1. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya

Bollók Ádám 65 Honfoglaláskorfoglalás kori kiállításának [...] művészeti emlékanyaga művészettörténeti jelentőségét,helyét tekintve gyakorlatilag értelmezés nélkül marad."19 Marosi Ernő kritikája éppenegy évtizede jelent meg, ennek ellenére a helyzet nem sokat változott. A 10. századipalmetta-ornamentikával legutóbb terjedelmes cikkben foglalkozó Mesterházy Károlyis régész - bár az elődeinél jóval nagyobb figyelmet fordított a művészettörténészekáltal alkalmazott módszerek hasznosítására.A lassan egy évszázada tartó folyamat következményei nehezen mérhetőek fel. Azábrázolások mögött minden esetben hitvilági tartalmat kereső szemlélet egyértelműenhozzájárult ahhoz, hogy a magyar régészetben hosszú időn keresztül alig essék szódivatjelenségről a steppei népek viseleti tárgyai kapcsán, s így minden új - vagy újnaklátszó - régészeti kultúra megjelenése mögött népvándorlásokat keressünk.20 Ráadásula honfoglalók művészetének vizsgálata (természetesen) önmagán túlmutató probléma;a felmerülő kérdések megoldása nélkül ugyanis kevés reményünk lehet a 9. századimagyar leletanyag esetleges majdani felismerésére.Az előzőekkel összefüggésben van még egy érdekes kérdés, melynek tárgyalásáraHampel után ismét csak egy évszázadot kellett várni, pedig annak figyelembe vétele -alapvető jellege miatt - ugyancsak nélkülözhetetlen a művészeti kutatásokban. 1907-ben Hampel a következőket írta: „A sokat tárgyalt kérdések között a sassanida, a byzancziés a szaraczén ornamentika már csak azért is állítja a legbonyolultabb föladatokat akutatók elé, mert ornamentek úgyszólván észrevétlenül születnek és ezer módon mennekvilággá. Terjesztik egyesek és népáramlatok, nem ismernek se helyi, se korbélihatárt. Itt-ott meggyökereznek, néha megmaradnak ősi mivoltukban, majd meg átváltoznakegyes mesteremberek, műhelyek, városok, népek ízlése szerint. Régi motívumokújszerű kapcsolatban tűnnek föl, gyarapodnak vagy elfonyadnak [sic!], finomulnakvagy durvulnak."21 Igencsak hasonló állásfoglalást olvashatunk legújabban BálintCsanádtól: „... az általunk ismert és tanulmányozandó leletek, kulturális elemek egyáltalánnem feltétlenül azon kultúra szerves produktumának tartandók, ahol azok ténylegesennapvilágot láttak. Az adott tárgytípus, ornamentika, technika eredetével kapcsolatbanszinte minden alkalommal speciális nyomozás szükségeltetik. E helyzetet képletesenértelmezendő úgy fogalmazhatunk, hogy legtöbbször kulturális búvópatakokkalvan dolgunk: hasonló vagy azonos tárgytípusok és főleg ornamentikai elemek váratlanulés népvándorlások, közvetlen kapcsolatok nélkül is, a keletkezési helyüktől akár1000 km és/vagy évszázadok távolságában is fölbukkanhatnak!"22Az alábbi vizsgálattal egy konkrét példán keresztül próbálom bemutatni azon problémákegy részét, amelyek egy-egy tárgy, illetve az azon szereplő motívum értelmezése-értékelésekörül felmerülhetnek. Amikor a karosi koronggal elkezdtem foglalkozni,nem gondoltam, hogy a szálak ilyen messzire vezetnek az arab és török filológia -sokszor megoldatlan - kérdéseibe. Magam - nem lévén orientalista - ugyanúgy máskutatók véleményére vagyok kénytelen támaszkodni, mint a témával kapcsolatban eddignyilatkozó régészek. Így megoldási javaslataimat - az általam ismert lehetőségekszámbavétele után - is csak feltételesen fogalmazhatom meg. Épp ezért különösen fontosnaktartanám, hogy a témában illetékes orientalista szakember a jövőben újra megvizsgáljaa vonatozó problémákat.21