1. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
1. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
1. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
- No tags were found...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Bollók Ádám 66 HonfoglaláskorA karosi II/52. sír íjtartó tegezének sva<strong>sz</strong>tikás korongjaA karosi II. temető 52. sírjából került elő egy egykor ké<strong>sz</strong>enléti íjtartó tegez közepénelhelyezett ezüstkorong, melyet egy balra forgó sva<strong>sz</strong>tika dí<strong>sz</strong>ít. A temető feltárójaés közzétevője, Révé<strong>sz</strong> Lá<strong>sz</strong>ló az alábbi módon értékelte a leletet. „A karosi II/52.síríjtartóján lelt sva<strong>sz</strong>tikamintás korong önmagában is nap <strong>sz</strong>imbólumnak tekinthető. Amellette kere<strong>sz</strong>t alakban elhelyezett négy veret talán a négy égtájat, a köralakba rendezetttöbbi dí<strong>sz</strong>ítmény pedig a napsugarakat jelképezheti. Ugyanezt a <strong>sz</strong>imbólumot hordoztaa többi íjtegez is. A napábrázolás hatalmi jelvényként a kazár '.j.sád esetében iselőfordul. Ibn Rusta és Gardizi tudósítása <strong>sz</strong>erint: »Amikor valamilyen okból kivonul,egy napkoronghoz hasonló tárgyat ké<strong>sz</strong>ítenek eléje, amelyet dob módjára <strong>sz</strong>erelnek fel.Egy lovas vi<strong>sz</strong>i, aki előtte halad vele, miközben ő követi, serege pedig mögötte vonul,és ennek a napkorongnak a fényét figyeli.« Aligha kétséges, hogy a fent bemutatotthonfoglaló vezérek, rangjelző íjtegezükön nap<strong>sz</strong>imbólumot hordtak, a fejedelem hatalmijelvényét. Úgy vélem, ez azt jelenti: valamennyien a fejedelem <strong>sz</strong>űkebb környezetéheztartoztak."24 A következőkben megpróbálom a<strong>sz</strong>erint elemeire bontani a fenti érvelést,hogy mely következtetés levonását mely forrás(csoport), illetve az azzal foglalkozómelyik tudományterület te<strong>sz</strong>i lehetővé. Csak közvetve érintem ugyanakkor a kör,illetve rombu<strong>sz</strong> <strong>sz</strong>imbolikáját, mert meggyőződésem <strong>sz</strong>erint annak vizsgálata egy sokkalterjedelmesebb tanulmányt és sokkal felké<strong>sz</strong>ültebb <strong>sz</strong>akembert igényel.A régé<strong>sz</strong>et saját e<strong>sz</strong>közeivel a következő kérdésekre képes vála<strong>sz</strong>t adni: a tárgyföldbe kerülésének kora (10. <strong>sz</strong>ázad első harmada), funkciója (ké<strong>sz</strong>enléti íjtartó tegezdí<strong>sz</strong>e), technikai kivitele (vörösréz hátlapú ezüstkorong, felületén bemélyedő, aranyozottsva<strong>sz</strong>tika), s a kor<strong>sz</strong>ak leletanyagával való kapcsolata (pontos mása eddig nemismert, csak közeli párhuzama).25 Minden további probléma megoldásához más tudományterületeketkell segítségül hívni - a karosi sva<strong>sz</strong>tikás korong esetén Révé<strong>sz</strong> Lá<strong>sz</strong>lóegy írott forráshoz fordult. Alapvető kérdés ugyanakkor, hogy egy-egy írásos adatrávetíthető-e egy-egy konkrét tárgyra, s ha igen, meddig lehet/<strong>sz</strong>abad elmenni az értelmezéssorán? Konkrétan: az al-Gayháni-hagyományból merítő Ibn Rusta és Gardizibe<strong>sz</strong>ámolója - áttételesen - vonatkoztatható-e a vizsgált tárgyra?a) „Vegyes érvelés"A különböző forrástípusok által <strong>sz</strong>olgáltatott adatok közvetlen ös<strong>sz</strong>evetésének lehetőségeirőlés feltételeiről a nemzetközi kutatásban komoly viták folytak. A kora avarkori keltezési lehetőségek <strong>sz</strong>ámbavétele kapcsán Bálint Csanád a következőképpen foglaltaös<strong>sz</strong>e a „vegyes érvelés" lényegét. „Német nyelvterületen e kifejezés (»gemischteArgumentation«) jelöli azt a mód<strong>sz</strong>ert, mely a magyaror<strong>sz</strong>ági és általában: kelet-európaikora középkori kutatásban igen elterjedt. Ez abban áll, hogy amikor valaki egytárgy, leletegyüttes stb. olyan régé<strong>sz</strong>eti és/vagy történeti értékelésébe fog, mint példáula kor, az ethnikum stb. meghatározása, akkor egy másik régé<strong>sz</strong>eti adat interpretációjáravagy valamilyen hipotézisre, ros<strong>sz</strong>abb esetben: történeti elméletekre táma<strong>sz</strong>kodik. Amindig a megismerés biztos voltára törő európai filozófiában vi<strong>sz</strong>ont Ari<strong>sz</strong>totelé<strong>sz</strong> ótaegyértelműen cl dőltnek <strong>sz</strong>ámít, hogy különböző nemű vagy kategóriájú dolgokat ös<strong>sz</strong>evetni,-kapcsolni, -hasonlítani csak igen korlátozott feltételek mellett lehetséges. Arégé<strong>sz</strong>et <strong>sz</strong>ámára ez azt jelenti, hogy történeti adatok és régé<strong>sz</strong>eti tények vagy megfigyelésekös<strong>sz</strong>ekapcsolása kizárólag akkor kísérelhető meg, ha az utóbbiak ab<strong>sz</strong>olút kor-
Change language