12.07.2015 Views

1. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya

1. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya

1. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya

SHOW MORE
SHOW LESS
  • No tags were found...

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

Bollók Ádám 69 Honfoglaláskoresetében is."48 (Révé<strong>sz</strong> ugyanakkor - Lá<strong>sz</strong>lóval ellentétben - a realitáshoz raga<strong>sz</strong>kodvacsak lehetőségnek tartja a magyar főfejedelem nap-jelvényét, később pedig már helyesenidézi a forrást.49) Így vált tehát Pais Dezső és Lá<strong>sz</strong>ló Gyula kezén a kazár kagánjelvényévé az egyedül Ibn Rustánál - s nála is azisávalkapcsolatban! - említett „samsa".Pedig Ibn Rusta és Ibn Fadlán (- Gardizi) tudósításai nem is zárják ki feltétlenül egymást.Elképzelhető, hogy a két jelkép a hadvezér-király hatalmának két külön aspektusátjeleníti meg.A lehetőségek <strong>sz</strong>áma tehát igen nagy; vála<strong>sz</strong>okat - egyedi adatról lévén <strong>sz</strong>ó - nemremélhetünk. Ös<strong>sz</strong>egzésképpen annyi fogalmazható meg, hogy az isá előtt vitt tárgynem <strong>sz</strong>olgáltat túl <strong>sz</strong>ilárd alapot a magyar (fő)fejedelem „kndh" címének, s ezáltal akarosi korong értelmezéséhez.c) Régé<strong>sz</strong>eti vonatkozásokA fentiek után vizsgáljuk meg a honfoglaló magyarság emlékanyagában más tárgyakonelőforduló sva<strong>sz</strong>tikamotívumokat./. ÖtvöstermékekI. <strong>1.</strong> Biharkere<strong>sz</strong>tes - Bethlen Gábor utca 25. <strong>1.</strong> sír. Aranyozott ezüst hajfonatkorong,felületét négy, inda<strong>sz</strong>áron ülő palmetta dí<strong>sz</strong>íti. Az indák sva<strong>sz</strong>tikát formáznak.50A leletmentést végző M. Nepper Ibolya <strong>sz</strong>erint a múzeumba került <strong>sz</strong>órványleletekeredetileg két - egy férfi és egy női - sírhoz tartozhattak. Emellett még két sírt sikerültfeltárnia. A <strong>sz</strong>órványleletek közül a feldúlt női sír mellékletei közé sorolja a sva<strong>sz</strong>tikáskorongot, míg a közvetlen közelében megbolygatott férfisír tartozékának véli Provance-iHugo és II. Lothar milánói denárát (931-945). Bár a temető kiterjedéséről, s ezáltalidőrendi helyzetéről <strong>sz</strong>inte semmit sem tudunk - s a <strong>sz</strong>órványleletek pontosan kétsírhoz való tartozása sem bizonyítható -, az ismert leletanyag (s különösen az itáliaiérme) alapján a leletek a 10. <strong>sz</strong>ázad második és harmadik harmadában kerülhettek sírba(való<strong>sz</strong>ínűleg a <strong>sz</strong>ázad közepe táján).I. 2. Szolnok - Szanda, Beke Pál halma I. lelőhely 7. sír. A bányaműveléssel megbolygatottsír(ok)ból ezüstözött bronzlemez korongpár és S-végű hajkarikák kerültekmúzeumba. A hely<strong>sz</strong>íni <strong>sz</strong>emle alkalmával a korongos sír maradványában lófogakattaláltak. A korongpáron sva<strong>sz</strong>tikát formázó négy <strong>sz</strong>immetrikus indacsoport látható,középen poncolással dí<strong>sz</strong>ített rombu<strong>sz</strong>formával. A környező sírok alapján köznépi temetőtöredékéről van <strong>sz</strong>ó. Sajnos a leletanyag közlésére - a korongpáron kívül - eddignem került sor, így annak kronológiai helyzetéről sem sok állapítható meg. A korongpártpublikáló Madaras Lá<strong>sz</strong>ló az S-végű hajkarikák és a néhány esetben megfigyelhető,mellen ös<strong>sz</strong>ekulcsolt kezek rítusának együttes jelenléte alapján a feltárt temetőré<strong>sz</strong>ta 10. <strong>sz</strong>ázad végére, ill. a 1<strong>1.</strong> <strong>sz</strong>ázadra keltezte.51 A mellen ös<strong>sz</strong>ekulcsolt kezekkel valótemetési rítusnak a bizánci kere<strong>sz</strong>ténység hatásaként történő értelmezése további kutatástigényelne, így az ennek alapján történő keltezést is bizonytalannak tartom; aztazonban elfogadhatjuk, hogy a korongpár a 10. <strong>sz</strong>ázad közepe előtt <strong>sz</strong>intén nem kerülhetettsírba; a 10. <strong>sz</strong>ázad második felére, utolsó harmadára történő datálás tehát - ahonfoglalás kori leletanyag jelenleg érvényes keltezési rend<strong>sz</strong>erén belül - megalapozottnaktűnik.I. 3. Törökkanizsa. A korongpár töredezett állapota miatt a mintázata nehezen kivehető.A <strong>sz</strong>olnokihoz hasonlóan itt is négy <strong>sz</strong>immetrikus indacsoport képezi a sva<strong>sz</strong>tikaágait, a <strong>sz</strong>árakat pedig ismét a poncolással dí<strong>sz</strong>ített rombu<strong>sz</strong>forma alkotja. Sajnos a

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!