1. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya

Bollók Ádám 71 HonfoglaláskorCsak távolabbról merem e körhöz kapcsolni a csekeji temetőből előkerült két hajfonatkorongpárt.I. 7. Csekej 376. sír. A bronz hajfonatkorongpár díszítésénél már csak nehezenvehető ki a négyszárú forgóalakzat, s a középrész is elvesztette szabályos alakját. Nemvéletlen, hogy a közzétevő a forgó „ágakat" „madárfejekként" értelmezte, hisz analógiatanulmányozása nélkül valóban nehezen vehető ki a növényi alakzat. Olyannyira, hogymagam sem vagyok benne bizonyos, miszerint az egykori készítő madárfejet vagynövényi mintát kívánt-e bemutatni.67 Ha valóban a növényi mintaként való értelmezésa helyes, e korongpár a maga elvont ábrázolásával a fentebb bemutatott sor legvégénáll. A sírnak a 10. századon belüli pontosabb keltezésére a jelenlegi adatok alapján nemvállalkozhatok.I. 8. Csekej 579. sír. Más a helyzet az 579. sír korongpárjánál, mivel itt három ágúa forgóalakzat, s a motívum közepén is háromszög látható.68 Ebben az esetben az ágakpalmetta-mivolta jól látható, ám a svasztikához való egykori viszonya nem tűnik tisztázhatónak.A sír szintén a temető 10. századi rétegéhez tartozik, ám a 10. század elsőkétharmadán belüli keltezése jelenlegi ismereteink alapján nem lehetséges.I. 9. Érsekújvár - Remiz 59. sír. A 10-11. századi köznépi temetőből megmentett84 sír közül mind mellékletei, mind elhelyezkedése alapján kitűnik az 59. sír, ugyanisjelentősen elkülönül a temető többi sírjától, s jóval gazdagabb mellékletekkel bocsátottákaz eltemetettet túlvilági útjára. A temetkezésből előkerült egyik öntött bronz lószerszámdíszenszintén háromágú forgóalakzat látható, ágai itt is palmettát formáznak. Asír egyéb mellékletei alapján a 10. századon belül pontosabban nem keltezhető. Szinténnem segít a datálásban a többi sírhoz való viszonya, tekintve elkülönülő jellegét.69A felsorolt korongok kronológiai helyzete alapján a honfoglaló művészet jellemzővonása figyelhető meg. A legkorábbi minden bizonnyal a karosi (funkciója is eltér atöbbitől),7" majd azt követi a biharkeresztesi, azt a szolnoki és a dunaalmási, ezt pediga tápéi. Ha a motívum fejlődéséről alkotott elképzelésem helyes, a szolnoki, a dunaalmásiés a törökkanizsai nagyjából egy időben készülhetett, hasonlóan a tápéi és a gyulai isközel áll időben egymáshoz. A fejlődés iránya a kronológiailag pontosabban besorolhatóleletek alapján látszik: az egyértelmű svasztika (Karos) fokozatosan elnövényiesedik,majd tovább egyszerűsödik. Először csak az ágak helyét foglalja el a palmetta(Biharkeresztes), majd a szárak helyét is átveszi a rombusz (Dunaalmás, Szolnok,Törökkanizsa). Nem lehetetlen, hogy a rombusz úgy került a középpontba, hogy azelnövényiesedett svasztika már-már egybemosódott egy másik jól ismert mediterránmotívummal, a körcikkely-ornamenssel.71 A folyamat végén a motívum teljesen elvonttáválik: a palmetta helyét átveszi az egyszerű spirálvonal (Tápé, s talán Gyula).Egy másik fejlődési irányt mutat a csekeji 376. sír korongja, ahol a motívumnak márforgó-jellege is nehezen vehető ki.72 (Sajnos jelenleg nem tudjuk megfelelő pontossággaldatálni e leleteket, ráadásul azt sem tudjuk megállapítani, hogy az egyes darabokkészítése és földbe kerülése között mennyi idő telt el. E bizonytalansági tényezőketfigyelembe véve, illetve egy-egy tárgy hosszabb ideig tartó használatának, vagy éppellenkezőleg: a készítése után rövid időn belüli eltemetésének lehetőségét is mérlegelveaz sem zárható ki, hogy a később készült darab hamarabb került sírba, azaz aleletkontextus alapján történt keltezés és a kimutatható motívumváltozás nem mindenesetben egyezik meg.73 A keltezések ugyanakkor csak bizonyos határokon belül „tologathatóak"!Ez a gyorsan (kevesebb mint egy évszázad alatt) lejátszódó „összeépülés"