1. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya

Langó Péter 92 Honfoglaláskorneten. A „poszt-szászánida stílusú" textiltöredéken azonban az is jól látható, hogy afejfedő két oldalán kialakított csúcsos részek szárnyakat formázó sisakdíszek.58 (5. kép.)A két ezüsttálon megrajzolt ábrázolásról azonban nem lehet eldönteni, hogy azok fejfedődíszei voltak-e, vagy funkcionális szerepük volt.Összefoglalva megállapítható, hogy a két ezüsttálon látható sapka legközelebbi párhuzamainem az egyébként ismeretlen 9-10. századi magyar viseletben lelhetők fel,hanem a keleti solymászábrázolásokon.59 Az ezüsttálakon a sapkakialakítás egyezéseinem csak egy közös ikonográfiai forrást, hanem azonos műhelyhagyományt is jeleznek.b) A csizma. László Gyula a kaftán szegélyétől induló és a láb középvonalán végigfutódíszítést a lovas csizmájaként értelmezte. Megállapítása minden bizonnyal helyes.Meg kell azonban jegyezni, hogy a korabeli magyar férfiak lábbeli-viseletére vonatkozólagviszonylag kevés információval rendelkezünk. Feltételezhető, hogy hasonló kialakításuklehetett, mint a női sírokban talált veretes lábbeliknek, csak kevésbé voltakdíszesek, mivel ezüstveretek csak a női sírok mellékleteiként kerültek eddig elő.6" Akorabeli lábbelik között meg kell még különböztetni a puha talpú, és a kemény talpútípusokat, melyek különbségére Dienes István hívta fel a figyelmet a 10. századi kengyelekvizsgálata során.61Az ezüsttálakon eltérés figyelhető meg a megrajzolt lábbelik között. Mind a kétábrázoláson hasonló díszítés látható a láb középső tengelyén, míg azonban az utemilszkitálon ez a díszítés végigfut a kaftán alsó szegélyéig, addig a Semanovszkij Múzeumezüsttálján ez a díszítés a térd alatt a tibia irányába befordul. A lábfej magasságábanmind a két esetben egy vonal zárja le a díszítést. Ezek alapján úgy tűnik, és a finomabbankidolgozott szalehardi tál arra figyelmeztet, hogy esetleg nem is a csizma szárátjelöli az ábrázolt vonaldísz, hanem egy, a nadrág szárára varrt rátétet, amely lovaglásközben a nadrágot óvta a kopástól.62 Mindez azonban csak egy lehetőség, akár csizmában,akár rátétdíszes nadrágban ábrázolták a tálak solymászait, a ruhadarabok alapjánsemmilyen komolyabb etnikai következtetést nem vonhatunk le.61c) A tegez. A lovas jobboldalán ábrázolt palmettahálós díszítésű tegez döntő érvkénthatott a tárgy magyar eredeztetése szempontjából. A palmetta szerkezete vázlatos,az nem áll közelebb a honfoglalás kori Kárpát-medencei palmettákhoz, mint bármelymás, hasonló időszakban a sztyeppén készített tárgy palmettás díszítése. A tegezen láthatómustra összekapcsolható az újabban a 12-13. századra keltezett - hátrafelé nyilazólovast ábrázoló -, Muzsiban talált tállal,64 vagy a 8. századi viharevai ezüstcsésze oldalánlévő palmettás díszítéssel.65 Marsak és Darkevics kutatásai nyomán mára nyilvánvalóvávált, hogy a palmettaháló nem kimondottan csak a magyarságra jellemző díszítőstílus.Alois Rieglnek a 19-20. század fordulóján publikált kutatási eredményei újra akutatás kiindulópontjaivá váltak, s ezáltal ma már nem egy keletpreferens, hanem egykéső antikvitás-központú szemlélet jellemzi a kutatást.66 A Kárpát-medencei és a sztyeppeiterületek emlékeinek a közvetlen kapcsolatáról alkotott feltételezését tovább rontjákBálint Csanád és Révész László megfigyelései, amik szerint a 10. századi leletanyagközvetlen párhuzamai nem a sztyeppei területen találhatóak.67 A honfoglalás kori magyarleletanyag legjobb párhuzamait megtalálhatjuk a mai Bulgária 10. századi emlékeiközött.68 Az orosz kutatás újabb eredményei alapján ma már egyre nyilvánvalóbbnaktűnik, hogy a Kárpát-medencei, 10. századi palmettás veretekhez kapcsolódó sztyeppeiemlékek időben nem előzményei ennek a leletcsoportnak, hanem kortársai; vagyis olyan