1. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya

Bollók Ádám 77 Honfoglaláskorvagy egész kompozíció - amely jelentésének megfejtésével a kutatás igen régen foglalkozik,s szinte a honfoglalók vallási képzeteit vizsgálók kiindulópontja lett - hogyankerülhet át egy másik kultúrkörből a 10. századi magyarság emlékanyagába.148 Valószínűlega korábbi jelentés megtartása nélkül...Ráadásul a fémművesség termékei esetén el kell választanunk a készítő ötvös és aviselő személyét. A honfoglaló magyarok között dolgozó ötvösök etnikai, vallási hovatartozásaa számos feltételezés ellenére sem tekinthető megoldottnak, így az ő kognitívhátterük esetleges rekonstruálása jelenleg eleve reménytelennek tűnik. A megrendelő/viselő személyét tekintve: mindaddig, míg egyéb források híján szinte kizárólag régészetileletekből próbálunk következtetéseket levonni a honfoglalók gondolat-, illetvehitvilágáról, az önmagába visszatérő érvelés veszélyével kell szembenéznünk. OlegGrabar megfogalmazásában: "it is partitularly difficult to see a work of art from thepoint of view of its creator or its first user, for, in most instances of pre-Renaissanceart, we can only approximate the conditions which prevailed at the time of a monument'smaking. Yet, if one is to define the uniqueness of an aesthetic tradition, it is pherhapsthis internal creative purpose which must be explained - or atbest hypohesized - ratherthan the external formal, iconographic, or functional characteristics."149 Ahhoz azonban,hogy egy tárgyat korának szellemi hátterével együtt tudjunk vizsgálni, bizonyosmennyiségű írott forrásra lenne szükségünk, amely azonban a honfoglalókkal kapcsolatbannem áll rendelkezésre.ÖsszegzésI. Konkrét tanulságokI. 1. A „kndh" címnek a Nappal, napkultusszal való, nyelvészeti alapon történtkapcsolatba hozatala nem meggyőző.I. 2. A történeti forrás (Ibn Rusta) által ránk hagyományozott tudósítás egyediségébőlés homályos voltából fakadóan nem nyújt megfelelő alapot a honfoglalás kori leletekikonológiai értelmezéséhez.I. 3. A svasztikamotívum változatos társadalmi környezetben történő előfordulásamegnehezíti annak egy konkrét személyhez, illetve csoporthoz kötését.I. 4. A turfáni freskón látható készenléti íjtartó tegez közepén ábrázolt kör alakú(feltehetőleg) fémlemez a tárgytípus középpontos elrendezésű díszítése mögött (esetleg)meghúzódó szemléletmód tágabb elterjedtségére mutat, s így nehezíti annak amagyar fejedelemmel és kíséretével történő összekapcsolását. Ennek kapcsán figyelmetkell fordítani arra is, hogy a honfoglaló magyarság fémművességében a középpontoselrendezés széles körben alkalmazott szerkesztési elvnek tűnik.Mindezzel számolva úgy vélem, a fentiek nem gyengítik számottevően Révész Lászlónaka Felső-Tisza-vidéki fejedelmi központ lokalizálásával kapcsolatban kifejtett hipotézisét,hiszen „a X. századi társadalom-, illetve politikatörténet ilyen súlyú kérdésétnehéz lenne egyes, leletkörnyezetükből kiragadott motívumok vizsgálatára szűkíteni ésalapozni. A hatalmi központ ugyanis nem motívumokon, hanem az azokat hordozónépességen alapulhat...".150 Annak vitája kapcsán - melyre Révész László felhívása151ellenére máig nem került sor152 - a régészeti érveknek kell majd a döntő szót kimondaniuk.