,csodáltuk egymás portékáját... s hazahoztuka folytatás szándékát egymás mosolyában.24 város jószándékát. Vörös Éva5
A pietas, mint jellemvonásFerences szerzetes elôadásaTóth Vince ferences rendi szerzeteselôadásával folytatódott szeptember22-én este a Keresztény ÉrtelmiségiekSzövetsége (KÉSZ) <strong>Körmend</strong>i Csoportjánakôszi rendezvénysorozata. AzEsztergomból érkezett pap nehéz feladatravállalkozott: egy olyan fogalomjelentését fejtegette, melynek nincsmagyar megfelelôje.„A pietas, mint a keresztény emberjellemvonása” címû elôadása elejénTóth Vince ferences rendi szerzeteselôször Vas megyei kötôdéseirôl beszélt,hiszen Merseváton született. JelenlegEsztergomban él, az egyházatyák tanításaivalfoglalkozik, Szent Ambrusmûveinek fordítójaként találkozott apietas fogalmával. Ez egy magyarul csaknagyon nehezen körülírható kifejezés,kegyességnek, jámborságnak, kenetteljességnekszokták fordítani, de ezeka lényegét nem tükrözik vissza. A RómaiBirodalom létrejötte elején nem volt államszervezet,csak a családi törvény létezett,amit az emberek a hitük szerint a háziisteneiktôl kaptak. A szülôk iráni tisztelet volta legfontosabb, késôbb az ezzel járó kötelességeketbôvítették. Ciceró államról írottkönyvének 6. kötetébe került be az államiránti kötelességteljesítés fogalma. Az államatyaként viselkedik polgáraival szemben, védelmeziôket, elôsegíti boldogulásukat, demindezért kötelességeket is ró polgáraira,melyeket teljesíteniük kell. Az államszervezetpárhuzamosan kialakult a haza, azaz apátria fogalma. A társadalom boldogságacsak úgy jöhet létre, ha mindenki eleget teszkötelezettségeinek. A császárt istennek, ahaza atyjának tekintették. A kötelezettsége<strong>itt</strong>eljesítôket piusoknak nevezték.A kereszténység ószövetségi gyökereitôlsem idegen az isteni törvényadás, hiszen atízparancsolat tartalmazza az Isten és a felebarátiránti kötelességeket. Jézus megmondta,hogy az az igazi felebarát, aki irgalmas. AhogyIsten szeretô Atyaként jóindulattal viseltetikaz emberek iránt, úgy kell nekik is másokkalviselkedniük. Szent Ambrus sokat foglalkozotta pietassal, szerinte az embernek nemcsak aszûk családi környezete iránt kell könyörületesnek,irgalmasnak lennie, hanem a nagyobbközösség, a népe, a hazája iránt is. Ô az Isten,a haza és a többi ember felé megnyilvánulóirgalommal átszôtt kötelességteljesítés hármasságátszétválaszthatatlannak tekintette.Tudta, hogy nem mindegy, hogy valaki aköztársaságáért/országáért vagy a köztársaságából/országábólél. Dr. Batthyány-Strattmann László is a pietas szerint élt ésgondolkodott. Szent István király intelmeinek10. fejezete is leírása a kereszténypietasnak. A pietas ma is létezik, elég acserkésztörvények 2. pontjára gondolni:„A cserkész híven teljesíti kötelességeit,melyekkel Istennek, Hazának, embertársainakés a magyarságnak tartozik”. Akinapjainkban a pietas szerint él, arra az istenfélelem,a családja és a többi ember felémegvalósuló kötelességteljesítés a jellemzô,amiben megnyilvánul hazaszeretete.A KÉSZ következô elôadása október 20-án18 órakor kezdôdik a fenti helyszínen, akkorKocsis Péter Fülöp görög katolikus püspök„Az ima gyümölcse a hit” címû elôadásávalvárja az érdeklôdôket. Csihar TamásBuddhista filozófus elôadásaA magyar ôsmûveltség és a keleti kultúrákMireisz