1. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
1. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
1. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
- No tags were found...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Bollók Ádám 81 Honfoglaláskor66 Bálint (1991), 94-96.67 Rejholcová, Mária: Pohrebisko v Cakajovciach (9.-12. Storicie). Katalóg. Nitra, 1995, 40., Tab. LXI.2a, 3a.68 Uő(1995), Tab. XCII. 4-5.69 Uő: Pohrebisko z 10.-12. storica v Novych Zámkoch. Slovenská Archeológia. 22 (1974), 440-44<strong>1.</strong>,456., Tab. VII. 16. A leletre Langó Péter hívta fel a figyelmem. Fogadja érte hálás kö<strong>sz</strong>önetemet.70 Eltér a többi korongtól a sva<strong>sz</strong>tika forgásiránya is: míg a hajfonatkorongokon az alakzat jobbra forog,addig a karosi példányon balra. Mivel azonban - mint alább igyek<strong>sz</strong>em rámutatni - esetünkben asva<strong>sz</strong>tika konkrét jelentésének megállapítása is gondot jelent - már ha <strong>sz</strong>ámolnunk kell egyáltalánilyesmivel -, az eltérő forgásirány mögött esetlegesen meghúzódó okok felderítését sem tartomlehetségesnek.71 A körcikkely-ornamentikára lásd Bálint (2004), 447-45<strong>1.</strong> Nem véletlen, hogy Bálint Cs. a törökkanizsaikorongot is e motívum kapcsán tárgyalja. (197. kép 3.) Azért lehet ezt mégis a sva<strong>sz</strong>tikák körébenvizsgálni, mert töredezett állapota ellenére is megállapítható, hogy a levelek a rombu<strong>sz</strong>alakból „kinőve"indulnak, azaz a motívum „jobbra forog".72 Nagyjából hasonlóan látta a motívum alakulását Mesterházy Károly is. Mesterházy, Károly: Stilrichtungenin der Kunst der landnahmenden Ungarn. (Kiadás alatt.) A kézirat olvasásának engedélyezéséértfogadja kö<strong>sz</strong>önetemet.73 Steuer, Heiko: Bemerkungen zur Chronologie der Merowingerzeit. In Hassler, Hans-Jürgen (Hrsg.):Studien zur Sachsenforschung I. Hildesheim, 1977, 379-403., s különösen a 403. oldal ábrája; Bálint(1995), 243-244.74 Szabó János Győző: A Duna-Ti<strong>sz</strong>a köze és a magyar honfoglalás. Forrás, 1983, 7, 43-44.75 Marosi Ernő: A magyar középkor művé<strong>sz</strong>ete a Nemzeti Múzeumban a millecentenáriumi év kiállításain.Buk<strong>sz</strong> 9 (1997), 162-164.76 Madaras (2003), 280.77 A vis<strong>sz</strong>hangra lásd Fodor István elutasító megjegyzését. Fodor István: Lá<strong>sz</strong>ló Gyula, a régé<strong>sz</strong>. InBalassa Iván - Lá<strong>sz</strong>ló Emőke (<strong>sz</strong>erk.): Lá<strong>sz</strong>ló Gyula emlékkönyv 1910-1998. Budapest, 2001, 228.78 „...az áthidalhatatlanul nagy földrajzi és kulturális távolságokat figyelmen kívül hagyó rokonításokideje már lejárt...". Bálint (2004), 203. Termé<strong>sz</strong>etesen az időben/térben közelálló adatok sem tekinthetőekegyedül ezért relevánsoknak: Uo. 285., 357.79 Ilyenre példát hoz Bálint (2004), 396-40<strong>1.</strong>80 Nem elégséges pu<strong>sz</strong>tán a „közös belső-ázsiai gyökerekre" történő hivatkozás - már ha létezett egyáltalánilyesmi. „Per<strong>sz</strong>e közhely <strong>sz</strong>ámba megy fölemlegetni az eurázsiai <strong>sz</strong>tyeppe kulturális egységét (hibaazonban feledni a különbözőségeket is!), az anyagi kultúrájában megfigyelhető konzervativizmust(mely jól megfért a nemzetközi divatjelenségek alkalmankénti befogadásával is) és a régé<strong>sz</strong>eti jelenségekértelmezésénél sok<strong>sz</strong>or esik <strong>sz</strong>ó a (való<strong>sz</strong>ínű) kereskedelmi, kulturális, politikai kapcsolatokról - demindez egy másik kontinensen, ezer kilométerekkel távolabb kifejlődött anyagi műveltség alapvetőjellegének befolyásolásához mégsem lehetett elegendő."Bálint Csanád: A <strong>sz</strong>egedi régé<strong>sz</strong>eti kiállításról.In ComArchHung 1990,225. A témánk kapcsán mód<strong>sz</strong>ertani <strong>sz</strong>empontból igen megfontolandó kérdésekfelvetését lásd uo., illetve újabban Bálint (2004) 20-38.81 Bálint (2004), 325.82 Uo. 320.83 Lá<strong>sz</strong>ló Gyula: A honfoglaló magyar nép élete. Budapest, 1944, 436., 50. kép.84 Dienes István: Honfoglalás kori tarsolyainkról. Folia Archaeologica 16 (1964), 95., 30. ábra.85 Uő: Honfoglalás kori veretes tarsoly Budapest-Farkasrétről. Folia Archaeologica 24 (1973), 186—187., 3-4. ábra, 20<strong>1.</strong> 1<strong>1.</strong> ábra.86 Révé<strong>sz</strong> (1996), 240., 18. tábla; 278., 56. tábla.87 Dienes (1964), 183.88 Dienes (1964), 200-209., 186-187., 3-4. ábra, 203., 12. ábra.89 Legfigyelemreméltóbb keleti párhuzamuk a baskíriai Karanaevóból ismert. Bálint, Csanád: DieArchaologie der Steppe. Steppenvölker zwischen Volga und Donau vom 6. bis zum 10. Jahhundert.(Hrsg.: Daim, Falko). Wien-Köln 1989, 138., Abb.59a.,140., 696. lj.90 A középpontosan <strong>sz</strong>immetrikus verettípusok ékkövekkel vagy üvegbetéttel dí<strong>sz</strong>ített darabjainak legújabbös<strong>sz</strong>efoglalását lásd Horváth Ciprián: Adatok a honfoglalás kori kő- és üvegbetéttel dí<strong>sz</strong>ített fegyverek,tarsolyok és veretek kérdésköréhez. In ComArchHung 2004, 151-17<strong>1.</strong>91 Lásd Révé<strong>sz</strong> Lá<strong>sz</strong>ló: Honfoglalás kori női sír Békéscsaba-Erzsébethelyen. In Studia Archaeologica III92 93 94 95 (1997), Rejholcová Uo. Uő: Das 43. 175.; Graberfeld (1995) Révé<strong>sz</strong> 70, 48-49, von Lá<strong>sz</strong>ló: Tab. Cakajovce Tab. CI. Arany<strong>sz</strong>ántás 4. LXXI. (9.-12. 10. Balotán. Jh.). Analyse. Budapest-Kiskunhalas, - Nitra, 1995, 2001, 43-44. 58-69.
Change language