1. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya

Langó Péter 87 Honfoglaláskormóddal vizsgálta, mint kortársai és elődei.27 Az egyik korai munkájában - ahol a KolozsváriMárton és György által készített Szent György-szobor vizsgálatának apropójánrészletesen foglalkozott a korai, sztyeppei eredetűnek vélt lószerszámzat fejlődésével -tovább „gyarapította" a keleti magyar fémművesség emlékeit. Feltételezte, hogy a Vjatkaikormányzóság területén (a mai Udmurtiában), Utemilszk faluban talált ezüsttálat magyarmester készítette. „Mivel a vjatkai tál ornamentális képzésének elemei és azok arajztechnikai tulajdonságai, hogy nagyobb formán belül a részleteket csak vonallal jelöli,egytől-egyig a magyar hon foglaláskori anyag felé mutatnak, biztosra veszem, hogya vjatkai és a vele rokon emlékek magyar ötvösök kezéből kerültek ki s céljuk a házihasználaton kívül talán elsősorban az volt, hogy csereárut teremtsenek."28 Annak alehetőségét is felvetette, hogy számos további (így többek között Muzsi lelőhelyen, apermi Malceva és Kudaszevo, valamint Szoszva faluban és a szintén udmurtiai Ukanbantalált) ezüsttálak magyar készítmények voltak.29Későbbi munkáiban László Gyula többször említette az utemilszki tálat, a képaláírásokbanmindig kérdőjellel jelezve a tál bizonytalan, de nagyon is elképzelhető magyareredetét.30 Állításának hipotetikus jellege azonban mindig csak az első mondatokbólérződött, a tárgyhoz fűződő magyarázatai már minden esetben mint biztosan magyareredetű emlékről tudósítottak.31 A tál és a korai magyarság kapcsolatáról alkotottvéleményét idővel a magyar kutatók is osztották.32 László Gyula angol nyelven is megjelentösszefoglalása, valamint a magyar kutatók e témát érintő idegen nyelvű tanulmányaialapján a tárgyak magyar eredetét a nemzetközi (elsősorban a szovjet, majd későbborosz) kutatás is elfogadta.33A László Gyula által 1942-ben felsorolt tálak feltételezett magyar vonatkozására aprofesszor későbbi munkáiban már nem tért ki.34 A nyomdokain járó kutatók ezekközül már csak az utemszki tálat, az egyik Muzsi lelőhelyen talált emléket (3. kép) és akudeszevai csészét tekintették magyarnak. E három tárgy magyar vonatkozását igazolvalátta mind a magyar, mind a szovjet-orosz kutatás. Később, az e tárgyakon megfigyeltés korai magyarnak vélt jellegzetességek alapján, két további tál került a magyarnaktartott emlékek közé a szalehardi Semanovszkij Múzeum emlékei közül (2. kép, 4.kép.).35 A közös - feltételezett - magyar gyökerek alapján összekötött tálak újabb elemzéseitovábbi (a 10. század Kárpát-medencei leletanyagát érintő) interpretációk kiindulópontjailettek. Számos kutató egyes temetkezések leleteit azért utalta a honfoglalásidejét követő első periódusra, mert a Kárpát-medencei leletek és az ezüsttálak ábrázolásaiközt hasonló elemeket, ötvöstechnikai megoldásokat vélt felfedezni.36Az utemilszki ezüsttál feltételezett magyar vonatkozásaiAz 1891-ben előkerült utemilszki leletet először 1892-ben közölték,37 de a tárgy -számos további lelettel együtt - Ja. I. Szmirnov „keleti ezüstöket" összefoglaló munkájátkövetően vált ismerté.38 A lelet a szentpétervári Ermitázs gyűjteményében található.A töredezett tál tükrének korongjában egy lovas solymász alakját domborította ki ahajdani mester. A fiatal, bajusz és szakáll nélküli lovas jobb kezével lova gyeplőjétfogja, míg baljában madarát tartja. A lovas fején sapka körvonalai láthatóak. A lovasonvalószínűleg kaftán van, amely a térdéig ér, lábát pedig egy hegyes orrú csizma fedi. Ajobb oldalán díszes tegez függ. A ló farhámját három, levél alakú csüngő, a kantárzatotegy rozettás szíjelosztó díszíti. A lovas egy kerek talpallójú kengyelben nyugtatja lábát.