László buddhista pap, filozófustartott elôadást az ôsi magyar mûveltségés a keleti kultúrák kapcsolatáról szeptemberközepén a <strong>Körmend</strong>i KulturálisMûhely (KKM) meghívásának elegettéve a városi kiállítóteremben.Mireisz László filozófus, felszentelt buddhistapap, a Tan Kapuja Fôiskola egyik alapítójaritkán vállalja, hogy a fôvároson kívül tartsonelôadást. A <strong>Körmend</strong>i Kulturális Mûhelymeghívását mégis elfogadta, és szeptember15-én 18 órakor a magyar ôsmûveltség és akeleti kultúrák kapcsolatáról beszélt a városikiállítóteremben. A rendezvény elején SzabóFerenc köszöntötte a megjelenteket, majdkérdéseket tett fel e témakörhöz kapcsolódóan,melyekre az elôadó által adott válaszokbólkerekedett ki az elôadás. Elôször arról beszélt,hogy napjainkban határozott folyamatzajlik, melynek célja, hogy a nyugati gondolkodásmódota keletivel ötvözze. A nyugatiraa gyakorlatiasság, a technikai jellegûmegoldások keresése a jellemzô, míg akeleti legfôbb ismérve az alanyiság és a mélyszellemi tudás. A nyugati ember nem fordítidôt önmaga megismerésére, pedig e nélkülnincs boldogság, ismerni kellene a bennünkzajló folyamatokat. Elég különös a vallásokfejlôdési folyamata. A természetmágiákat,amelyek jól kikövetkeztethetôk aVédákból, és amelyek jelentôs mértékbenSzkítiában voltak jelen, az isteniformációkban való hit követte. Atöbbistenhitet az egyistenhit váltottafel, majd megjelent a materializmus,korunkat pedig a nihilizmus uralja.Mindenki maga döntse el, hogy ezfejlôdési vagy visszafejlôdési folyamat.A Kárpát-medencébe érkezô magyarsága kereszténység felvétele elôtt források,kövek mellett fehér lovat áldozott, ôrizte azôsi mágiát. Ôseink ismertek egy olyan gyógyításirendszert, amely a ma is használatosájurvédához volt hasonló. Tudták, hogy csakaz lehet egészséges, akinek testi, lelki ésszellemi erôi között harmónia van. Ma isnagy kérdés, hogy ez a harmonikus egységmiképp állítható helyre. Ehhez megvilágosodásra,a buddhaság elérésére volna szükség.A javasság ismerôi a harmónia megbomlásánakokait vizsgálták, tudták például, hogy havalakinek túl sok a testi mûködése a lelkiekkelés a szellemiekkel szemben, az elôbb-utóbbmegbetegszik.A reinkarnációval kapcsolatban elmondta,hogy a tudatban érzelmi, gondolati, akaratbelifolyamatok zajlanak, ezek együttmûködésealkotja legbensôbb, igazi lényegünket. Ahalál beállta után mindezekbôl csak egy maradványnem semmisül meg, összegyûjtvetovábbviszi cselekedeteink következményeit,így egy újabb megszületést generál, és azéleterô a különbözô vágyaktól hajtva létrehozegy új személyiséget. Ezért lehet mondani,hogy meg érdemeljük azt, aki vagyunk. A magyarmese- és mondakincs számtalan utalást tartalmaza reinkarnációra. A tett volt az a hajtóerô,ami a becsületes életre késztette az embereket.István királynak geopolitikai okokból kellettvallást váltania, de a magyar szellemiségbôlnehéz volt kiirtani a körforgás gondolatát.Mireisz László befejezésül arról beszélttörténelmi tényeket felvonultatva, hogy amédek leszármazottai vagyunk. Az elôadásvégén egy ôsmagyar palmettás motívumokatábrázoló dombormûvet vehetett át,melyet a <strong>Körmend</strong>en rendszeresen dolgozóTakács Zoltán restaurátor készített, akiviszont a KKM egy tavaly megjelent könyvétkapta ajándékul. Csihar Tamás6