1. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya

Bollók Ádám 74 HonfoglaláskorA sort valószínűleg további példákkal lehetne gyarapítani a publikált és publikálatlananyag alapján. Annyi mindenesetre megállapítható, hogy a svasztikamotívum ahonfoglalás kori - majd az Árpád-kori - kerámiánk fenékbélyegei között is megtalálható,ha nem is túl gyakran.104 E fenékbélyeg-típus azonban nem korlátozódik csupán aKárpát-medencére. Hasonlóak ismertek Kelet-Európában a Don-vidékről (Zovtnevoe)105vagy a Donyec-vidékről106 éppúgy, mint Közép-Európa szláv107 területeiről: ÉNy-Csehországból,108Nagy-Lengyelországból,109 Alsó-Ausztriából (Thunau),110illetve Délkelet-EurópábanBulgáriából.111 Külön kérdést jelentenek a mai Nyugat-Szlovákia leletei:Ivona Vlkolinská ugyanis nem adja meg tételesen, hogy a felsorolt 28, 9-10. századitemető közül melyikben kerültek elő svasztikás fenékbélyeges edények (VlkolinskáV. típusa),112 csak annyit jegyez meg, hogy a 9-10. században a svasztika egyre elterjedtebbmotívum lett.113 Ezzel szemben az Anton Tocík által publikált, nagyrészt magyarnaktartható temetők leletei között csak egy ilyennel találkoztam, míg a csekejitemetőben kettővel (lásd fent). Így elképzelhető, hogy Vlkolinská megjegyzése a területfeltehetőleg nem magyar lakosságú részeire vonatkozik.Módszertani szempontból problematikusnak tartható a két leletcsoport összekapcsolása.Az egyik esetben (hajfonatkorongok) a motívum ékszer díszítéseként, a másikesetben (kerámia) egy általánosan elterjedt gyakorlat során alkalmazott jelöléstípuskénttűnik fel. További nehézséget jelent, hogy az elitkultúra termékei közé tartozó ötvösművekenés a köznépi kultúra tárgyai közé tartozó cserépedényeken látható hasonlómotívumok kapcsolata nehezen tisztázható.1141. Ha a motívum mögött közös ősi tudati tartalmat feltételezünk, akkor a két társadalmicsoportnál azonos értelmezésre lehetne gondolni. (Ennek automatikus feltételezésévelazonban nagyon könnyen az önmagába visszatérő érvelés csapdájába eshetünk.)2. Az elitkultúrában megjelenő motívumok esetén igen gyakori, hogy azt a köznépis átemeli saját művészetébe (esetleg más értelmezést adva neki - ha egyáltalán valamilyenértelmet tulajdonítanak annak). Az ilyen típusú másolás mindennapos, s gyakranjár együtt motívumromlással.1153. A köznépi kultúrában megjelenő motívum átkerülhet az elit kultúrkincsébe, bárezt az esetet jóval ritkábbnak tartom.4. Nem zárható ki annak lehetősége sem, hogy a két kulturális szinten két különböző,egymástól független irányból terjed el egy-egy motívum.Konkrét esetünkben a fent vázoltak közül a negyedik esetet látom a legvalószínűbbnek.Abból a jelenségből, hogy az általam ismert néhány svasztikás fenékbélyeg többségea magyar-szláv érintkezési terület közelében látott napvilágot, mindaddig nemvonhatóak le messzemenő következtetések, míg a teljes anyag felgyűjtésére és elemzéséresor nem kerül. A honfoglalás előtti magyar leletanyag ismeretének hiányában annakeldöntésére sem mernék vállalkozni, hogy vajon a magyarok már a Kárpát-medencébeérkezésük előtt is használtak-e svasztikás fenékbélyeggel jelölt edényeket (mintláttuk, feltételezhető lakóhelyük környékén ez nem volt ismeretlen), vagy erre csak azúj haza területén került sor.Nem térhetünk ki a fenékbélyegek értelmezésének kérdése elől sem. Gyakran tulajdonítanakezeknek valamiféle mágikus tartalmat mind a nemzetközi,116 mind a magyarirodalomban.117 Egy másik értelmezés szerint a fenékbélyegekben mesterjegyeket kelllátnunk. A 9-14. századi szláv és német anyagot vizsgáló M. Nabe már 1918-ban meg-