1. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya

Limes 63 HonfoglaláskorBollók ÁdámLehetőségek a honfoglaló magyarságemlékanyagának művészeti értékelésében(A karosi II/52-es sír készenléti íjtartó tegezének korongja)A honfoglaló magyar művészet kutatásának kezdeteiA honfoglaló magyarság művészetének vizsgálata nyilvánvaló módon szorosan összefonódotta korszakkal foglalkozó régészeti kutatással, hisz e korszak tárgyi emlékeiszinte kizárólag régészeti kontextusból ismertek.1 Mindennek azonban nem kellett volnafeltétlenül együtt járnia azzal, hogy a régészet mellett a másik illetékes szakterület,a művészettörténet művelői elhanyagolják a honfoglalás kori művészet vizsgálatát. Azazonban jelzésértékű, hogy a 10. századi ornamentika vizsgálatával a közelmúltbanfoglalkozó Mesterházy Károly kutatástörténeti áttekintésében alig tudott olyan írástidézni, amelyben művészettörténész e kor művészeti emlékeivel érdemben foglalkozottvolna.2 Az okok felderítése nem lehet e rövid írás feladata. Az említett helyzetben arégészek - nem kapván segítséget a társtudomány művelőitől - maguk alakították ki azta módszert, amivel a múzeumokba került tárgyakat értékelik - immár művészeti szempontbólis. A korszakkal foglalkozó szakemberek e feladattal felemás módon birkóztakmeg.A kutatás kezdetén - romantikus nemzeti ideáktól vezéreltetve - Pulszky Ferencmég amellett érvelt, hogy „azon emlékekre nézve tehát, melyeket a magyar pogánysírokból felástunk, alig találunk analógiákat, de azért mégis hiba volna ezekben a magyargenius első eredeti művészi felfogását látni. A honfoglalók ugyanis hódítók voltak,nem iparosok, ékszereiket szolgáik, hadi foglyaik vagy a hazánkban talált lakókkészítették, oly korban, melyben a művészet hanyatlott."3 A művészeti „hanyatlás"természetesen csak egy adott viszonyítási ponttal együtt értelmezhető. Pulszkynál epontot a klasszikus antik műveltség jelentette, amiben nem csekély szerepe volt nagybátyjának,Fejérváry Gábornak, aki „felébresztette benne a művészettörténeti, régészetiérdeklődést elsősorban kiváló műgyűjteménye révén."4 Hasonló szerepet tulajdoníthatunkBöhm Józsefnek is, aki nagy befolyást gyakorolt az ifjú Pulszky művészetszemléletéreannak bécsi tanulóévei alatt.5 Pulszky a kora középkort e viszonyrendszerbengondolkodva „átmeneti kornak" tartotta, „melyben csak az egyház tartja fenn kapcsolatáta múltnak művelődési hagyományaival", amikor „még Byzancban is a képrombolócsászárok egy egész századig [...] megszakítják a művészet folytonosságát".6Érdekesnek tarthatjuk ugyanakkor, hogy első írásaiban Pulszky még maga sem vallottailyen egyértelműen a magyarok tisztán hódító jellegét. Nagyjából egy évtizeddelkorábban még így fogalmazott. „Hogy vajjon ők maguk űzték-e azokat [ti. a különbözőmesterségeket - B. Á.] vagy rabszolgáik és hadi foglyaik készítették-e a fegyvereketés ékszereket, azt biztosan meghatározni nehéz; annyi bizonyos, hogy a magyar sírokbanfölfedezett szíjvégek úgy alakjokban, mint díszítményeikben, nagyon hasonlítanak