1. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya

Bollók Ádám 72 Honfoglaláskorkét dolgot jelenthet: vagy a motívum viszonylag új keletű a honfoglaló művészetben(svasztika), vagy az a közeg, amibe „beépül" (palmetta/növényi ornamentika) - esetlegmindkettő.Ezek után nehéz helyzetben vagyunk. A magyar régészeti kutatásban Szabó JánosGyőző 1983-as cikke óta elterjedt nézet, hogy a rombikus, illetve a belőle négyfeléágazó motívum a világmindenséget jelképezi.74 A művészettörténészek ezzel szembenelhatárolódnak az ornamentika elemei mögött tudati tartalmat kereső kutatási iránytól."Ezért is nehezen érthető Madaras László kijelentése, miszerint „Szabó János Győzőelemzése minden művészettörténeti kritikát kiállt mind a mai napig."76Amint a kutatástörténeti részben igyekeztem rámutatni, „művészettörténeti kritikáról"a honfoglalás kor emlékei kapcsán vajmi kevéssé beszélhetünk, az utóbbi évtizedegyetlen kritikus hangja (Marosi E. két írása, amelyekben egyébként - Szabó JánosGyőző említése nélkül - negatívan nyilatkozott a kérdésben!) alig talált visszhangra.77Szabó elemzésének egyébként komoly nehézsége, hogy az általa hozott példák mindidőben, mind térben igen távol állnak a 10. századi Kárpát-medencétől.78 Ez még talánvalahogy áthidalható is lenne,79 ha bizonyítást nyerne a közép-ázsiai hsiung-nuk és ahonfoglaló magyarok közös kultúrkörhöz80 tartozása. Ennek hiányában figyelembe kellvennünk, hogy „az idegen tárgyakat, formákat, ornamentikát - számtalan és ismeretlenoknál fogva - egy, az eredetitől mindenben különböző régióban másolják vagy adaptálják.[...] E másolások, adaptációk útvesztőjében, ahol ezen terminusok határvonalainem is határozhatók meg pontosan, rendkívül nehéz eligazodni. Szükségesnek látomminduntalan hangsúlyozni, hogy súlyos és nem ritka tévedés származhat abból, ha ahasonlóságok között kellő körültekintés nélkül közvetlen kapcsolatot feltételezünk. Ahasonlóság foka nem a kapcsolat fokát tükrözi."81 [Kiemelés az eredetiben - B. A.] Akapcsolatkeresést és az értelmezést így nem csak az nehezíti, hogy az adott társadalmakkognitív hátterére releváns írott adatok hiányában a régészeti leletekből próbálunk megkövetkeztetést levonni, hanem az a tény is, hogy „a művészeti kompozíciók, témák,jelenetes ábrázolások legtöbb alaptípusa évszázadokra, esetleg évezredekre megy vissza,melyeket folyton másoltak, utánoztak, variáltak, kombináltak, kiegészítettek, mégpedigúgy, hogy nemhogy a későbbi ábrázolások ikonográfiai programja, de már az ahhozvezető láncszemek tartalma is lényegesen eltérhetett az eredeti képtípustól"*2Mi alapján lehet hát kiválasztani a különböző - az eredeti jelentéssel kapcsolatbanálló, vagy attól gyökeresen eltérő - tartalmak közül az adott helyzetben a megfelelőt?Mi alapján mondhatjuk meg, hogy a svasztika általunk ismert - és az általunk nemismert(?) - jelentései közül melyikre gondolt a honfoglalás kori korongokat készítő/használó személy?Különösen tanulságos a kompozíciók középpontjában elhelyezett rombuszok, s általában:a középpontos szerkesztési mód kapcsán a veretes tarsolyok, s elsősorban aBudapest-Farkasrétről ismert veretes tarsoly figyelembe vétele. Hegyére állított négyzetalakú középső veretet találunk a bodrogszerdahelyi,83 az Újfehértó-micskepusztai,84a Budapest-farkasréti85 tarsolyokon, s ezek változatának tekinthetőek a karosiII/11.ésa II/41. sír példányai is.86 Az Újfehértó-Micskepusztáról ismert emlék kapcsán márDienes megjegyezte: „Ez a középen és négy sarkában verettel díszített, s talán a veretekkörül a bőr alapon cifrázóvassal is ékített tarsoly teszi érthetővé, hogy miért szöviktöbb tarsolylemezünkön a dús mintázatot a középpont és a négy sarokpont köré..."87 Afehéregyházi tarsolylemeznek a Budapest-farkasréti veretes tarsollyal való díszítésbeli