1. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
1. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
1. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
- No tags were found...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Langó Péter 86 Honfoglaláskorti be<strong>sz</strong>élgetésein, ahol a magyar és a nemzetközi tudományos élet <strong>sz</strong>ámos kiválóságamegfordult, még meggyőzőbben hathattak Vámbéry érvei a magyar és a török nyelvekrokonságáról.8 A neves orientalista hatása lemérhető a kor kiemelkedő történé<strong>sz</strong>ének, aPul<strong>sz</strong>ky-<strong>sz</strong>alonba bejáratos Marczali Henriknek a munkáin kere<strong>sz</strong>tül is.9 A régé<strong>sz</strong>etbeniránymutatóul <strong>sz</strong>olgáló Pul<strong>sz</strong>ky-előadások és a Semsey-pályadíjra ké<strong>sz</strong>ített régé<strong>sz</strong>etiös<strong>sz</strong>efoglalásának vonatkozó fejezete <strong>sz</strong>intén a keleti, törökös jellegű „gazdag lovassírok"„nemes fegyverforgatóit" tekintette csak magyarnak.10 E 19. <strong>sz</strong>ázadi elképzelés máigmeghatározza a honfoglaló eleinkről kialakított történelmi és régé<strong>sz</strong>eti képet.11A régé<strong>sz</strong>et (a nyelvé<strong>sz</strong>ethez hasonlóan) ekkoriban fordult a Kelet felé.12 A hazaiemlékanyag gyarapodása mellett a kor kiemelkedő archeológusai - így Rómer Flóris ésHampel József - megpróbálták fellelni a mo<strong>sz</strong>kvai és a kijevi gyűjteményekben a levédiaiés az etelközi magyarok régiségeit.13 A korábbi <strong>sz</strong>álláshelyek és a magyar őshazákmegtalálása volt az egyik célja a gazdag tudós mecénás, Zichy Jenő gróf ázsiai kutatóútjainakis.14 Zichy Wosinsky Mór,15 majd Pósta Béla felkérésével a kor neves régé<strong>sz</strong>eitis bevonta expedícióiba,16 melyeknek eredményei annak a reményével töltötték el amagyar régé<strong>sz</strong>eti kutatást, hogy a tárgyi emlékanyag retrospektív vizsgálatával meghatározhatóle<strong>sz</strong> a magyar őshazák elhelyezkedése.17A 19-20. <strong>sz</strong>ázad fordulóját követően a tudományos munkákban az addig jobbáracsak a dí<strong>sz</strong>ítőművé<strong>sz</strong>et bemutatására <strong>sz</strong>olgáló régé<strong>sz</strong>eti leletek egyre nagyobb súllyal<strong>sz</strong>erepeltek.18 Hampel ös<strong>sz</strong>efoglalásai és értekezései nyomán a korai történettel foglalkozókutatók egyre inkább felismerték az új, még kiaknázatlan forrásbázis lehetőségeit.Munkáikra azonban Hampel tárgyilagos megfigyelései helyett Pul<strong>sz</strong>ky és Nagy Gézaelképzelései hatottak.19 Az előbbi, sok<strong>sz</strong>or hangoztatott véleménye a gazdag „úri" honfoglalókróla kutatók axiómájává vált és hozzájárult ahhoz, hogy csak a lovas, fegyveres,ezüst ruhadí<strong>sz</strong>es sírokat tartsák magyarnak. Az emlékek, a tárgyakon lévő motívumokkeleti kapcsolatrend<strong>sz</strong>erének egyedüli figyelembevételét tovább erősítette a kororientalista rajongása és a nép<strong>sz</strong>erű kelet<strong>sz</strong>emléletnek a régiségtudományokra gyakorolthatása.20 Hampel, elfogadva végül kortársai véleményét, feladta korábbi állásfoglalását.21Hampel lényeges megállapításaihoz hasonlóan a neves bécsi művé<strong>sz</strong>ettörténé<strong>sz</strong>nek,Alois Rieglnek a kora középkori emlékek kapcsán megfogalmazott téziseit sem vettefigyelembe a kortárs és a későbbi kutatás.22 Riegl <strong>sz</strong>emlélete helyett Josef Strzygowskiálláspontja vált meghatározóvá,23 amint azt a Hampel József fiatal utódjának, a Régiségtárnépvándorlás kori gyűjteménye őrének kinevezett Supka Géza tanulmánya isjelezte.24 Nagy Géza, Josef Strzygowski és Supka Géza hatására általánosan elfogadottávált az a <strong>sz</strong>emlélet, amely a kora középkori belső-ázsiai és iráni emlékeket, művé<strong>sz</strong>ijellegzetességeket a korai magyar művé<strong>sz</strong>et forrásaiként kezelte és azokból levezethetőnekvélte a honfoglaló magyarság műveltségét.25Lá<strong>sz</strong>ló Gyula és a keleti „magyar tálak" felfedezéseA 20. <strong>sz</strong>ázad első felére a magyar régé<strong>sz</strong>ek - a <strong>sz</strong>ámtalan vélt analógia hatására -kiemelkedő <strong>sz</strong>erepet tulajdonítottak mind a „<strong>sz</strong>á<strong>sz</strong>ánida" ötvösművé<strong>sz</strong>et alkotásainak,mind az azt követő („po<strong>sz</strong>t-<strong>sz</strong>á<strong>sz</strong>ánida") idő<strong>sz</strong>ak fémműves emlékeinek.26 A kor<strong>sz</strong>akegyik meghatározó kutatójává Lá<strong>sz</strong>ló Gyula vált. Számos kiemelkedő - kora régé<strong>sz</strong>etilátásmódját megújító - elképzelése ellenére, a leleteket sok esetben hasonló <strong>sz</strong>emlélet-
Change language